Mik az aggodalom jelei?

Az aggodalom normális emberi érzés, amelyet időről időre mindenki átél. Egyeseknél azonban az aggodalom túlzott mértékűvé válhat, és olyan szorongásos zavarokhoz vezethet, amelyek jelentősen befolyásolják a mindennapi életet. A problémás aggodalom jeleinek felismerése fontos első lépés a segítség megszerzéséhez. Ez a cikk a normális és a túlzott aggodalom közötti különbségeket, a főbb jeleket és tüneteket, valamint azt vizsgálja, hogy mikor érdemes segítséget kérni.

Mi az aggodalom?

Az aggodalom a valós vagy vélt fenyegetésekkel vagy a jövőben bekövetkezhető negatív eseményekkel kapcsolatos szorongó gondolatokra és érzésekre utal. Az aggodalom bizonyos szintje hasznos lehet, mivel segít motiválni az embereket, hogy felkészüljenek a kihívásokra vagy veszélyekre. A valószínűtlen vagy kisebb problémák miatt való túlzott aggódás azonban nem produktív és szorongató.

Az aggodalom akkor válik problémássá, amikor az:

• Túlzás - intenzívebben és gyakrabban aggódik, mint ahogy azt a helyzet megkívánná.
• Irányíthatatlan - Nehéz abbahagyni az aggódást, ha egyszer elkezdődött.
• Zavaró - A nyugtalanító gondolatok megzavarják a mindennapi életet és működést.

A normális és a túlzott aggodalom közötti különbségek

Normális aggodalom:

• Reális problémákra vagy közelgő eseményekre összpontosít.
• Konstruktív cselekvésre motiválja az embereket
• Megszűnik, amint megoldást találnak, vagy az esemény elmúlik.
• Nem károsítja jelentősen a napi tevékenységeket

Túlzott, problémás aggodalom:

• A valószínűtlen fenyegetésekre vagy eltúlzott, legrosszabb esetre vonatkozó forgatókönyvekre összpontosít.
• Nyomasztó és tartós szorongást okoz.
• terméketlen és irreális
• Megzavarja az összpontosítási és feladatvégzési képességet
• Zavarja a kapcsolatokat, a munkát és a szabadidős tevékenységeket.

A problémás aggodalom jelei és tünetei

A túlzott aggodalom fő problémásnak tekintett jelei és tünetei a következők:

Nehézségek az aggasztó gondolatok ellenőrzésében

• Az elme folyamatosan az aggodalmakra összpontosít
• Önkényes "mi lett volna, ha..." gondolatok
• Termeletlen megszállottság és töprengés
• Az aggodalmak ellenőrizhetetlennek tűnnek, ha egyszer elkezdődnek

Fizikai szorongásos tünetek

• Izomfeszültség, fejfájás, fáradtság
• Nyugtalanság, "feszült" érzés
• Koncentrációs nehézségek
• Ingerlékenység
• Alvászavarok

Elkerülés és szorongás

• Az aggodalmat kiváltó helyzetek elkerülése
• Nyomasztó és tartós szorongás
• Nehéz elviselni a bizonytalanságot
• Alacsony hangulat, motiválatlanság

A mindennapi élet zavarása

• Csökkent döntéshozatali képesség
• Nehezebb a feladatok kezdeményezése és elvégzése
• Alacsonyabb teljesítmény a munkahelyen vagy az iskolában
• Feszült kapcsolatok
• Kevesebb társadalmi, szabadidős vagy testmozgással kapcsolatos tevékenységekben való részvétel.

Mikor válik az aggodalom túlzott mértékűvé vagy problémássá?

Nincs konkrét küszöbérték, amely megkülönböztetné a "normális" aggódást a túlzott aggódástól. Van azonban néhány általános iránymutatás:

• Ha az aggodalom ellenőrizhetetlennek tűnik, több mint 6 hónapon keresztül fennáll, és többször fordul elő, mint nem, akkor az aggodalom túlzott mértékű lehet.
• Ha az aggodalom jelentős szorongást, elkerülő viselkedést, működési nehézségeket vagy fizikai tüneteket okoz, akkor valószínűleg problémás.
• Ha az aggodalom megzavarja a napi rutint, a kapcsolatokat, a munkahelyi teljesítményt vagy az iskolai munkát, keressen segítséget.
• Ha naponta több mint 1 órát tölt aggódással, az valószínűleg zavarja az életét.

Ne feledje, hogy valamilyen mértékben mindannyian aggódunk. A fontos kérdés az, hogy az aggodalom megnehezíti-e az Ön vagy szerettei életét.

