Paradox álmatlanság: Paradox paradoxon: Okok és kezelések

A paradox álmatlanság, más néven alvásállapot-tévesztés egy ritka, de gyakran félreértett alvászavar, amely számos embert sújt. Ebben a blogbejegyzésben a paradox álmatlanság összetettségét tárjuk fel, hogy átfogó képet kapjunk erről az érdekes állapotról.

Először is megvizsgáljuk a paradox álmatlanság meghatározását és jellemzőit, valamint a lehetséges következményeket, ha nem kezelik. Továbbá megvitatjuk a szubjektív észlelés és az objektív mérések közötti eltéréseket az alvásvizsgálatokban, például az aktigráfia és a poliszomnográfia között.

Folytatva a feltárást, megvizsgáljuk azokat a pszichológiai tényezőket és személyiségprofilokat, amelyek a paradox álmatlanságban szenvedő betegekhez köthetők. Ez magában foglalja a PTSD és a lefekvéskor jelentkező hiperarousal közötti lehetséges kapcsolatokat. Emellett foglalkozni fogunk azzal is, hogy ez az állapot hogyan befolyásolhatja az altatás beadását a műtétek során, valamint az érintettek nappali működésének következményeivel.

Végezetül, vitánk a paradox álmatlanságban szenvedő egyének tüneteinek javítását célzó alvásnevelési stratégiák mellett kognitív viselkedésterápiás megközelítéseket is magában foglal. Reméljük, hogy ez az átfogó elemzés értékes betekintést nyújt mind a személyes tapasztalatokba, mind a szakmai perspektívákba ennek a kihívást jelentő alvászavarnak a kezelésében.

Paradox álmatlanság Áttekintés

A paradox álmatlanság, más néven alvásállapot-tévesztés, a krónikus álmatlanság egy olyan formája, amikor a betegek súlyos alvási nehézségekről számolnak be anélkül, hogy objektív bizonyíték lenne az alvászavarra vagy a nappali működés jelentős károsodására. Ez az állapot érzelmileg megterhelő lehet, és kábítószerrel való visszaéléshez vezethet az alvás vélt hiányának öngyógyítására tett kísérletként.

Meghatározás és jellemzők

A krónikus álmatlanság e típusában az egyének úgy gondolják, hogy képtelenek elaludni vagy hosszú ideig aludni, annak ellenére, hogy valójában megfelelő mennyiségű pihenést kapnak. Paradox álmatlanság akkor fordul elő, ha eltérés van a szubjektív észlelés és az alvásvizsgálat során rögzített tényleges alvási idő között. Az ebben a betegségben szenvedő betegek gyakran tapasztalnak túlzott mértékű álmosságot napközben, azt az érzést, hogy nem sikerült kipihenniük magukat, és dühöt, ami annak a meggyőződésüknek köszönhető, hogy nem tudnak minőségi alvást elérni.

Lehetséges következmények, ha nem kezelik

• Mentális egészségügyi problémák: A folyamatos stressz, amelyet az a meggyőződés okoz, hogy az ember nem pihen eleget, súlyosbíthatja a szorongásos zavarokat és hozzájárulhat a depresszióhoz.
• Alváshiányos tünetek: Bár nem tapasztalnak valódi alvásmegvonást, a paradox álmatlanságban szenvedő betegek mégis szenvedhetnek olyan tünetektől, mint az ingerlékenység, a memóriaproblémák vagy a gyenge koncentráció a saját nyugtalanságukról alkotott meggyőződésük miatt.
• Társadalmi hatás: A paradox álmatlanság szubjektív jellege megnehezítheti a szeretteivel való kapcsolatokat, mivel előfordulhat, hogy nem értik meg az egyén küzdelmét, vagy nem hiszik el az alváshiányra vonatkozó állításait. Ez az ebben az állapotban szenvedők körében az elszigeteltség és a kellemetlenség érzéséhez vezethet.
• Kábítószerrel való visszaélés: Az érzékelt álmatlanság öngyógyítására egyesek alkoholhoz vagy kábítószerhez fordulhatnak, ami potenciális függőségi problémákhoz vezethet.

