Mi a 10 legfontosabb dolog, ami miatt az emberek aggódnak?

Az aggodalom és a szorongás nagyon gyakori érzések, amelyeket a legtöbb ember időről időre átél. A legújabb felmérések és kutatások szerint vannak olyan aggodalmak, amelyek elterjedtebbek, mint mások. Bár az emberek konkrét aggodalmai életkortól, helytől, kultúrától és egyéni körülményektől függően változhatnak, vannak olyan általános témák, amelyek általában nagyon gyakori aggodalmak.

Ebben a részletes cikkben megvizsgáljuk a 10 legfontosabb dolgot, amelyek miatt a tanulmányok szerint sokan gyakran aggódnak, megvizsgáljuk, hogy ezek a konkrét kérdések miért váltanak ki aggodalmat, és adunk néhány tippet és forrást a gyakori aggodalmak és szorongások kezeléséhez.

A 10 leggyakoribb aggodalom

Íme a 10 leggyakoribb aggodalom, amelyet a felnőttek tapasztalnak:

1. Pénz és pénzügyek

A pénzzel és a pénzügyi biztonsággal kapcsolatos aggodalmak rendszeresen az emberek aggodalomra okot adó dolgok listájának élén állnak. Különösen a számlák kifizetéséhez szükséges pénzhiány, az adósságok, a megélhetési költségek emelkedése és a nyugdíjra való megtakarítások tartoznak a legnagyobb pénzzel kapcsolatos aggodalmak közé.

A gazdasági visszaesés és a bizonytalanság időszakában gyakran megnőnek a pénzügyi aggodalmak. A pénz azonban még akkor is okozhat stresszt, amikor a dolgok viszonylag stabilak, különösen az adóssággal küzdő vagy fizetésből fizetésbe élő emberek esetében.

2. Szeretteink egészsége és biztonsága

Sok ember számára a közeli családtagok és barátok egészsége és jóléte komoly aggodalmak forrása. Különösen a szülők körében gyakori a gyermekek miatt való aggódás. Azonban a partnerek, testvérek, szülők és más szeretteik biztonsága és egészsége miatti aggodalom is gyakori.

Néha konkrét egészségügyi problémák vagy kockázatok váltják ki ezeket az aggodalmakat. Máskor pedig általánosabb aggodalom, hogy elveszítünk egy közeli hozzátartozót. Az olyan események, mint a betegségek, sérülések vagy balesetek fokozhatják ezeket az aggodalmakat.

3. Munkával és karrierrel kapcsolatos aggodalmak

A munka szorosan kapcsolódik az anyagi biztonsághoz, ezért a munkahelyi és karrierügyi aggodalmak nagyon gyakoriak. Az állás elvesztése, a munkahely elvesztése, a munkahely nem találása, a munkahely nem tetszik, a munkahely bizonytalansága és a jövőbeli karrierlehetőségekkel kapcsolatos bizonytalanság mind szerepelnek a gyakori aggodalmak top 10-es listáján.

Az alulfoglalkoztatottság és a pályamódosítás vagy a szakmai előmenetel nehézségei szintén hozzájárulnak sok ember aggodalmához. A munkahelyi aggodalmak általában a recesszió idején és akkor fokozódnak, amikor a vállalatok elbocsátásokról számolnak be.

4. Kapcsolati problémák

A párkapcsolatban élők esetében a kapcsolatokkal kapcsolatos aggodalmak nagyon gyakoriak. A leggyakoribb párkapcsolati aggodalmak közé tartozik a partnerrel való konfliktus, a kapcsolat és az intimitás elvesztése, a hűtlenség vagy a bizalmi problémák, az eltérő célok és értékek, valamint az aggodalom, hogy a partner nem törődik velük.

Gyakoriak az olyan egyéb párkapcsolati aggodalmak is, mint a partner egészségi állapota miatti aggodalom, a hangulatváltozás, a támogatás hiánya és a rossz kommunikáció. A párkapcsolati stressz általában a gyermekes párok körében a legmagasabb.

