Alvási szorongás

Az alvási szorongás gyakori probléma, amely sokakat érint, és zavarokat okoz az alvási szokásokban és az általános jólétben. Ebben a blogbejegyzésben az alvási szorongás különböző aspektusaiba fogunk belemerülni, hogy mélyebben megértsük, hogyan zavarhatja meg az alvást és az általános jólétet.

Megvizsgáljuk, hogy a különböző szorongásos zavarok, például a generalizált szorongásos zavar, a pánikbetegség és a szociális szorongásos zavar hogyan befolyásolhatják az alvást. Továbbá, megvizsgáljuk az obstruktív alvási apnoe (OSA) és a mentális egészségügyi problémák közötti kapcsolatot.

Emellett megismerkedhet a szorongásos zavarokhoz kapcsolódó álmatlanság kezelésére szolgáló kognitív-viselkedésterápiával (CBT), valamint az alvás minőségét befolyásoló stresszorok kezelésére szolgáló stratégiákkal, például mélylégzési gyakorlatokkal és meditációval. Megvizsgáljuk továbbá a magnéziumpótlás szerepét a jobb alvás elősegítésében.

Végül megvizsgáljuk az alvással kapcsolatos szorongás kezelésére alkalmazott gyógyszereket, például a benzodiazepineket és az SSRI-ket; az alternatív kezelési módokat, amelyek az ebben a kínzó problémában szenvedők rendelkezésére állnak; és azt, hogy mikor lehet elengedhetetlen a szakértői segítség.

Az alvási szorongás megértése

Gyakran olyan szorongásos rendellenességekből ered, mint a generalizált szorongásos zavar, a pánikbetegség, a szociális szorongásos zavar, a specifikus fóbiák, a kényszerbetegség (OCD) és a poszttraumás stressz zavar (PTSD). Ez az érzelmi szorongás olyan alvászavarokhoz vezethet, mint az álmatlanság vagy a gyors szemmozgásos (REM) alvás rossz minősége.

A szorongásos zavarok és az alvászavarok közötti kapcsolat

A szorongásos zavarokat túlzott aggodalom vagy félelem jellemzi, amely zavarja a mindennapi életet. Ezek a mentális egészségi állapotok különböző tüneteket okozhatnak, mint például szapora légzés, szélsőséges félelem, élénk álmok és elalvási nehézségek. Kezeletlenül hagyva ezek a problémák krónikus álmatlanságot vagy más alvászavarokat eredményezhetnek.

A Sleep Medicine Reviews című folyóiratban közzétett tanulmány szerint a generalizált szorongásos zavarban szenvedő egyéneknél nagyobb valószínűséggel fordul elő megzavart REM-alvás, mint azoknál, akiknél nem diagnosztizáltak szorongásos zavart. A megzavart REM-alvást összefüggésbe hozták a napközbeni fokozott ingerlékenység érzésével és a stresszorokkal való hatékony megbirkózás csökkent képességével.

Hogyan befolyásolja a stressz a REM alvást

A stressz jelentős szerepet játszik abban, hogy rövid és hosszú távú zavarokat okoz alvási szokásainkban. Az Amerikai Pszichológiai Társaság szerint a stressz magas szintje közvetlenül hozzájárul a rossz alvási szokásokhoz azáltal, hogy növeli az éjszakai éberséget, miközben csökkenti a pihentető alváshoz szükséges relaxációt.

Ha nyugtalanságot tapasztalunk, testünk olyan hormonokat termelhet, mint a kortizol és az adrenalin, amelyek megzavarhatják az alvást. Ezek a hormonok nemcsak az elalvást nehezítik meg, hanem a természetes alvási ciklust is megzavarják, ami könnyebb és kevésbé pihentető alváshoz vezet. Ennek eredményeképpen a szorongásos zavarokban szenvedő egyének gyakran ébredhetnek fel az éjszaka folyamán, vagy nehezen tudnak hosszabb ideig aludni.

• Alvási szokások: Segíthet szabályozni a szervezet belső óráját és javíthatja az alvás általános minőségét.
• Mentális egészség: A mögöttes mentális egészségügyi problémák, például a szorongásos zavarok kezelése terápia vagy gyógyszeres kezelés révén hosszú távon jobb alvási eredményekhez vezethet.
• Alvási környezet: A lefekvés előtti pihenés elősegítéséhez elengedhetetlen a kényelmes, zavaró tényezőktől mentes alvóhely kialakítása.