A paradox álmatlanság diagnosztizálása érdekében az alvásszakértő átfogó vizsgálatot végezhet, amely kiterjed a széles körű orvosi háttér felmérésére és objektív tesztek, például PSG vagy aktigráfia elvégzésére. Ezek a tesztek segítenek megállapítani, hogy van-e eltérés a beteg szubjektív élménye és a tényleges alvásminták között. A diagnózis felállítása után a paradox álmatlanságban szenvedő betegek kezelési lehetőségei gyakran kognitív terápiát, gyógyszeres kezelést és az alváshigiéniai gyakorlatok javítását foglalják magukban.

Percepció vs. valóság az alvási mintákban

Paradox álmatlanságról akkor beszélünk, amikor a betegek úgy érzik, hogy ébren vannak, még akkor is, ha alszanak. Ez egy zavaró és frusztráló tapasztalat, amely az alvásmegvonás érzéséhez vezethet. A paradox álmatlanság diagnosztizálásához az egészségügyi szakemberek olyan eszközöket használnak, mint az aktigráfia és a poliszomnográfia, hogy megmérjék a tényleges alvásmintákat, és összehasonlítsák azokat a szubjektív érzékeléssel.

Az észlelés szerepe a teljes alvási idő becslésében

A paradox álmatlanságban szenvedő betegek tévesen ítélhetik meg a teljes alvási időt és az ébrenlétek számát, mivel a felfokozott szorongás vagy az észlelt kialvatlansággal kapcsolatos tudatosság miatt napközben túlzottan álmosak lehetnek, annak ellenére, hogy eléggé kipihentek voltak. Ennek oka az a fokozott tudatosság vagy szorongás, amely az elalvásra vagy az egész éjszakai alvás megtartására való érzékelt képtelenségükkel kapcsolatos. Ennek eredményeként túlzott nappali álmosságot tapasztalhatnak annak ellenére, hogy megfelelő mennyiségű pihentető pihenést kaptak.

Aktigráfia és poliszomnográfia a tényleges alvásminták méréséhez

Az aktigráfia és a poliszomnográfia olyan eszközök, amelyeket a beteg valódi alvási szokásainak objektív értékelésére használnak. Az aktigráfia során a csuklón viselünk egy eszközt, amely az alvás közbeni mozgást méri, míg a poliszomnográfia különböző fiziológiai paramétereket, például az agyi aktivitást, a szemmozgást, az izomtónust és a szívfrekvencia-variabilitást rögzíti. Ezek a diagnosztikai eszközök segíthetnek azonosítani a vélt álmatlanság mögöttes okait vagy más lehetséges problémákat, például az obstruktív alvási apnoét, amelyek hozzájárulhatnak az alvás zavaraihoz.

• Aktigráfia: Ez a nem invazív módszer segít a tényleges alvási idő becslésében, és értékes betekintést nyújt a beteg alvás-ébrenlét mintázatába. Különösen hasznos lehet a paradox álmatlanság diagnosztizálásában, mivel lehetővé teszi az egészségügyi szakemberek számára, hogy összehasonlítsák a rossz alvásminőségről szóló szubjektív jelentéseket az objektív adatokkal. forrás.
• Poliszomnográfia: A poliszomnográfia gyakran az alvászavarok értékelésének arany standardjának tekinthető, és egy speciális alvásközpontban való éjszakai tartózkodást foglal magában, ahol az éjszaka folyamán különböző fiziológiai paramétereket rögzítenek. Ez az átfogó értékelés segíthet azonosítani a vélt álmatlanság vagy más lehetséges problémák, például az obstruktív alvási apnoe mögöttes okait, amelyek hozzájárulhatnak a megzavart alváshoz. forrás.

A paradox álmatlanság eseteinek pontos azonosításával a betegek olyan megfelelő kezelési lehetőségeket kaphatnak, amelyek megfelelnek egyedi igényeiknek. Ez végső soron javíthatja az általános egészségügyi eredményeket és az életminőséget. Ne hagyja, hogy az álmatlanság szorongást okozzon - beszéljen alvásszakértővel, és kapja meg a békés szunyókáláshoz szükséges segítséget.

Esettanulmány - Egy 42 éves ázsiai-amerikai nő

Egy 42 éves, házas, ázsiai-amerikai nő a paradox álmatlanság nyomasztó tüneteit tapasztalta, ami miatt szakember segítségét kérte. Ez az esettanulmány rávilágít a diagnosztikai folyamatra és a kezelési megközelítésre, amely végül javította az alvásminőségét és általános jólétét.