5. Szorongás és depresszió

Sokan aggódnak amiatt, hogy szorongást, pánikot, feszültséget és depressziót éreznek. A COVID-19 világjárvány idején végzett globális felmérések azt mutatták, hogy jelentősen megnőtt azoknak az embereknek a száma, akik mentális egészségükkel kapcsolatos aggodalmakról és az elszigeteltség érzéséről számoltak be.

A folyamatos stressz, a traumatikus események, a gyász, a munkanélküliség, a pénzproblémák, a magány és sok más tényező kiválthatja vagy súlyosbíthatja a szorongást és a depressziót. Az érintettek gyakran aggódnak az érzések kezelése, a munkára és a kapcsolatokra gyakorolt hatások, valamint a megfelelő segítség megtalálása miatt.

6. Megjelenési és súlygondok

A megjelenés folyamatosan az egyik legnagyobb aggodalom, különösen a fiatalabb felnőttek körében. A testsúly, a testalkat, a csúnya vagy öreg kinézet, a hajhullás és a bőrproblémák miatt érzett aggodalmak sokakat foglalkoztatnak.

A közösségi média használata és a reklámok irreális üzenetei felerősítik a megjelenési nyomást. A megjelenéssel kapcsolatos diszkrimináció és ítélkezés tovább táplálhatja ezeket az aggodalmakat.

7. világesemények és politika

Sokan jelzik, hogy aggódnak az olyan globális problémák miatt, mint a háború, a terrorizmus, a politikai instabilitás, az éghajlatváltozás, a szegénység, az éhezés és az emberi jogok megsértése. Az olyan helyi problémák, mint a bűnözési ráta és a polgári zavargások szintén nagyfokú aggodalmat váltanak ki.

A katasztrófákról, konfliktusokról, megosztó politikáról és gazdasági válságokról szóló folyamatos híradások a lakosság nagy részének ilyen típusú aggodalmait táplálják. A jövő generációi miatt való aggódás is gyakori.

8. Covid-19 és a világjárvány miatti aggodalmak

A COVID-19 világjárvány az elmúlt néhány évben számos új aggályt vetett fel. A vírus elkapásától való félelem, a személyes és a szeretteink egészségével kapcsolatos aggodalmak, a világjárvány miatti fáradtság, a társadalmi kapcsolatok elvesztése, a foglalkoztatás bizonytalansága és a vakcinákkal kapcsolatos aggodalmak mind nagyon gyakoriak voltak.

Az új vírusváltozatok, a járványkitörések megfékezéséért folytatott küzdelem, a félretájékoztatás és a közegészségügyi intézkedések politizálása sok ember számára meghosszabbította a világjárvány okozta stresszt és bizonytalanságot.

9. Alvási problémák

Az alvási nehézségek aggodalomra adnak okot mind azoknak, akik diagnosztizált alvászavarokban, például álmatlanságban szenvednek, mind pedig azoknak, akiknek alkalmanként alvásproblémáik vannak.

Az alvással kapcsolatos gyakori aggodalmak közé tartozik az elégtelen alvás, az elalvási vagy alvásmegmaradási problémák, a napközbeni fáradtságérzet, az alvászavarok kialakulásától való félelem, valamint a rossz alvás mentális és fizikai egészségre gyakorolt hatása miatti aggodalom.

10. Halál és haldoklás

Bár a legtöbb ember számára nem mindennapi gond, a halál és a haldoklás gondolatai és félelmei a felnőttek jelentős kisebbsége számára valamikor a top 10-es listán szerepelnek. A saját vagy mások halálos betegsége, a haláltól vagy a fiatalon történő haláltól való általános félelem, valamint a haldoklási folyamattal kapcsolatos aggodalmak gyakoriak.

