Alvászavarok

Mivel egyre több ember küzd alvászavarokkal, fontos megérteni ezen állapotok különböző okait és típusait. Tekintettel az alvászavarok egészségre és jólétre gyakorolt lehetséges hatására, a megfelelő diagnózis és kezelés biztosítása érdekében fontos felismerni a különböző okokat és típusokat.

Ez a bejegyzés azokat az egészségügyi problémákat vizsgálja, amelyek alvásproblémákhoz vezethetnek, valamint azokat az életvezetési döntéseket, amelyek hatással lehetnek a pihenésre. Kitérünk továbbá az alvási szokások életkorral összefüggő változásaira is, amelyek alvási nehézségekhez vezethetnek.

Ezen túlmenően megvizsgáljuk az öt elsődleges alvászavart - álmatlanság, alvási apnoe, nyugtalan láb szindróma (RLS) és narkolepszia - és a hozzájuk kapcsolódó tüneteket és jellemzőket. Megvizsgáljuk a Szociális Biztosító által az ilyen zavarokban szenvedő egyénekre vonatkozó rokkantsági minősítési kritériumokat is.

Ezt követően megvizsgáljuk a különböző alvászavarok különböző típusainak kezelésére rendelkezésre álló különböző kezelési lehetőségeket, beleértve az életmódbeli változtatásokat, az egészségügyi szakemberek által felírt gyógyszereket és a kognitív viselkedésterápiát (CBT) mint nem gyógyszeres beavatkozást.

Végül, de nem utolsósorban bemutatjuk Önnek azokat a speciális egészségügyi szakembereket, akik ezeket az összetett állapotokat kezelik, például az alvásgyógyászatra összpontosító neurológusokat vagy a stressz okozta zavarokra terápiás beavatkozásokat kínáló pszichiátereket.

Az alvászavarok okai

Különböző orvosi, pszichiátriai, életmóddal és életkorral kapcsolatos tényezők vezethetnek alvászavarokhoz, amelyek sikeres kezeléséhez személyre szabott kezelési stratégiákra van szükség. Ezeknek a mögöttes tényezőknek a kezelése kulcsfontosságú az egyéni körülményekre szabott hatékony kezelési stratégiákhoz. Ebben a részben az alvászavarok néhány gyakori okát tárgyaljuk, és azt, hogy ezek hogyan befolyásolhatják az Ön általános egészségi állapotát.

Az alvászavarokhoz hozzájáruló egészségügyi állapotok

Számos egészségügyi állapot hozzájárulhat az alvászavarok kialakulásához. Például az ízületi gyulladásból vagy fibromyalgiából eredő krónikus fájdalom megnehezítheti az elalvást vagy az éjszakai alvást. Emellett az olyan neurológiai problémák, mint a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór gyakran megzavarják a normális alvási szokásokat az agyműködésre gyakorolt hatásuk miatt. Továbbá a hormonális egyensúlyhiány, például a menopauza vagy a pajzsmirigy működési zavarai is álmatlansághoz és az alvásminőség egyéb zavaraihoz vezethetnek [forrás].

Az alvás minőségét befolyásoló életmódbeli döntések

• Stressz: A stressz magas szintje közismerten hozzájárul a rossz alvásminőséghez, mivel aktiválja szervezetünk "harcolj vagy menekülj" válaszrendszerét, ami megnehezíti a lefekvés előtti pihenést.
• Koffeinfogyasztás: A lefekvéshez túl közel eső koffeinfogyasztás tanulmányok szerint [forrás] negatívan befolyásolja mind az elalvási időt, mind a REM (gyors szemmozgás) fázisban töltött időt, ahol az alapvető pihentető funkciók zajlanak.
• Éjszakai képernyőhasználat: Ez a hormon felelős a cirkadián ritmus (alvás-ébrenlét ciklus) szabályozásáért [forrás].
• Szabálytalan alvási rend: A következetlen lefekvési és ébredési idők megzavarhatják szervezetünk belső óráját, ami megnehezíti az egészséges alvásmintázat kialakítását.

Az alvási szokások életkorral összefüggő változásai

Ahogy öregszünk, alvási szokásainkban természetes változások következnek be, amelyek hozzájárulhatnak a rendellenességek kialakulásához. Az idősebb felnőttek például hajlamosak arra, hogy az éjszaka folyamán gyakrabban tapasztalnak könnyebb szakaszokat - ami töredezett és megszakított pihentető fázisokat eredményez, amelyek szükségesek az optimális kognitív funkciók fenntartásához a nappali órákban [forrás]. Emellett gyakran nehezen alszanak el a cirkadián ritmus (alvás-ébrenlét ciklus) szabályozásáért felelős melatonin hormon csökkent termelése miatt.