Mi okozza a túlzott aggodalmat és szorongást?

Néhány ember számára az aggódás természetes, és az élet stresszével és bizonytalanságával való megküzdési mechanizmusként szolgál. A túlzott aggódás olyan alapvető problémákból is fakadhat, mint például:

• Trauma vagy kedvezőtlen élettapasztalatok - A múltbeli érzelmi trauma vagy bántalmazás hajlamosabbá teheti az embereket az aggódásra.
• Genetika - A szorongásos zavarok, mint például a generalizált szorongásos zavar (GAD) genetikai összetevővel rendelkeznek.
• Agykémia - A neurotranszmitterek egyensúlyhiánya befolyásolja az agy aggodalomban érintett részeit.
• Személyiség - Hajlam a pesszimizmusra, kockázatkerülésre, maximalizmusra vagy az embereknek való megfelelésre.
• Stressz - A nagyobb életstresszorok tartós aggodalmat válthatnak ki.

Bár az aggódás kezdetben egyfajta megküzdési mechanizmus lehet, idővel a krónikus aggódás önálló életet élhet. Az aggódók megszokják, hogy a lehetséges veszélyekre fixálódnak, és így nehéz lesz abbahagyni.

A túlzott aggodalomhoz kapcsolódó rendellenességek

Egyeseknél a krónikus, túlzott aggodalom bizonyos mentális egészségi állapotokhoz társuló tünet, mint például:

• Generalizált szorongásos zavar (GAD) - A mindennapi dolgok miatti túlzott és nehezen kontrollálható aggodalom a fő tünet. Fizikai szorongásos tünetek is előfordulnak.
• Szociális szorongásos zavar - Szélsőséges aggodalom a társas helyzetek miatt, ami a negatív megítélés miatti aggodalomból adódik. Ez a társas tevékenységek elkerüléséhez vezethet.
• Pánikbetegség - Ismétlődő pánikrohamok és a jövőbeli rohamok miatti állandó aggodalom.
• Kényszeres kényszerbetegség (OCD) - A nemkívánatos, tolakodó gondolatok krónikus szorongást okoznak. Kényszerek és rituálék segítségével próbálják enyhíteni ezt a szorongást.
• Poszt-traumás stressz zavar (PTSD) - A trauma átélése után súlyos aggodalom és szorongás jelentkezhet, valamint flashbackek és rémálmok.
• Depresszió - Túlzott aggodalom, amelyet levertség, fáradtság, értéktelenség vagy öngyilkossági szándék kísér.

A kezelés irányításához fontos, hogy pontos diagnózist kapjon egy mentálhigiénés szakembertől.

A krónikus aggodalom egészségügyi hatásai

A túlzott aggodalom káros mind a mentális, mind a fizikai egészségre. A lehetséges egészségügyi hatások közé tartoznak:

• A mentális zavarok, például a klinikai depresszió és a kábítószerrel való visszaélés fokozott kockázata.
• Az immunrendszer károsodott működése
• Szív- és érrendszeri megterhelés és a magas vérnyomás fokozott kockázata
• Gyomor-bélrendszeri problémák, például irritábilis bél szindróma
• Fejfájás, izomfeszültség, hátfájás
• Rosszabb alvásminőség, fáradtság
• Csökkent életminőség és életelégedettség

A túlzott aggodalomból eredő krónikus stressz fokozza a gyulladást a szervezetben, ami súlyosbíthatja az olyan állapotokat, mint a szívbetegség, a cukorbetegség és az autoimmun betegségek.

Mikor kell segítséget kérni az aggódás miatt

Tanácsos támogatást kérni, ha:

• Több mint 6 hónapig túlzottan aggódik
• Az aggodalom jelentős szorongást okoz és zavarja a mindennapi működését.
• Fizikai szorongásos tünetek vannak jelen, mint például izomfeszültség, fáradtság, ingerlékenység.
• Alkoholt vagy kábítószert használsz, hogy megbirkózz az aggodalom okozta szorongással.
• Az aggodalmaskodásod problémákat okoz a kapcsolataidban
• Az aggodalmak ellenőrizhetetlennek és áthatónak tűnnek.
• A hangulata rossz, és az aggodalom megakadályozza abban, hogy élvezze az életet.

Első lépésként ajánlott orvoshoz fordulni. Ők ellenőrizhetik, hogy nincs-e valamilyen egészségügyi probléma a háttérben, és diagnózis és kezelés céljából beutalhatják Önt egy engedéllyel rendelkező mentálhigiénés szakemberhez, például pszichológushoz vagy terapeutához.