Az olyan események, mint egy súlyos diagnózis vagy egy tragikus baleset, egy veszteség évfordulója vagy a születésnapi mérföldkövek, ahogy öregszünk, mind újra felébreszthetik ezeket az aggodalmakat.

Miért aggódunk ezek miatt a dolgok miatt

A konkrét dolgok, amelyek miatt aggódunk, általában olyan fenyegetésekkel vagy kockázatokkal járnak, amelyek olyan dolgokat érintenek, amelyek fontosak számunkra - egészségünket és biztonságunkat, szeretteinket, anyagi biztonságunkat, értékeinket és életcéljainkat. Az aggódó gondolatok úgy merülnek fel, hogy elménk így próbálja megoldani a problémát, és elkerülni a lehetséges károkat vagy veszteségeket.

Természetesen a túlzott aggodalmaskodás mentálisan kimerítő és gyakran terméketlen. A pszichológusok szerint azonban némi aggodalom normális, sőt, alkalmazkodó. A valós kockázatok vagy problémák miatti mérsékelt mértékű aggodalom arra ösztönözhet bennünket, hogy ésszerű óvintézkedéseket tegyünk és konstruktív megoldásokat tervezzünk.

Hajlamosak vagyunk aggódni a minket érintő közvetlenebb kérdések miatt, mint például a pénz, a család vagy a munka. Sok aggodalom azonban a jövővel kapcsolatos bizonytalanságból is fakad. A nyugdíjba vonulás, a karrierváltás, az öregedés, a gyermekeink jövője és a világ eseményei mind olyan homályos jövőbeli fenyegetéseket jelenthetnek, amelyek aggodalmat váltanak ki.

A nagyobb életváltozások és a kiszámíthatatlan válságok, mint például egy betegség vagy természeti katasztrófa, szintén fokozzák az aggodalmat. Minden olyan esemény, amelyről úgy érezzük, hogy veszélyezteti a biztonságunkat, a biztonságunkat, az egészségünket, a családi kötelékeket vagy a céljainkat, aggodalmaskodó gondolatokat válthat ki.

Az olyan személyiségjegyek, mint a neuroticizmus és a pesszimizmus, az olyan mentális egészségügyi problémák, mint az általános szorongás, és a fizikai egészségügyi problémák szintén hajlamosíthatnak a fokozott aggódásra. Az aggódók hajlamosak több stresszt és szorongást tapasztalni bizonytalan helyzetek és potenciális "mi lenne, ha" forgatókönyvek hatására, mint a nem aggódók.

Tippek a közös aggodalmak kezeléséhez

Mivel időnként mindenki tapasztal aggodalmat és szorongást, fontos, hogy rendelkezzünk néhány egészséges stratégiával annak megelőzésére, hogy az aggodalmak túlzott mértékűvé vagy legyengítővé váljanak:

• Tartsa meg a perspektívát - Próbálja meg az aggodalmait a teljes életének nagyobb képében szemlélni, ahelyett, hogy eltúlozná a jelentőségüket.
• Tények beszerzése - végezzen kutatást, vagy beszéljen szakértőkkel, hogy olyan tényszerű információkhoz jusson, amelyek ellensúlyozhatják az irreális vagy eltúlzott aggodalmakat.
• Készítsen tervet - dolgozzon ki olyan gyakorlati lépéseket, amelyekkel felkészülhet az Ön által befolyásolható problémákra és kezelheti azokat.
• Engedjeel, amit nem tud irányítani - Fogadja el és alkalmazkodjon olyan dolgokhoz, mint a piaci ingadozások, a politika vagy az öregedés, amelyeket nem tud teljesen kontrollálni.
• Kezelje az időt és a rutint - Ne legyen megszállott, és ne foglalkozzon az aggodalmakkal. Tegyen félre külön "aggódási időt", és merüljön el produktív tevékenységekben.
• Beszélje ki - Az aggodalmak szavakba foglalása egy támogató szerettének vagy szakembernek segíthet enyhíteni a gondolatai felett gyakorolt hatalmukat.
• Őrizze meg egészségét - Vigyázzon testi és lelki egészségére jó öngondoskodási szokásokkal. Az olyan dolgok, mint a megfelelő alvás, a testmozgás és az egészséges társas kapcsolatok segítenek az ellenálló képesség kialakításában.
• Fontolja meg a tanácsadást - Ha az aggodalmak túlzott mértékűvé válnak, és jelentősen befolyásolják a munkát, a kapcsolatokat vagy az életminőséget, segíthet egy pszichológus vagy tanácsadó felkeresése.