Az alvásproblémák hatékony kezeléséhez meg kell határozni a kiváltó okokat. Ha megérti, hogy az orvosi állapotok, az életmódbeli döntések és az életkorral kapcsolatos változások hogyan befolyásolják az alvás minőségét, akkor jobban fel lesz szerelve, hogy megtalálja az egyéni igényeinek leginkább megfelelő, személyre szabott megoldásokat.

Az alvászavarok kialakulhatnak egészségügyi állapotok, életmódbeli döntések és az alvási ciklusok életkorral összefüggő változásai miatt. Fontos megérteni a gyakori alvászavarok öt típusát: álmatlanság, alvási apnoe, nyugtalan láb szindróma (RLS), narkolepszia és az alvászavarok egyéb, kevésbé gyakori formái.

Az alvászavarok 5 típusa

Az alvászavarok jelentősen befolyásolhatják az egyén életminőségét, ezért elengedhetetlen a különböző típusok és egyedi tüneteik megértése. Az alvászavaroknak öt fő típusa van: álmatlanság, alvási apnoe, nyugtalan láb szindróma (RLS), narkolepszia és nem 24 órás alvás-ébrenlét zavar. Az egyes típusok és azok lehetséges kezeléseinek megismerésével az e betegségekben érintett egyének jobban tudják kezelni sajátos igényeiket.

Álmatlanság - elalvási vagy elalvási nehézségek

Azálmatlanság egy gyakori alvászavar, amelyet elalvási vagy egész éjszakai alvási nehézség jellemez. Az álmatlanság lehet rövid vagy tartós. Az álmatlanság különböző tényezők, például stressz, olyan egészségügyi állapotok, mint a krónikus fájdalom vagy szorongásos zavarok következménye lehet. Az álmatlanság kezelési lehetőségei közé tartoznak az életmódbeli változtatások, például a lefekvési rutin javítása és a kognitív-viselkedésterápiás technikák, amelyek célja, hogy segítsenek kezelni a pihentető alvást zavaró gondolatokat.

Alvási apnoe - Zavaros légzés alvás közbeni légzés

Azalvási apnoe akkor fordul elő, amikor az egyén légzése alvás közben ismételten leáll és elindul, mert a légutak elzáródnak, vagy a légzést irányító agyi jelekkel kapcsolatos problémák lépnek fel. A leggyakoribb forma az obstruktív alvási apnoe, amelyet a torokizmok alvás közbeni túlságos elernyedése okoz. Az alvási apnoe kezelése gyakran magában foglalja a folyamatos pozitív légúti nyomást biztosító (CPAP) készülékek használatát, amelyek alvás közben az orr vagy a száj fölött viselt maszkon keresztül állandó légáramlást biztosítanak.

Nyugtalan láb szindróma (RLS) - Kellemetlen érzések, amelyek nyugalmi állapotban a végtagok mozgatására késztetnek

Anyugtalan láb szindróma (RLS) olyan neurológiai rendellenesség, amely kellemetlen érzéseket okoz a lábakban, például bizsergést vagy viszketést, és ellenállhatatlan késztetéssel kíséri a lábak mozgatását. Ezek a tünetek gyakran súlyosbodnak a pihenőidőszakokban, és súlyosan megzavarhatják az alvás minőségét. Az RLS kezelése magában foglalhat olyan gyógyszereket, mint a gabapentin vagy a dopamin-agonisták, valamint életmódbeli változtatásokat, például rendszeres testmozgást és csökkentett koffeinfogyasztást.

Narkolepszia - Túlzott nappali álmosság hirtelen izomgyengeséggel járó epizódokkal

A narkolepszia krónikus betegség, amely tartós nappali álmosságot és hirtelen izomgyengeséget, úgynevezett kataplexiát okoz, ami abból ered, hogy az agy képtelen szabályozni a normál alvás-ébrenlét ciklusokat. Ez az állapot az agy normál alvás-ébrenlét ciklusok szabályozására irányuló képességének zavaraiból ered. A narkolepsziás betegek számára általában olyan gyógyszereket írnak fel, mint a modafinil, hogy segítsenek kezelni a túlzott nappali álmosságot, míg a kataplexia tüneteinek kezelésére antidepresszánsokat vagy nátriumoxibátot lehet alkalmazni.