A barátok és a család szintén fontos érzelmi támogatást nyújthatnak. Léteznek aggódást támogató csoportok is, ahol megoszthatja tapasztalatait és hatékony megküzdési stratégiáit.

A problémás aggodalom kezelése

A túlzott aggodalom kezelésére tanácsadás, gyógyszeres kezelés, önsegítő stratégiák vagy ezek kombinációja alkalmazható az egyes személyek tünetei és szükségletei alapján.

Tanácsadás

A kognitív viselkedésterápia (CBT) hatékony a krónikus aggodalmaskodás kezelésének gyakorlati stratégiáinak megtanításában. Az expozíciós terápia segíthet az elkerülő viselkedés csökkentésében.

Gyógyszerek

Antidepresszánsokat vagy szorongásoldó gyógyszereket lehet felírni. A gyógyszeres kezelés azonban terápia nélkül általában nem elegendő.

Önsegítő stratégiák

A hasznos technikák közé tartoznak a tudatossági gyakorlatok, a figyelemelterelés, a testmozgás, az aggodalmaskodás meghatározott időre való korlátozása és a pozitívabb gondolkodás.

Megfelelő kezeléssel az emberek visszanyerhetik az aggodalmaskodás feletti kontrollt, és helyreállíthatják életük egyensúlyát.

A normális aggodalommal való megbirkózás

A mindennapi aggodalmak kezelésének megtanulása segíthet megelőzni azok elhatalmasodását. Néhány egészséges megküzdési stratégia:

• Az Ön által befolyásolható megoldásokra összpontosít, ahelyett, hogy a bizonytalanságokon rágódna.
• Az érzések megosztása megbízható barátokkal vagy rokonokkal, hogy perspektívát nyerjünk.
• Konstruktív intézkedések megtétele, ahol lehetséges, például felkészülés a kihívást jelentő helyzetekre.
• Az egész napos aggodalmaskodás helyett külön "aggodalmaskodási időt" különítünk el.
• Lazító tevékenységek, például séta, olvasás vagy zenehallgatás.
• A túlzott alkohol- és stimulánsfogyasztás elkerülése.
• Elegendő alvás, egészséges táplálkozás és rendszeres testmozgás.
• A tudatosság és a meditációs technikák alkalmazása.
• Tanácsadás felkeresése, ha az aggodalmak tartósan zavarják a működést.

Következtetés

Összefoglalva, az aggodalom akkor válik problémássá, ha túlzott mértékű, ellenőrizhetetlen, szorongató, és elkezdi zavarni a mindennapi életet. Ha az aggodalom több mint 6 hónapig tart, fizikai tüneteket okoz és megzavarja a mindennapjait, ajánlott segítséget kérni. Az olyan kezelések, mint a CBT, a gyógyszeres kezelés és az önsegítés hatékonyak lehetnek. Ha a problémás aggódás bármely jelét tapasztalja, forduljon orvoshoz vagy mentálhigiénés szakemberhez. A megfelelő stratégiákkal és támogatással leküzdheti a túlzott aggodalmat és szorongást.

Gyakran ismételt kérdések

Mi a különbség az aggodalom és az aggódás között?

Az aggodalom egy valós problémával kapcsolatos gondolatokat foglal magában, és cselekvésre ösztönöz. Az aggodalom inkább bizonytalan vagy valószínűtlen kimenetelű, ismétlődő, szorongató gondolatok. A legtöbb aggodalom szorongó, katasztrofális fókuszú.

Az aggódás ugyanaz, mint a szorongás?

Az aggodalom és a szorongás szorosan összefügg. A szorongás olyan fizikai és mentális tüneteket ír le, mint a feszült vagy feszült érzés. Az aggodalom kifejezetten a szorongó gondolatokra utal. A túlzott, nyomasztó aggodalom számos szorongásos rendellenesség központi tünete.

Segíthet némi aggódás?

A tényleges problémák miatti aggodalom bizonyos szintje hasznos lehet, mivel motiválhatja a felkészülést és a megelőzést. A valószínűtlen kimenetel miatt való túlzott aggódás azonban nem produktív.

Az aggódás a gyengeség jele?

Nem, az aggódás nem gyengeséget vagy jellemhibát jelent. A problémás aggódásnak és a szorongásos zavaroknak biológiai okai vannak, például genetikai és agyi kémiai okok. A tanácsadás és a gyógyszeres kezelés hatékony orvosi kezelés.