Mikor érdemes szakember segítségét kérni a szorongás és az aggodalom miatt?

Az alkalmi aggodalmak normálisak, de a túlzott, kontrollálhatatlan aggodalmaskodás és a mindennapi életet zavaró, kapcsolódó szorongás szorongásos zavarra utalhat. Az aggódás és a szorongás esetén ajánlott orvoshoz vagy mentálhigiénés szakemberhez fordulni:

• Jelentős érzelmi stresszt okoz
• zavarja a munkát, az iskolát vagy a kapcsolatokat
• negatív hatással van a hangulatra, az alvásra, az étvágyra vagy az energiaszintre.
• Pánikrohamok, kényszeres viselkedés vagy tolakodó gondolatok.
• A kábítószerrel való visszaélés mint megküzdési mechanizmus
• Nem javulnak az önsegítő stratégiákkal

A kognitív viselkedésterápia (CBT), az expozíciós terápia, a szorongás elleni gyógyszeres kezelés vagy a tudatossági gyakorlatok gyakori kezelések, amelyeket az orvosok javasolhatnak.

A támogató csoporthoz való csatlakozás segíthet az embereknek abban is, hogy rájöjjenek, nincsenek egyedül olyan problémákkal, mint a pénzügyi stressz, a munkahelyi nyomás, a párkapcsolati problémák, az egészségi állapot vagy más általános gondok.

Mikor kell gyorsan orvoshoz fordulni

Bizonyos körülmények között a súlyos szorongásban vagy pánikban szenvedő emberek úgy érezhetik, hogy mentális egészségügyi vészhelyzetben vannak. A sürgős orvosi ellátást igénylő figyelmeztető jelek közé tartoznak:

• Önkárosító vagy öngyilkossági gondolatok
• Olyan dolgok látása, hallása vagy elhitetése, amelyek nem valósak (hallucinációk vagy téveszmék).
• Irányíthatatlan, száguldó gondolatok és koncentrációs képtelenség.
• 10 percnél hosszabb ideig tartó súlyos pánikroham.
• Megmagyarázhatatlan mellkasi fájdalom, szívdobogás vagy légszomj

A sürgősségi osztály orvosai gyors szorongáscsökkentést tudnak nyújtani, és felmérhetik, hogy szükség van-e kórházi kezelésre mentális egészségügyi megfigyelés és kezelés céljából.

Következtetés és tanulságok

• A pénzügyek, a család, a munka, az egészség és a jövő miatt való bizonyos fokú aggódás gyakori.
• A leggyakoribb aggodalmak általában a biztonságot, a biztonságot, az egészséget, a szeretteinket és az életcélokat fenyegető veszélyekkel kapcsolatosak.
• Némi aggodalom motiváló lehet, de a túlzott aggodalmaskodás nem produktív és érzelmileg kimerítő.
• Az aggodalmak kezelhetővé tételéhez perspektívára, tervezésre, nyitottságra, egészséges életmódra és szükség esetén támogatásra van szükség.
• A szorongásos zavarok és a kapcsolódó mentális egészségügyi problémák tanácsadást, terápiát és egyéb szakszerű kezelést igényelhetnek.