Nem 24 órás alvás-ébrenlét zavar - A cirkadián ritmus megzavarása, ami szabálytalan alvásmintákhoz vezet

A nem 24 órás alvás-ébrenléti zavar egy ritka cirkadián ritmuszavar, amely az egyén alvás-ébrenlét ciklusa fokozatosan későbbre tolódik minden nap, ami szabálytalan és kiszámíthatatlan alvásmintákhoz vezet. Ez az állapot leggyakrabban vak vagy látássérült egyéneknél fordul elő, de látó embereket is érinthet. A nem 24 órás alvás-ébrenlét zavar terápiái közé tartozhat a melatonin szedése vagy fényterápia, amellyel megpróbálható a szervezet cirkadián ritmusának szabályozása.

Az alvászavarok jelentős hatással lehetnek az életminőségre, és az öt típus megértése alapvető fontosságú a rokkantsági minősítés meghatározásához. Mint ilyen, fontos megérteni a társadalombiztosítási hivatalnak az alvászavarokkal kapcsolatos fogyatékosságra vonatkozó minősítési kritériumait annak érdekében, hogy értékelni lehessen az egyes típusú zavarok által okozott funkcionális korlátozásokat.

Az alvászavarok fogyatékossági minősítése

Az alvászavarok bizonyos súlyos esetei a napi működésre és az általános egészségi állapotra gyakorolt hatásuktól függően rokkantsági ellátásra jogosultak lehetnek. Az irányító szervek által meghatározott kritériumok megértése segít a jogosultság meghatározásában, miközben biztosítja a megfelelő dokumentáció benyújtását a kérelmezési folyamat során.

A társadalombiztosítási adminisztráció kritériumai az alvászavarokkal kapcsolatos fogyatékosságokra vonatkozó jogosultsági feltételekhez

A Social Security Administration (SSA ) speciális irányelvekkel rendelkezik annak értékelésére, hogy egy alvászavarban szenvedő személy jogosult-e rokkantsági ellátásra. Az SSA nem rendelkezik külön, kifejezetten az alvászavaroknak szentelt listával, hanem az állapot jellegétől függően más listák, például a neurológiai vagy légzőszervi rendellenességek között értékeli őket.

• Alvási apnoe: Ez a gyakori alvászavar az SSA Kék Könyvének 3.10. szakaszába tartozik, amely a légzőrendszeri károsodásokat, például az obstruktív alvási apnoét és a centrális alvási apnoét foglalja magában. A jogosultsághoz bizonyítani kell, hogy az előírt kezelés ellenére krónikus légzéskimaradásos epizódokat tapasztalnak.
• Narkolepszia: A narkolepsziát a Kék könyv 11.00 - Neurológiai rendellenességek szakasza alatt értékelik a túlzott nappali álmossággal és hirtelen izomgyengeséggel, úgynevezett kataplexiával járó epizódok miatt. A diagnózist alátámasztó orvosi bizonyítéknak tartalmaznia kell azokat a dokumentált eseteket, amikor a narkolepszia zavarja a napi tevékenységeket vagy a munkával kapcsolatos feladatokat.
• Álmatlanság és egyéb kapcsolódó állapotok: Az álmatlanság és más alvászavarok értékelhetők az alapján, hogy hogyan befolyásolják a mentális működést, vagy hogyan járulnak hozzá a hangulati zavarokhoz, mint például a depresszió vagy a szorongás, amelyek a 12.04. szakasz - Affektív zavarok és/vagy a 12.06. szakasz - Szorongásos zavarok alatt szerepelnek.

A működési korlátozások értékelése a meghatározott típusú zavarok által okozott funkcionális korlátozások értékelése

A rokkantsági ellátások igénylésekor elengedhetetlen annak bemutatása, hogy az alvászavar hogyan rontja súlyosan az egyén képességét a napi feladatok elvégzésére és a jövedelemszerző munka fenntartására. Az SSA ezt a fennmaradó funkcionális képesség (RFC ) értékelésével értékeli, amely különböző tényezőket vesz figyelembe, például:

• A nappali álmosság vagy fáradtság súlyossága, amelyet a rossz alvásminőség okoz.
• Az éjszakai ébredési epizódok gyakorisága és időtartama.
• Egyéb tünetek, például nyugtalan láb szindróma, hangulatzavarok vagy a cirkadián ritmus zavaraiból eredő kognitív zavarok jelenléte.
• Mennyire jól reagál az egyén az előírt kezelésekre, például a gyógyszeres kezelésre, a fényterápiára vagy az obstruktív alvási apnoés betegek esetében a folyamatos pozitív légúti nyomás (CPAP) készülékekre.