Ha ezeket a stratégiákat beépíti a mindennapi életébe, az enyhítheti a stressz REM-alvásra gyakorolt negatív hatásait, és végső soron segíthet abban, hogy a meglévő szorongásos problémák ellenére is pihentetőbb éjszakai alvást érjen el.

Az alvással kapcsolatos szorongások diagnosztizálása

Az alvási szorongás jelentősen befolyásolhatja az egyén mindennapi életét, ezért elengedhetetlen a probléma pontos diagnosztizálása. Annak megállapításához, hogy egy személy alvással kapcsolatos szorongásban szenved-e, az egészségügyi szolgáltatók általában fizikai vizsgálatokat végeznek, áttekintik a betegek kórtörténetét, és értékelik a tüneteket. A megfelelő diagnózis kulcsfontosságú a leghatékonyabb kezelési terv meghatározásához, amely segít az álmatlansággal küzdőknek megtanulni, hogyan aludjanak jobban a szorongásos érzések ellenére.

A pontos diagnózis fontossága a szorongás okozta alvási nehézségek kezelésében

A pontos diagnózis elengedhetetlen ahhoz, hogy olyan személyre szabott kezelési terveket lehessen készíteni, amelyek az egyes betegek sajátos igényeivel foglalkoznak, és biztosítják, hogy a páciensek megkapják a szorongásos zavarokhoz kapcsolódó alvási nehézségeik kezeléséhez szükséges ellátást. A pontos diagnózis lehetővé teszi az egészségügyi szakemberek számára, hogy személyre szabott kezelési terveket dolgozzanak ki, amelyek mind a szorongás okozta alvási nehézségek okozta érzelmi distresszt, mind pedig a megzavart pihenési szokásokhoz hozzájáruló fiziológiai tényezőket kezelik.

Bizonyos esetekben az olyan alapvető problémák, mint az alvási apnoe, hozzájárulhatnak a rossz alvásminőséghez és súlyosbíthatják a meglévő szorongásokat. Ezért egy képzett szakember átfogó értékelésének beszerzése létfontosságú mind az ilyen élmények okozta érzelmi zavarok, mind pedig a megzavart pihenési szokásokhoz hozzájáruló esetleges fiziológiai tényezők kezeléséhez.

Biofeedback gyakorlatok az alvásminőség javítására

• Mindfulness meditáció: A lefekvés előtti tudatossági meditáció gyakorlása bizonyítottan csökkenti az aggodalom általános szintjét, miközben elősegíti a pihentetőbb alvást elősegítő relaxációs technikákat.
• Mély légzőgyakorlatok: A mély légzőgyakorlatok elvégzése segíthet a szorongás okozta alvászavarokkal küzdő egyéneknek azáltal, hogy elősegíti az ellazulást és csökkenti a szélsőséges félelem vagy pánik érzésével járó gyors légzést.
• Beszédterápia: Egyesek számára a mentálhigiénés szakemberrel folytatott beszélgetéses terápiás ülések lehetőséget adhatnak arra, hogy foglalkozzanak szorongásaik kiváltó okaival, miközben új megküzdési stratégiákat tanulnak a rossz alvási szokásokhoz hozzájáruló mindennapi stresszorok kezelésére.

A biofeedback-gyakorlatok beépítése a napi rutinba jótékony hatással lehet az általános alvásminőség javítására. Ezek a technikák úgy működnek, hogy megtanítják az egyéneket, hogyan szabályozzák testük fiziológiai reakcióit (például a pulzusszámot és az izomfeszültséget), amikor olyan kiváltó okokkal szembesülnek, amelyek szorongást vagy elalvási nehézségeket okoznak. Azáltal, hogy nagyobb tudatosságot és kontrollt szereznek ezek felett a reakciók felett, az alvással kapcsolatos szorongásokkal küzdő emberek megtanulhatják, hogyan kezelhetik hatékonyan a tüneteiket, és hogyan érhetnek el pihentetőbb éjszakákat.

Kognitív-viselkedésterápia az álmatlansággal kapcsolatos szorongások kezelésére

A kognitív-viselkedésterápia (CBT) hatékonynak bizonyult mind az álmatlansággal kapcsolatos szorongások kezelésében azáltal, hogy csökkenti az aggodalom általános szintjét, miközben elősegíti az egészséges szokások kialakulását. A CBT segít az egyéneknek azonosítani azokat a negatív gondolkodási mintákat, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy képtelenek elaludni vagy aludni maradni, és egészségesebb alternatívákkal helyettesíteni azokat.