Kezdeti bemutatkozás és diagnosztikai folyamat

A beteg súlyos elalvási és elalvási nehézségekről, valamint túlzott nappali álmosságról számolt be. E panaszok ellenére az átfogó alvásvizsgálat során nem mutatta az alvászavarok objektív jeleit. A teljes alvási ideje a normális határértékeken belül volt; azonban az objektíven mértnél lényegesen kevesebbnek érzékelte azt.

A paradox álmatlanság diagnosztizálásához az egészségügyi szakemberek figyelembe vették a páciens szubjektív beszámolóit a pihenés hiányáról, valamint az aktigráfiával és poliszomnográfiával gyűjtött objektív adatokat. Ezek az eszközök segítettek megerősíteni, hogy az egyén tapasztalatai összhangban vannak az alvási állapot téves érzékelésének nevezett krónikus álmatlanságban szenvedő betegeknél általánosan megfigyelhető jellemzőkkel.

Terápiás beavatkozásokkal kombinált gyógyszeres kezeléssel járó kezelési megközelítés

A beteg számára többrétű kezelési tervet dolgoztak ki, amely magában foglalta a vizsgálati ülések során megfigyelt tényleges alvásmintákkal kapcsolatos megnyugtatást, a lefekvés előtti relaxációs technikák javítására összpontosító viselkedésterápiát, az alvás minőségének szubjektív megítélését célzó kognitív terápiát, valamint szükség esetén az elalvást segítő nyugtató-hipnotizáló szereket.

Ennek az átfogó megközelítésnek az eredményeként a páciens jelentős javulást tapasztalt az érzékelt álmatlanságában. A páciens arról számolt be, hogy napközben felfrissültebbnek érezte magát, és kevésbé aggódott a lefekvés miatt, ami hozzájárult az alvási rutin javulásához.

Ez a tanulmány feltárja, hogy a paradox álmatlanságban szenvedő egyének előnyökre tehetnek szert a gyógyszeres kezelés és az egyedi igényeikre szabott beavatkozások keverékével. Azzal, hogy az egészségügyi szakemberek mind a fizikai, mind a pszichológiai aspektusokkal foglalkoznak, amelyek ehhez az állapothoz kapcsolódnak, segíthetnek a betegeknek jobb alvásminőség elérésében, miközben csökkenthetik a frusztráció vagy az elszigeteltség érzését, amely egyedi küzdelmeikből fakad.

Lehetséges okok és pszichológiai tényezők

A paradox álmatlanság oka egyelőre ismeretlen, de pszichológiai tényezők vagy személyiségprofilok szerepet játszhatnak benne. A poszttraumás stresszbetegségben (PTSD ) szenvedő egyének hasonló problémákat tapasztalhatnak a teljes alvási idő alulbecslésével, miközben az időszakos ébredéseket túlbecsülik.

Szorongásos zavarok

A szorongásos zavarok jelentősen befolyásolhatják az egyén elalvási és elalvási képességét. Az általánosított szorongásban, szociális szorongásban vagy pánikbetegségben szenvedők a száguldó gondolatok és a túlzott aggodalom miatt éjszakánként ébren fekve találhatják magukat. Ez az állandó hiperaruzális állapot hozzájárulhat a paradox álmatlanság kialakulásához.

Állami hiperarousal lefekvéskor

Az álmatlanság súlyos eseteiben a betegeknél a könnyű alvási szakaszokban fokozott tudatosságérzet alakulhat ki. Ez a fokozott éberség olyan érzést kelt bennük, mintha nem is aludnának igazán, annak ellenére, hogy valójában az alvás könnyebb szakaszában vannak. Ahogy ez a minta folytatódik, a betegek elkezdik azt hinni, hogy nem kapnak valódi pihentető alvást, még akkor sem, ha az objektív mérések, például az alvásvizsgálatok ennek ellenkezőjét mutatják.