Az Ön állapotának diagnózisát és súlyosságát alátámasztó orvosi dokumentáción kívül hasznos lehet egy részletes alvási napló benyújtása, amely kiemeli azokat a konkrét eseteket, amikor az Ön alvászavara zavarta a mindennapi működést vagy a munkavégzést. Ez tovább erősítheti az Ön ügyét, amikor rokkantsági ellátást kér a legyengítő alvászavar miatt.

Az alvászavarok fogyatékossági minősítését gondosan ki kell értékelni, hogy a helyes diagnózis felállítása és a megfelelő kezelés megkezdése biztosítható legyen. A különböző alvásproblémák kezelésére különböző megközelítések érhetőek el, amelyek az életmódbeli változtatásokat, a gyógyszereket és a kognitív-viselkedéses kezelést foglalják magukban.

Az alvászavarok különböző típusainak kezelési lehetőségei

Az alvászavarok hatékony kezelése gyakran kombinált megközelítést igényel, amely az orvosi beavatkozások mellett életmódbeli módosításokat is tartalmaz. Az alvászavar típusától és mértékétől függően különböző stratégiák javasolhatók a pihenés minőségének és az általános jólétnek a javítására. Ez a szakasz a különböző alvásproblémák különböző gyógymódjait tárja fel.

Életmódbeli módosítások a jobb alvásminőségért

A rendszeres alvási rend kialakítása hatással lehet a pihenés minőségének javítására. Néhány életmódbeli módosítás, amely segíthet enyhíteni bizonyos alvászavarok tüneteit:

• Következetes lefekvési rutin kialakítása
• A koffein, a nikotin és az alkohol kerülése lefekvés előtt.
• Kényelmes alvási környezet kialakítása (pl. sötét, csendes, hűvös)
• Relaxációs technikák, például mély légzőgyakorlatok vagy meditáció beiktatása lefekvés előtt.
• Rendszeres testmozgás, de az erőteljes edzés kerülése lefekvés előtt.

Ezek az életmódbeli változtatások hasznosak lehetnek az olyan gyakori alvászavarokban szenvedő egyének számára, mint az alvászavarok, a krónikus álmatlanság, az alváshiány, a rossz alvás és az alvászavarok.

Orvosi beavatkozások alvászavarok esetén

Súlyosabb alvászavarok esetén orvosi beavatkozásra lehet szükség. Néhány gyakori alvászavar, amely orvosi kezelést igényelhet:

• Alvási apnoe: A légzés alvás közben ismételten leáll és újraindul. A kezelési lehetőségek közé tartozhat a folyamatos pozitív légúti nyomás (CPAP) terápia, a szájon át használható készülékek vagy a műtét.
• Nyugtalan láb szindróma: Az egyének ellenállhatatlan késztetést éreznek arra, hogy megmozgassák a lábukat, amit gyakran kellemetlen érzések kísérnek. A kezelési lehetőségek közé tartozhatnak gyógyszerek vagy életmódbeli változtatások.
• Narkolepszia: Egy ritka rendellenesség, amely túlzott álmosságot és napközbeni alvási rohamokkal jár. A kezelési lehetőségek közé tartozhatnak gyógyszerek, életmódváltás vagy kognitív viselkedésterápia.
• Álmatlanság: Álmatlanság: Olyan állapot, amikor az egyéneknek gondot okoz az elalvás vagy az elalvás fenntartása. A kezelési lehetőségek közé tartozhatnak gyógyszerek, kognitív viselkedésterápia vagy alváshigiéniai oktatás.
• Központi alvási apnoe: Az agy nem jelzi az izmoknak, hogy alvás közben lélegezzenek. A kezelési lehetőségek közé tartozhatnak gyógyszerek vagy a légzést segítő eszközök.

Fontos, hogy konzultáljon egészségügyi szakemberrel, például alvásszakértővel vagy belgyógyásszal, hogy meghatározhassa az adott alvászavar legjobb kezelési módját.