Az elalvási nehézségeket okozó negatív gondolatminták azonosítása

A CBT egyik fontos aspektusa az alvási szorongáshoz hozzájáruló negatív gondolkodási minták felismerése. A mindennapi élettel kapcsolatos szorongás, a generalizált szorongásos zavar, a szociális nyugtalanság, a pánikroham vagy a poszttraumás stressz gyakran vezethet alvási nehézségekhez. Néhány gyakori példa erre:

• Félelem attól, hogy nem alszik eleget, és ez hatással van az egészségére vagy a munkahelyi teljesítményére.
• Szorongás a száguldó gondolatok miatt, amelyek megakadályozzák az elalvást.
• Negatív hiedelmek arról, hogy képes megbirkózni a pihentető alvás hiányával.

Az egészségtelen gondolatok felváltása konstruktívabbakkal

Az alvási szokások javítása és az alvászavarokhoz kapcsolódó érzések, például a krónikus álmatlanság vagy a szélsőséges félelem okozta gyors légzés miatti elalvási nehézségek csökkentése érdekében elengedhetetlen, hogy a CBT-kezelési terveken részt vevő egyének megtanulják, hogyan tudják ezeket az egészségtelen gondolatokat konstruktívabbakkal helyettesíteni. Ez a folyamat magában foglalja:

1. A pontosság értékelése: Határozza meg, hogy a szorongó gondolat tényeken vagy feltételezéseken alapul-e.
2. Félelmek racionalizálása: Emlékeztesse magát, hogy a szorongás az élet normális része, és nem feltétlenül jelenti azt, hogy valami szörnyűség fog történni.
3. Gondolatok átformálása: A negatív hiedelmek felváltása pozitívabb vagy semlegesebb alternatívákkal. Például ahelyett, hogy azt gondolja, hogy "Soha nem fogok elaludni", próbálja ki, hogy "Lehet, hogy időbe telik, amíg ellazulok, de végül el fogok aludni".

A mindfulness meditáció és más relaxációs stratégiák segíthetnek a pszichés betegségekkel, például a GAD-mal vagy a PTSD-vel összefüggő alvással kapcsolatos problémák kezelésében. Azzal, hogy megtanulják, hogyan kezeljék ezeket a szorongó érzéseket kognitív viselkedésterápia és más bizonyítékokon alapuló megközelítések, például beszélgetés-terápia segítségével, a szorongásos zavarok miatt alvásproblémákkal küzdő egyének elkezdhetik megtapasztalni a jobb minőségű pihenést és a jobb általános mentális egészséget.

Gyógyszerek az alvási szorongás kezelésére

Az alvási szorongás olyan legyengítő állapot lehet, amely befolyásolja az egyén elalvási vagy alvásmegmaradási képességét. Bizonyos esetekben gyógyszerek nélkülözhetetlenek lehetnek e jelenségek kezeléséhez és az alvásminőség javításához. Mielőtt bármilyen új gyógyszeres kezelésbe kezdene, fontos, hogy beszéljen az egészségügyi szolgáltatójával.

Az alvási szorongás kezelésére használt gyógyszerek típusai

Abenzodiazepinek a szorongásos rendellenességek, köztük az alvási szorongás kezelésére gyakran felírt gyógyszerek egyik csoportját alkotják. Ezek a gyógyszerek a központi idegrendszer megnyugtatásáért felelős neurotranszmitter, a GABA hatásának fokozásával hatnak. Ilyenek például a diazepám (Valium), a lorazepám (Ativan) és az alprazolám (Xanax). A benzodiazepineket azonban csak rövid távon szabad alkalmazni a függőség és egyéb mellékhatások kialakulásának lehetősége miatt.

Aszelektív szerotonin visszavétel gátlók (SSRI-k), mint például a fluoxetin (Prozac) és a szertralin (Zoloft), egy másik típusú gyógyszer, amelyet gyakran írnak fel generalizált szorongásos zavarban vagy pánikbetegségben szenvedő egyéneknek. Az SSRI-k úgy működnek, hogy növelik a szerotoninszintet az agyban, ami segít szabályozni a hangulatot és elősegíti a relaxációt.

A gyógyszeres kezelés megkezdése előtti orvoshoz fordulás fontossága

Bár a gyógyszerek enyhíthetik az alvással kapcsolatos szorongást, nagyon fontos, hogy mindig konzultáljon orvosával, mielőtt bármilyen új kezelési tervbe kezd. Egyes gyógyszerek potenciálisan súlyosbíthatják az alvásproblémákat, vagy negatív kölcsönhatásba léphetnek más, már szedett gyógyszerekkel. Egészségügyi szolgáltatója képes lesz meghatározni az Ön egyedi igényeihez legmegfelelőbb gyógyszert és adagolást.