• Kognitív torzulások: A paradox álmatlanságban szenvedő emberek gyakran mutatnak kognitív torzulásokat az alvás minőségének és mennyiségének érzékelésével kapcsolatban. Előfordulhat, hogy katasztrofizálják a helyzetüket olyan gondolatokkal, mint "Soha nem leszek képes működni, ha nem alszom eleget" vagy "Az életem szétesik megfelelő pihenés nélkül".
• Perfekcionizmus: A perfekcionista hajlam szintén hozzájárulhat a paradox álmatlanság kialakulásához. Ezeknek az egyéneknek irreális elvárásaik lehetnek az alvással kapcsolatban, ami arra készteti őket, hogy a tökéletes éjszakai pihenésnél kevesebbet elfogadhatatlannak tartsanak.
• Töprengés: A múltbeli eseményeken való rágódás vagy a jövőbeli kimenetel miatt való aggódás éjszakánként ébren tarthatja az embereket, és súlyosbíthatja az álmatlanság érzését. Ez a gondolkodási minta megnehezítheti a paradox álmatlanságban szenvedők számára az elalvást és az egész éjszakai alvást.

Az egészségügyi szakembereknek figyelembe kell venniük ezeket a pszichológiai tényezőket a paradox álmatlanság tüneteit mutató betegek értékelésénél. Ha terápia vagy más beavatkozás révén kezelik ezeket a mögöttes problémákat, a betegek enyhülést találhatnak az alvás érzékelt hiánya miatt, és javulhat az általános életminőségük.

Anesztéziai kockázat és a mindennapi működéssel kapcsolatos következmények

A paradox álmatlanságban szenvedő egyének gyakran elgondolkodnak azon, hogy állapotuk befolyásolja-e az érzéstelenítési kockázatot az orvosi eljárások során, vagy a túlzott fáradtság miatt rontja-e a mindennapi tevékenységeket. A kutatások azonban kimutatták, hogy a paradox álmatlanság nem növeli az altatási kockázatot, és nem vezet a nappali funkciók súlyos károsodásához.

Az orvosi eljárásokra gyakorolt hatás

Az Anesthesia & Analgesia című folyóiratban közzétett tanulmány nem talált jelentős különbséget az anesztéziai komplikációkban a paradox álmatlansággal rendelkező és a paradox álmatlansággal nem rendelkező betegek között. Ez azt jelenti, hogy a krónikus álmatlanság ezen formájával diagnosztizált egyének biztonságosan áteshetnek műtéteken és egyéb orvosi beavatkozásokon, az altatási kockázatokkal kapcsolatos további aggodalmak nélkül.

Hatás a mindennapi életre és működésre

A paradox álmatlanságban szenvedő emberek frusztráltnak érezhetik magukat az alvás vélt hiánya miatt, de általában nem mutatják a túlzott nappali álmosság jeleit. Az objektív mérések szerint ezeknél a betegeknél a szubjektív panaszok ellenére a teljes alvási idő normális, így a nap folyamán jól tudnak működni. Az állapothoz hozzájáruló pszichológiai tényezők kezelése azonban továbbra is kulcsfontosságú, mivel a kezeletlen szorongásos zavarok idővel súlyosbíthatják a tüneteket.

A paradox álmatlanságban való életben való segítés érdekében el kell gondolkodni az olyan hasznos gyakorlatok beépítésén, mint a rendszeres lefekvési és ébredési idő betartása, nyugtató éjszakai rend kialakítása, a koffein, a nikotin és az alkohol elkerülése alvás előtt, kellemes alvási környezet biztosítása és gyakori, de nem túl közel a lefekvési időhöz történő testmozgás.

Összefoglalva, a paradox álmatlanság nem jelent jelentős kockázatot az orvosi beavatkozások során, és a túlzott fáradtság miatt nem rontja a mindennapi működést. A mögöttes pszichológiai tényezők terápiás kezelése azonban segíthet javítani az általános életminőséget azok számára, akiket ez az állapot érint.

Paradox álmatlanság kognitív viselkedésterápiája

A paradox álmatlanság, más néven alvásállapot-tévesztés akkor fordul elő, amikor a betegek azt hiszik, hogy nem alszanak, annak ellenére, hogy az ellenkezőjét bizonyítják. Ha Ön is a paradox álmatlanságban szenvedők közé tartozik, ne aggódjon, a kognitív viselkedésterápia (CBT) segíthet ennek az állapotnak a diagnosztizálásában és kezelésében.

Megküzdési stratégiák fejlesztése terápiával

A CBT segít azonosítani és megváltoztatni az alvászavarokhoz hozzájáruló negatív gondolkodási mintákat. Azáltal, hogy felismeri ezeket a gondolatokat, és pozitívabbakkal helyettesíti őket, módosíthatja a teljes alvási idővel és az észlelt ébredésekkel kapcsolatos elvárásait. Az alváskorlátozás, az ingerkontroll és az alváshigiénés oktatás mind a jó alváshigiénés gyakorlatok alapvető összetevői.