Az alváshigiénia javítása

Az alváshigiénia javítása az alvászavarokkal küzdő egyének számára is hasznos lehet. Az alváshigiénia a minőségi alvást elősegítő szokásokra és gyakorlatokra utal. Néhány tipp az alváshigiénia javítására:

• Alvási napló vezetése az alvási szokások nyomon követése és a javítandó területek azonosítása érdekében.
• következetes alvás-ébrenlét ciklus követése, még hétvégén is.
• A napközbeni alvás elkerülése
• Napközben természetes fénynek való kitétel a cirkadián ritmus szabályozása érdekében.
• A lefekvéshez közeli stimuláló tevékenységek, például az elektronikus eszközök használatának kerülése.
• Nyugodt lefekvési rutin kialakítása
• A lefekvéshez közeli nagy étkezések elkerülése
• A hálószoba hűvös, sötét és csendes tartása

Ha ezeket a tippeket beépítik a napi rutinba, az egyének javíthatják alvásminőségüket és csökkenthetik az alvászavarok tüneteit.

Az alvászavarokat életmódbeli változtatásokkal, gyógyszerekkel és kognitív-viselkedéses kezeléssel lehet kezelni. Az egészségügyi szakemberek, köztük a neurológusok, a tüdőgyógyászok és a pszichiáterek képesek a legelőnyösebb kezelést nyújtani az alvászavarok kezelésére.

Alvászavarokat kezelő egészségügyi szakemberek

Az alvászavarok hatékony kezelésében kulcsfontosságú a megfelelő egészségügyi szakember kiválasztása. A rendellenesség súlyosságától és típusától függően különböző szakemberek, például neurológusok, tüdőgyógyászok vagy pszichiáterek vehetnek részt e betegségek diagnosztizálásában és kezelésében. Ebben a részben az alvászavarok kezelésére szakosodott különböző egészségügyi szakembereket mutatjuk be, és azt, hogyan segíthetnek Önnek a jobb minőségű pihenés elérésében.

Alvásgyógyászatra szakosodott neurológusok

A neurológusok az agyat, a gerincvelőt, az idegeket és az izmokat érintő neurológiai állapotok diagnosztizálására és kezelésére képzett orvosok. Egyes neurológusok úgy döntenek, hogy az ACGME (Accreditation Council for Graduate Medical Education) által akkreditált ösztöndíjprogramon keresztül további képzést végezve tovább specializálódnak az alvásgyógyászatra. Számos alvásproblémában, például álmatlanságban, narkolepsziában, RLS-ben (nyugtalan láb szindróma) és nem 24 órás alvászavarban jártas alvásszakértőkhöz lehet fordulni.

Az alvásgyógyászatra szakosodott neurológussal való konzultáció általában a tünetek értékelését jelenti, amelyet szükség esetén diagnosztikai vizsgálatok, például poliszomnográfia vagy többszörös alvási latencia vizsgálat követ. Emellett életmódbeli változtatásokat is javasolhatnak, vagy az Ön konkrét állapotára szabott gyógyszereket írhatnak fel.

Pulmonológusok a légzéssel kapcsolatos problémákra, például az apnoéra összpontosítva

A tüdőgyógyászok, más néven tüdőgyógyászok vagy respirológusok a légzőrendszeri problémák diagnosztizálására és kezelésére képzettek. A pulmonológus különösen hasznos lehet a légzési nehézségekkel kapcsolatos alvászavarok, például az OSA vagy a központi alvási apnoe azonosításában és kezelésében.

A pulmonológussal folytatott konzultáció során felmérik a tüneteket, és olyan vizsgálatokat rendelhetnek el, mint az éjszakai oximetria vagy a poliszomnográfia, hogy megerősítsék az alvási apnoe diagnózisát. Az OSA kezelési lehetőségei közé tartozik általában az életmódváltás, a folyamatos pozitív légúti nyomás (CPAP) terápia, a szájsebészeti készülékek vagy a műtét, az Ön állapotának súlyosságától függően.

Pszichiáterek terápiás beavatkozásokat kínálnak a stressz okozta zavarokra

A pszichiáterek olyan speciális egészségügyi szakemberek, akik diagnosztizálják és kezelik a mentális egészségügyi problémákat, beleértve a stressz okozta zavarokat, amelyek álmatlansághoz vezethetnek. Alapvető szerepet játszhatnak a stresszel összefüggő álmatlanság kezelésében olyan terápiás beavatkozásokkal, mint például az álmatlanság kognitív viselkedésterápiája (CBT-I), amely bizonyítottan hatékonyan javítja az alvás minőségét anélkül, hogy gyógyszerekre támaszkodna.