Ezenkívül fontos, hogy kövesse orvosa utasításait arra vonatkozóan, hogy mennyi ideig kell szednie egy adott gyógyszert. Egyes gyógyszerek, mint például a benzodiazepinek, függőséghez vezethetnek, ha hosszabb ideig vagy az előírtnál nagyobb dózisban szedik őket. Feltétlenül beszélje meg egészségügyi szolgáltatójával a lehetséges mellékhatásokkal vagy függőséggel kapcsolatos aggályait.

Nem gyógyszeres kezelési lehetőségek

Bizonyos esetekben a nem gyógyszeres kezelési lehetőségek alkalmasabbak lehetnek az alvási szorongás kezelésére. Ezek az alternatívák közé tartoznak:

• A rendszeres alvási rutin kialakítása és a nyugalmat elősegítő légkör kialakítása segíthet a jobb minőségű alvás elérésében.
• Kognitív-viselkedésterápia (CBT): A beszélgetéses terápia ezen formája segít az egyéneknek azonosítani azokat a negatív gondolkodási mintákat, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy képtelenek elaludni vagy aludni maradni, és egészségesebb alternatívákkal helyettesíteni őket.
• Relaxációs technikák: A mély légzőgyakorlatok vagy a tudatossági meditáció lefekvés előtti gyakorlása segíthet csökkenteni a szorongás szintjét és javíthatja az alvás általános minőségét.

Fontos megjegyezni, hogy az alvászavarok, mint például az alvási apnoe vagy a krónikus álmatlanság, a gyógyszeres vagy nem gyógyszeres kezelésen túl további orvosi beavatkozást igényelhetnek. Ha szorongást vagy egyéb, a mindennapi életét zavaró mentális egészségügyi állapotot tapasztal, feltétlenül forduljon szakképzett egészségügyi szolgáltatóhoz.

Alternatív terápiák az alvási szorongás ellen

Az alvási szorongás különböző alternatív terápiákkal kezelhető, amelyek elősegítik a relaxációt és segítenek enyhíteni a stressz érzését. Ezek a technikák olyan nem gyógyszeres megközelítések, amelyek a nyugalom érzését ösztönzik, és lehetővé teszik az egyének számára, hogy jobb alvásminőséget érjenek el.

Meditáció és mély légzőgyakorlatok a relaxációért

Ameditációs technikák, mint például a mindfulness meditáció, bizonyítottan hatékonyak a szorongás csökkentésében és az általános mentális egészség javításában. A jelen pillanatra való ítélkezés nélküli összpontosítással az egyének megtanulhatják elengedni az elalvást akadályozó szorongó gondolatokat. Emellett a mély légzőgyakorlatok segíthetnek a szorongásos zavarokkal gyakran együtt járó gyors légzés szabályozásában, miközben elősegítik a lefekvés előtti ellazulást.

Nyugtató tevékenységek és a nappali aggodalom ütemezése

A nyugtató tevékenységek beépítése a mindennapi életbe egy másik módja az alvási szorongás hatékony kezelésének. Ha lefekvés előtt olyan pihentető hobbikkal foglalkozunk, mint az olvasás vagy a lágy zene hallgatása, olyan békés légkört teremthetünk, amely elősegíti a pihentető alvást. Továbbá, ha a nap folyamán meghatározott időpontokat ütemezünk be az aggodalmaskodásra, az éjszakai szorongást tapasztaló emberek lehetőséget kapnak arra, hogy aggodalmaikat proaktívan kezeljék, ahelyett, hogy hagynák, hogy azok zavarják az alvási szokásaikat.

• Hozzon létre lefekvés előtti rutint, amely nyugtató tevékenységeket, például olvasást vagy nyugtató zene hallgatását foglalja magában.
• Tervezzen be egy kijelölt "aggodalomra szánt időt" a nappali órákban, ahelyett, hogy az aggodalmakon rágódna, amikor este megpróbál elaludni.
• Fontolja meg, hogy jógázik vagy más kíméletes fizikai gyakorlatokat végez az esti órákban, a levezető rutin részeként.