• Alváskorlátozás: Az ágyban töltött idő korlátozása javíthatja az alvás hatékonyságát azáltal, hogy csökkenti az éjszakai ébrenléti időszakokat.
• Stimulusvezérlés: Ha a hálószobát csak az alváshoz vagy a szexhez társítjuk, erősíthetjük az ágy és a pihentető alvás közötti kapcsolatot.
• Alváshigiénés oktatás: A helyes alváshigiéniai gyakorlatok alapvető elemei a megfelelő lefekvési rutin megismerése, az alváshoz optimális környezet megteremtése, a koffein vagy az alkohol kerülése lefekvés előtt.

A mentális egészségügyi eredmények javítása

A CBT segíthet az alvászavarok enyhítésében és az általános jólét javításában is, mivel a mentális egészségügyi problémák, például a szorongásos zavarok kiváltó okait kezeli. A kutatások azt mutatják, hogy az álmatlanságban szenvedők túlnyomó többsége a szorongással kapcsolatos jeleket és tüneteket is mutat. A terapeuták relaxációs gyakorlatokat, például progresszív izomrelaxációt vagy mélylégzési gyakorlatokat építhetnek be a kezelési tervekbe, hogy csökkentsék a szorongás szintjét és elősegítsék a lefekvés előtti nyugalom érzését.

Ha azt gyanítja, hogy Ön vagy egy ismerőse paradox álmatlanságban szenved, fontolja meg, hogy konzultáljon alvásszakértővel, aki pontos diagnózist tud felállítani, és megfelelő kezelési lehetőségeket, például kognitív viselkedésterápiát tud ajánlani. Megfelelő beavatkozással és támogatással az ezzel az állapottal élő egyének jobb alvásminőséget és jobb mentális egészségi eredményeket érhetnek el.

Alvási oktatás és megfelelő higiéniai gyakorlatok

A paradox álmatlanságban szenvedők számára az egészséges alvási szokások kulcsfontosságúak. A következetes lefekvési rutin kialakítása, a stimulánsok elkerülése, a nyugodt hálószobai környezet kialakítása és a relaxációs technikák alkalmazása mind segíthet az alvás minőségének javításában. Ezek a szokások javíthatják az általános közérzetet és a nappali működést is.

Ígéretes kezelési lehetőségek

A paradox álmatlanság jelenlegi kezelése gyógyszeres kezelést és terápiás beavatkozásokat foglal magában. A CBT bizonyítottan hatékony módja az alvászavarral kapcsolatos problémák kezelésének. Az alvást segítő szerek, például a melatonin-kiegészítők vagy a vényköteles gyógyszerek is alkalmazhatók, de elengedhetetlen, hogy bármilyen gyógyszeres kezelés megkezdése előtt alvásszakértővel konzultáljon.

A betegeknek szorosan együtt kell működniük az alvásgyógyászatra szakosodott egészségügyi szakemberekkel, hogy megfelelő útmutatást kapjanak állapotuk hatékony kezeléséhez. Ez magában foglalhatja egy átfogó alvásvizsgálat elvégzését, személyre szabott ajánlásokat kaphatnak az alváshigiéniai gyakorlatok javítására, és támogatást kaphatnak a paradox álmatlanságban szenvedő egyének kezelésében jártas terapeutáktól vagy tanácsadóktól.

A paradox álmatlanság társadalmi hatása

A paradox álmatlanság szubjektív jellegével kihívást jelenthet a személyes kapcsolatokban, és az elszigeteltség érzéséhez vezethet. Mivel az ebben az állapotban szenvedő egyének gyakran úgy vélik, hogy nem alszanak eleget, annak ellenére, hogy objektív bizonyítékok mást mutatnak, a szeretteiknek nehéz lehet megérteni a küzdelmüket vagy érvényesíteni az alváshiányra vonatkozó állításaikat. Ez a szakasz a paradox álmatlanságnak a betegekre gyakorolt társadalmi hatását tárgyalja, és néhány megküzdési mechanizmust mutat be e nehézségek kezelésére.