A tudat, hogy közös gondokkal nézünk szembe, némi vigaszt és motivációt nyújthat, hogy segítsünk egymásnak a kihívások kezelésében és egy olyan társadalom építésében, amely nagyobb lehetőségeket, kapcsolatokat és törődést biztosít.

Gyakran ismételt kérdések

Az alábbiakban az aggódással és a szorongással kapcsolatos néhány gyakori kérdésre adunk választ:

Mi a különbség az aggodalom, a stressz és a szorongás között?

• Az aggódás magában foglalja a potenciális veszélyekre vagy a legrosszabb esetekre összpontosító, ismétlődő gondolatokat. A túlzott, ellenőrizhetetlen aggodalom a szorongásos zavarokra jellemző.
• A stressz egy megterhelő helyzetre adott reakció, amely fizikai, érzelmi és pszichológiai megterhelést okoz. Az akut stressz átmeneti, míg a krónikus stressz tartósan fennáll.
• A szorongás a jövőbeli veszélyekkel vagy fenyegetésekkel kapcsolatos aggodalom vagy nyugtalanság. A szorongás akkor válik rendellenességgé, ha az nem áll arányban a helyzettel, és jelentős károsodást és szorongást okoz.

Hasznos az aggódás?

Igen, a valós problémák, kockázatok és életbeli kihívások miatti aggodalom bizonyos szintje normális, és segíthet a tervezés és a problémamegoldás motiválásában. Az enyhe vagy mérsékelt aggodalom, amely jön és megy, nem feltétlenül egészségtelen. A túlzott, tartós aggódás azonban általában nem produktív és hosszú távon káros.

Az aggódás ártalmas lehet?

Igen, a krónikus aggódás és szorongás jelentősen ronthatja a mindennapi működést, az alvás minőségét, a munkateljesítményt és a kapcsolatokat. A hosszú távú szorongás összefüggésbe hozható a depresszióval, az immunrendszer károsodásával és olyan állapotokkal, mint a szívbetegségek, az IBS és a migrén.

Mi okozza a túlzott aggódást?

A biológia, a gyermekkori tapasztalatok, a trauma, a stressz, a kognitív torzulások, a személyiségjegyek és a mentális zavarok mind hajlamosabbá tehetik az embert az aggodalmaskodásra. De gyakran a krónikus aggodalmaskodás gyökere egyszerűen a megszokott rágódás.

Mikor utal az aggódás szorongásos zavarra?

Ha az aggódás és a szorongás tartós, ellenőrizhetetlen, legyengítő jellegű, és más érzelmi és fizikai tünetekkel jár, az valószínűleg orvosi ellátást igénylő szorongásos zavarra utal. A túlzott aggodalommal járó gyakori rendellenességek a generalizált szorongásos zavar, a pánikbetegség és a kényszerbetegség.

Milyen technikák segítenek az aggódás kezelésében?

Az olyan önsegítő stratégiák, mint a tudatosság gyakorlása, a testmozgás, a szocializáció, a produktív tervezés, a kognitív átstrukturálás, az értékek szerinti élet és a szakszerű terápia mind segíthetnek a terméketlen aggódás ellen.

Milyen kezelések segítenek a krónikus aggódóknak?

A kognitív viselkedésterápia, az expozíciós terápia, a szorongás elleni gyógyszerek, a hipnoterápia, a táplálékkiegészítők, az akupunktúra, a meditáció, az érzelmi szabadságtechnika (kopogtatás), az életmódváltás és a támogató csoporthoz való csatlakozás mind segíthetnek a krónikus aggódóknak.

Hogyan támogathatod azt a barátodat vagy szerettedet, aki túlzottan aggódik?

Az ítélkezés nélküli meghallgatás, a megnyílásra való bátorítás, a torz gondolatok valósághű ellenőrzésének segítése, a perspektíva felkínálása, a kis előrelépések dicsérete, az egészséges életmódbeli szokások támogatása, az erősségekre való emlékeztetés és a terápia megerősítése hasznos módja a szorongással vagy aggodalommal küzdő szeretteink támogatásának. Vigyázzunk azonban, hogy ne tegyük lehetővé az elkerülő viselkedést vagy a túlzott megnyugtatás-keresést.