Az aggódás hatással lehet a fizikai egészségre?

Igen, a kutatások szerint a krónikus aggodalom olyan problémákhoz járul hozzá, mint a fejfájás, a gyomor-bélrendszeri zavarok, a magas vérnyomás, a rosszabb immunrendszeri működés és a szív- és érrendszeri megterhelés. A túlzott aggodalom nagyon kimerítő.

Hogyan tudom kontrollálni az aggódásomat?

A hasznos stratégiák közé tartozik a pozitív gondolkodás, a jelen pillanatra való összpontosítás, az aggodalomra fordított és a nem aggodalomra fordított idő szétválasztása, a mély légzés, a testmozgás és a terápia felkeresése. Ne kerülje a helyzeteket, mivel a kitettség korlátozása idővel növeli a szorongást.

Mikor érdemes megfontolni a gyógyszeres kezelést az aggodalomra?

Ha az aggódás az önsegítő technikák gyakorlása ellenére több mint 6 hónapig fennáll, szorongásoldó vagy antidepresszáns gyógyszerek alkalmazása hasznos lehet. A gyógyszeres kezelés különösen hasznos, ha kognitív viselkedésterápiával (CBT) párosul.

Milyen természetes gyógymódok segítenek az aggódásban?

Néhány természetes táplálékkiegészítő, amely segíthet az aggodalom csökkentésében, a magnézium, a levendulaolaj, a kamilla, a golgotavirág és az olyan adaptogének, mint az ashwagandha. Az olyan relaxációs tevékenységek, mint a jóga, a meditáció vagy a masszázsterápia szintén segíthetnek a szorongás enyhítésében.

A gyerekeknek és a tizenéveseknek is lehetnek problémáik a túlzott aggodalmaskodással?

Igen, a szorongásos zavarok, mint például az általános szorongásos zavar, gyakran már gyermekkorban kezdődnek. Keresse az olyan jeleket, mint az alvászavarok, fáradtság, az iskola vagy a társas kapcsolatok kerülése, hiszti, ragaszkodó viselkedés vagy gyakori testi panaszok. Ajánlott gyermekpszichológus értékelését kérni.

A cikk megírásához felhasznált források

Amerikai Pszichiátriai Társaság. (2013). A mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve (5. kiadás) . https://doi.org/10.1176/appi.books.9780890425596.

Anxiety and Depression Association of America. (2021). Tünetek. https://adaa.org/understanding-anxiety/generalized-anxiety-disorder-gad

HelpGuide. (2022). Hogyan hagyjuk abba az aggódást. https://www.helpguide.org/articles/anxiety/how-to-stop-worrying.htm

Hirsch, C. R., & Mathews, A. (2012). A kóros aggodalom kognitív modellje. Behaviour Research and Therapy, 50(10), 636-646. https://doi.org/10.1016/j.brat.2012.06.007. https://doi.org/10.1016/j.brat.2012.06.007

Hoge, E. A., Ivkovic, A., & Fricchione, G. L. (2012). Generalizált szorongásos zavar: diagnózis és kezelés. BMJ (Clinical research ed.), 345, e7500. https://doi.org/10.1136/bmj.e7500. https://doi.org/10.1136/bmj.e7500

Kertz, S., Bigda-Peyton, J., Rosmarin, D., & Björgvinsson, T. (2012). Az aggodalom jelentősége a generalizált szorongásos zavar diagnosztikus megjelenési formáiban. Journal of anxiety disorders, 26(8), 783-790. https://doi.org/10.1016/j.janxdis.2012.07.002. https://doi.org/10.1016/j.janxdis.2012.07.002

Nemzeti Mentális Egészségügyi Intézet. (2022). Szorongásos zavarok. https://www.nimh.nih.gov/health/topics/anxiety-disorders

Park, S. H., Vasey, M. W., Van Bavel, J. J., & Thayer, J. F. (2014). Amikor a tónusos szívvagális tónus előre jelzi a fázisos vagális tónus változásait: A félelem és az észlelési terhelés szerepe. Psychophysiology, 51(5), 419-426. https://doi.org/10.1111/psyp.12186. https://doi.org/10.1111/psyp.12186

Sears, C. R., & Kraus, S. (2009). I think therefore I om: A kognitív torzulások és a megküzdési stílus mint a mindfulness meditáció szorongásra, pozitív és negatív affektusra és reményre gyakorolt hatásának közvetítői. Journal of clinical psychology, 65(6), 561-573. https://doi.org/10.1002/jclp.20543. https://doi.org/10.1002/jclp.20543