Fontos, hogy ne feledjük, hogy minden egyén egyedi, és ami az egyik embernél működik, az a másiknál nem biztos, hogy hatékony. A különböző relaxációs technikákkal való kísérletezés segíthet felfedezni a legmegfelelőbb megközelítést az alvási szorongás kezelésére.

További források az alvási szorongás enyhítésére

Ha további információkat keres az alternatív terápiákról és stratégiákról, amelyekkel javíthatja alvásminőségét, miközben szorongással küzd, fontolja meg az alábbi források felfedezését:

• Alvás Alapítvány - Alváshigiéniai tippek
• Amerikai Szorongásos és Depressziós Társaság (ADAA) - Információk az alvászavarokról
• National Institute of Mental Health (NIMH) - Szorongásos zavarok áttekintése

Jó alváshigiéniai gyakorlatok

A jó alváshigiénia gyakorlása kulcsfontosságú az alvási szorongás kezelésében. Ha egészséges szokásokat épít be a napi rutinjába, jelentősen javíthatja a pihenés minőségét, és csökkentheti a szorongás hatását az alvási szokásaira. Ebben a részben áttekintünk néhány kulcsfontosságú mutatót a megbízható alvási rend kialakításához és a pihenést elősegítő légkör kialakításához.

A következetes lefekvési rutin fenntartása

A rendszeres lefekvési rutin segít jelezni a szervezetednek, hogy itt az ideje lecsendesedni és felkészülni az alvásra. Ez a következetesség lehetővé teszi, hogy könnyebben elaludjon, és az éjszaka folyamán kevesebb zavaró tényezőt tapasztaljon. A stabil rutin kialakításához fontolja meg az alábbi gyakorlatok bevezetését:

• Hozzon létre egy ütemtervet: Minden este ugyanabban az időben feküdjön le, és minden reggel ugyanabban az időben ébredjen - még hétvégén is.
• Kerülje a stimulánsokat: Korlátozza a koffeinfogyasztást a késő délutáni vagy esti órákban, mivel ez akadályozhatja az elalvást vagy rossz alvásminőséget okozhat.
• Fogyasszon könnyű ételt lefekvés előtt: A lefekvéshez közeli nehéz ételek fogyasztása kellemetlen érzést okozhat az elalvás közben; szükség esetén válasszon könnyebb ételeket.
• Használjon relaxációs technikákat: Foglalkozzon nyugtató tevékenységekkel, például olvasással, meleg fürdőzéssel, vagy gyakorolja a tudatossági meditációt lefekvés előtt.

A relaxációt elősegítő környezet megteremtése

Az alvási környezet nagyban befolyásolja, hogy mennyire tudunk hatékonyan pihenni, amikor eljön az alvás ideje, ezért figyelembe kell venni a pihenést elősegítő légkör kialakítását. A kényelmes tér elősegíti a jobb elalvást, és segít enyhíteni az alvási szorongást. Vegye figyelembe a következő tippeket a megnyugtató légkör megteremtéséhez:

• Optimalizálja a hálószoba hőmérsékletét: Tartsa hűvösen a szobáját, ideális esetben 15-19 °C között, mivel ez bizonyítottan elősegíti a jobb alvást.
• Zajos zavarok kiküszöbölése: Használjon fehér zajkeltő gépeket vagy füldugókat, hogy kizárjon minden olyan potenciális zavart, amely megzavarhatja a pihenését.
• Fenntartani a sötét környezetet: Fektessen be sötétítő függönyökbe, vagy viseljen szemmaszkot, hogy minimalizálja a fénynek való kitettséget, miközben megpróbál elaludni.
• Helyezze előtérbe a kényelmet: Válasszon olyan ágyneműanyagokat és párnákat, amelyek megfelelő alátámasztást nyújtanak, és pozitívan járulnak hozzá az általános pihenéshez a lefekvés idején.

A szorongásos zavarokban, például generalizált szorongásos zavarban, pánikbetegségben, szociális szorongásos zavarban és poszttraumás stressz zavarban szenvedők számára a jó alváshigiénés gyakorlatok jótékony hatással lehetnek a pihenés minőségének javítására és a tünetek kezelésére. Ne feledje, hogy mindig konzultáljon egészségügyi szakemberrel, ha e stratégiák végrehajtása ellenére továbbra is nehézséget tapasztal az elalvásban.

Magnézium kiegészítők az alvás szorongás enyhítésére

A kutatások azt sugallják, hogy a magnézium-kiegészítők előnyösek lehetnek mind az alvás minőségének javításában, mind a szorongásos zavarokkal kapcsolatos tünetek csökkentésében. Alapvető fontosságú, hogy mindig konzultáljon egészségügyi szolgáltatójával, ha bármilyen étrend-kiegészítő kiegészítést, például magnéziumot fontolgat a stressz okozta alvási nehézségek kezelésére.