Mikor kell sürgősségi segítséget kérni szorongás miatt?

Menjen a sürgősségi osztályra vagy hívjon egy krízis segélyvonalat, ha a szorongás vagy az aggodalom súlyossá válik, és önsértő gondolatokkal, hallucinációkkal, szélsőséges pánikkal, szapora szívveréssel, mellkasi fájdalommal vagy légzési nehézségekkel jár. Ezek sürgős mentális és fizikai egészségügyi kockázatokat jelezhetnek, amelyek azonnali beavatkozást igényelnek.

Mi a legjobb módja a szorongó gondolatok megállításának?

Ha megtanuljuk, hogy az aggódó gondolatokat reálisabb, pozitívabb kijelentésekkel ellensúlyozzuk, az segíthet. Gyakran azonban a leghatékonyabb megközelítés az, ha egyszerűen csak hagyjuk, hogy a gondolatok átjárják az elménket anélkül, hogy reagálnánk vagy megpróbálnánk irányítani őket. Ezzel elkezdjük átképezni az agyunkat arra, hogy ne ragadjon le az aggódó ruminációs mintákban. A rendszeres mindfulness-meditáció segít kialakítani ezt a bizonytalansággal és aggodalommal szembeni toleranciát.

A cikk megírásához felhasznált források

Amerikai Pszichológiai Társaság. (2022). Stressz AmerikábanTM 2022. https://www.apa.org/news/press/releases/stress/2022/top-stressors

Czeisler, M. É. (2020). Mentális egészség, szerhasználat és öngyilkossági gondolatok a COVID-19 világjárvány idején - Egyesült Államok, 2020. június 24-30. MMWR. Morbidity and Mortality Weekly Report, 69(32), 1049-1057 . https://doi.org/10.15585/mmwr.mm6932a1.

Gallup (2021). Americans Again Name COVID-19 Top Health Problem in U.S. https://news. gallup.com/poll/358521/americans-again-name-covid-top-health-problem.aspx

Mental Health America.(2022). 2022 State of Mental Health in America . https://mhanational.org/issues/2022/mental-health-america-all-data.

Miloyan, B., Bulley, A., Pachana, N. A. (2021). Magány és öregedés: A magányt befolyásoló társadalmi tényezők. Australian Journal of Psychology, 73(2), 103-111. https://doi.org/10.1080/00049530.2021.1883409. https://doi.org/10.1080/00049530.2021.1883409

Quitasol, C. N. (2022). Pénzügyi szorongás: Miért fordul elő és hogyan lehet megbirkózni vele a szakértők szerint. Healthline . https://www.healthline.com/health/financial-anxiety.

Scott, E. (2021). Egy új felmérésből kiderül, mi aggasztja leginkább a kanadaiakat 2021-ben. CTV News . https://www.ctvnews.ca/health/new-survey-reveals-what-canadians-worried-about-most-in-2021-1.5730866.

Wan W. (2022). A világjárvány a mentális egészséget is megviselte, különösen egyes csoportok esetében. Washington Post . https://www.washingtonpost.com/health/2022/02/03/mental-health-pandemic-cdc/.

Witters, D, Liu, D. (2022). A foglalkoztatott amerikaiak munkahelyi aggodalmai enyhülnek a 2020-as csúcsról. Gallup . https://news.gallup.com/poll/355073/employed-americans-job-worries-ease-2020-highs.aspx.

Egészségügyi Világszervezet (2022). Mentális egészség és COVID-19 . https://www.euro.who.int/en/health-topics/health-emergencies/coronavirus-covid-19/publications-and-technical-guidance/noncommunicable-diseases/mental-health-and-covid-19.