A személyes kapcsolatokban felmerülő kihívások

A paradox álmatlanságban szenvedő egyének félreértést vagy hitetlenséget tapasztalhatnak a barátok és családtagok részéről, akik nem tudják felfogni az általuk érzékelt alváshiány súlyosságát. Ezek a kétségek frusztrációt okozhatnak a betegeknél, mivel úgy érzik, hogy a hozzájuk legközelebb állók nem támogatják őket. Ezenkívül az elalvásra vagy az alvás megtartására való képtelenségről szóló állandó viták tovább feszíthetik a kapcsolatokat.

A krónikus álmatlansággal összefüggő túlzott nappali álmosság akadályozhatja a személyt abban, hogy kiválóan teljesítsen a munkában vagy az iskolában, kétségeket ébresztve a képességeit és az elkötelezettségét illetően. Az ebből eredő stressz súlyosbíthatja a paradox álmatlansághoz gyakran társuló szorongásos zavarok tüneteit.

A társadalmi hatások kezelésének megküzdési mechanizmusai

• Szeretteink oktatása: A paradox álmatlanságról, annak okairól, tüneteiről és kezelési lehetőségeiről szóló információk megosztása segíthet a barátoknak és a családtagoknak jobban megérteni az egyén küzdelmeit, miközben érvényesítik tapasztalataikat. [1]
• Támogatócsoportok keresése: Az online fórumokhoz vagy helyi támogató csoportokhoz való csatlakozás, ahol az emberek hasonló tapasztalatokat osztanak meg, lehetővé teszi a szenvedők számára, hogy olyanokkal kerüljenek kapcsolatba, akik valóban együtt éreznek a helyzetükkel, és ezáltal megnyugvást és megértést nyújtanak. [2]
• Szakértői segítség keresése: Az alvásszakértővel vagy mentálhigiénés szakemberrel való konzultáció személyre szabott megküzdési stratégiákat nyújthat a betegeknek a paradox álmatlanság társadalmi hatásainak kezeléséhez. Ezek a szakértők kognitív terápiát vagy más terápiás beavatkozásokat is javasolhatnak a háttérben meghúzódó szorongásos zavarok kezelésére, amelyek hozzájárulhatnak az állapot kialakulásához. [3]
• Az egészséges kommunikáció fenntartása: A paradox álmatlansággal kapcsolatos érzések és frusztrációk nyílt megbeszélése a szeretteinkkel elősegítheti az empátiát és a támogatást, miközben megakadályozhatja, hogy a félreértések konfliktusokká fajuljanak.

Ezeknek a megküzdési mechanizmusoknak a mindennapi életbe való beépítése enyhítheti a paradox álmatlanságban szenvedő egyének szociális kihívásainak egy részét. A barátok, családtagok és kollégák közötti megértés elősegítésével az ebben az állapotban érintettek a szubjektív jellege ellenére is dolgozhatnak az általános életminőségük javításán.

GYIK a paradox álmatlansággal kapcsolatban

Hogyan kezeljük a paradox álmatlanságot?

A kognitív viselkedésterápia (CBT), a relaxációs technikák, az alváshigiéniai oktatás és a CBD-olaj segíthet.

Mi a paradox alvás?

Ez az alvás REM szakasza, amikor álmodik, és az agyi aktivitás az éber állapothoz hasonlít.

Káros-e a paradox álmatlanság?

Negatívan befolyásolhatja az életminőséget, túlzott fáradtságot, stresszt, hangulatzavarokat és a mindennapi működés zavarát okozhatja.

Mi a különbség a paradox álmatlanság és az álmatlanság között?

Az álmatlanság az elalvás vagy az elalvás megtartásának nehézségével jár, míg a paradox álmatlanságban szenvedő betegek az alvásvizsgálat során rögzített normális alvási időtartam és minőség ellenére rossz alvást érzékelnek.

Következtetés

Ez a kognitív funkciók károsodásához és a balesetek fokozott kockázatához vezethet, ezért kulcsfontosságú, hogy segítséget kérjünk a szeretteinktől és az egészségügyi szakemberektől.

A paradox álmatlanság pontos okai nem ismertek, de a kutatások szerint pszichológiai tényezők, például a hiperarousal és a PTSD szerepet játszhatnak benne.

A kezelési lehetőségek közé tartozik a kognitív viselkedésterápia és az alváshigiénés oktatás, amelyek mindkettő hatékony lehet ennek a kihívást jelentő állapotnak a kezelésében.