Típusú magnézium kiegészítők alkalmasak a jobb alvás elősegítésére

A magnézium létfontosságú ásványi anyag, amely számos testi funkcióban játszik szerepet, többek között a relaxációért és a pihentető alvásért felelős neurotranszmitterek szabályozásában. A piacon többféle magnézium-kiegészítő is kapható, de egyesek hatékonyabbak lehetnek másoknál, amikor az alvási szorongás enyhítéséről van szó:

• Magnézium-glicinát: A magnéziumnak ez a formája nagymértékben biológiailag hasznosul, és nyugtató hatással van az agyra, így kiváló választás azoknak, akik szorongás miatt álmatlansággal küzdenek.
• Magnézium-citrát: Ez a típus, bár nem szívódik fel olyan könnyen, mint a magnézium-glicinát, mégis olyan előnyöket kínál, mint az izomlazítás és az alvás általános minőségének javítása.
• Magnézium-malát: Ez a forma segíthet csökkenteni a kimerültség érzését, amelyet a krónikus álmatlanságban vagy rossz alvási szokásokban szenvedő egyének gyakran tapasztalnak.

Annak meghatározásához, hogy melyik típusú magnézium-kiegészítő lenne az Ön számára a legmegfelelőbb, fontolja meg, hogy konzultáljon egy egészségügyi szakemberrel, aki fel tudja mérni az Ön egyéni szükségleteit olyan tényezők alapján, mint az életkor, a kórtörténet, a jelenleg szedett gyógyszerek (ha vannak ilyenek) és a tapasztalt konkrét tünetek, amelyek mind a mentális egészségügyi állapotokkal, például az általános szorongásos zavarral vagy pánikbetegséggel kapcsolatosak, mind pedig az olyan fizikai megnyilvánulásokkal, mint a szapora légzés vagy a megzavart alvásmintákkal kapcsolatos élénk álmok.

Konzultáció az egészségügyi szolgáltatóval a magnézium használatáról

Mielőtt bármilyen új étrend-kiegészítő kezelésbe kezdene, feltétlenül konzultáljon egészségügyi szolgáltatójával. Ők segíthetnek a megfelelő adagolás meghatározásában, és biztosíthatják, hogy nincsenek esetleges kölcsönhatások a meglévő gyógyszerekkel vagy az alapbetegségekkel. Emellett más életmódbeli változtatásokat vagy kezeléseket is javasolhatnak, például az alváshigiénia javítását, a tudatossági meditáció gyakorlását vagy kognitív-viselkedésterápiát, hogy tovább fokozzák a szorongással kapcsolatos alvási nehézségek hatékony kezelésének képességét.

A magnézium beépítése az alvással kapcsolatos szorongás kezelésének átfogó megközelítésébe előnyös lehet, mivel csökkentheti az olyan állapotok tüneteit, mint a PTSD vagy a szociális szorongásos zavar, és segíthet a pihentetőbb éjszakák elérésében. A képzett egészségügyi szakemberrel való szoros együttműködéssel és a különböző, kifejezetten az egyéni igényekre szabott lehetőségek feltárásával a fokozott érzelmi stressz miatt krónikus álmatlansággal küzdők elkezdhetnek lépéseket tenni a jobb általános jólét elérése felé, következetesebb és pihentetőbb alvásélmények révén, éjszakáról éjszakára.

GYIK az alvási szorongással kapcsolatban

Mi okozza az alvás miatti szorongást?

Az alvással kapcsolatos szorongást, más néven alvási szorongást számos tényező okozhatja, például stressz, mentális zavarok, például generalizált szorongásos zavar vagy pánikbetegség, valamint rossz alvási szokások. Félelemből is fakadhat, hogy nem kapunk elég pihentető alvást, vagy a lefekvéssel kapcsolatos negatív élményekből.

Van-e összefüggés a szorongás és az alvás között?

Igen, szoros kapcsolat van a szorongás és az alvás között. A szorongás a száguldó gondolatok és a fokozott izgalmi szint miatt elalvási vagy alvásmegmaradási nehézségekhez vezethet. Ezzel szemben a minőségi alvás hiánya súlyosbíthatja a meglévő szorongásos tüneteket, vagy hozzájárulhat új szorongások kialakulásához.