A CBT-I mellett a pszichiáterek más, bizonyítékokon alapuló kezeléseket is javasolhatnak, például relaxációs technikákat vagy tudatossági meditációt, amelyek bizonyítottan segítenek csökkenteni a rossz alvásminőséggel járó szorongás szintjét.

A megfelelő szakember megtalálása az Ön alvászavarához

• Konzultáljon háziorvosával: Az alvási nehézségekkel kapcsolatos aggodalmainak megbeszélése a rendszeres szűrővizsgálatok során kulcsfontosságú, mivel az ő helyzetértékelésük alapján megfelelő szakemberekhez irányíthatják Önt.
• Vegye fel a kapcsolatot a helyi kórházakkal vagy klinikákkal: Sok egészségügyi intézmény rendelkezik dedikált alvásközpontokkal, ahol multidiszciplináris szakemberekből álló csoportok dolgoznak együtt egy fedél alatt, átfogó diagnosztikai és kezelési szolgáltatásokat nyújtva az alvászavarok kezelésére.
• Keresés online könyvtárakban: A Certification Matters weboldalhoz hasonló források segítségével találhat olyan, az Ön területén működő, a testület által minősített szakembereket, akik szigorú képzésen és vizsgákon estek át, hogy bizonyítsák az alvászavarok kezelésében való jártasságukat.

Összefoglalva, az alvászavarok kezelésében elengedhetetlen, hogy szakképzett egészségügyi szakember segítségét kérje. Az alvászavarok kezelésében jártas neurológusokkal, pulmonológusokkal vagy pszichiáterekkel való együttműködés lehetővé teheti, hogy személyre szabott kezelési tervet hozzon létre, és végül pihentetőbb alvást tapasztaljon.

GYIK az alvászavarokkal kapcsolatban

Mi az alvászavarok 5 típusa?

Az alvászavarok öt fő típusa az álmatlanság, az alvási apnoe, a nyugtalan láb szindróma (RLS), a narkolepszia és a cirkadián ritmuszavarok. Ezek az állapotok jelentősen befolyásolhatják az ember életminőségét azáltal, hogy befolyásolják az elalvás vagy az alvásmegmaradás képességét, túlzott nappali álmosságot vagy hirtelen izomgyengeségi epizódokat okozhatnak.

Mi a legproblémásabb alvászavar?

Az alvási apnoét gyakran tartják a legproblémásabb alvászavarnak a lehetséges egészségügyi kockázatok miatt. A kezeletlen alvási apnoe magas vérnyomáshoz, szívproblémákhoz, 2-es típusú cukorbetegséghez, metabolikus szindrómához, valamint gyógyszeres és műtéti komplikációkhoz vezethet.

Mi az első számú alvászavar?

Az álmatlanságot, amelyet az elalvási vagy alvásmegmaradási nehézségek jellemeznek, annak ellenére, hogy lehetőség van a megfelelő pihentető alvásra, világszerte az első számú alvászavarnak tartják a felnőttek körében.

Mi a 3 leggyakoribb alvászavar?

A három leggyakoribb alvászavar a következő:

1. Álmatlanság: Elalvási vagy alvásmegmaradási nehézségek
2. Alvási apnoe: Megszakadt légzés alvás közben, ami megszakított pihenéshez vezet.
3. Narkolepszia: Túlzott nappali álmosság hirtelen izomgyengeséggel járó epizódokkal.

Következtetés

Az alvással kapcsolatos kérdések megértése létfontosságú az általános egészség és jólét megőrzéséhez. Az életmóddal kapcsolatos döntések, az életkorral összefüggő változások és az egészségügyi állapotok mind-mind az alvási szokások megzavarásához vezethetnek. Öt alvásprobléma van jelen, mint például az álmatlanság, az alvási apnoe, az RLS (nyugtalan láb szindróma), a narkolepszia és a paraszomniák.

Ha Ön vagy egy Önhöz közel álló személy az alvászavar jeleit mutatja, feltétlenül forduljon alvászavarral foglalkozó szakemberhez. A kezelési lehetőségek közé tartozhat az életmódváltás, a gyógyszeres kezelés vagy a kognitív viselkedésterápia (CBT).