Mik azok a rögeszmés gondolatok?

Mi a kényszerbetegség (kényszerbetegség)?

Akényszerbetegség (obszesszív-kompulzív zavar) egy olyan mentális zavar, amelyet olyan rögeszmék és kényszerek jellemeznek, amelyek jelentős szorongást okoznak és zavarják a mindennapi működést. A kényszerbetegség a lakosság 1-3%-át érinti életük egy bizonyos pontján.

Arögeszmék olyan visszatérő, tartósan fennálló gondolatok, képek vagy impulzusok, amelyek tolakodóak és kifejezett szorongást vagy szorongást okoznak. A leggyakoribb rögeszmék közé tartoznak:

• Félelem a szennyeződéstől vagy a baktériumoktól
• Félelem attól, hogy kárt tesznek magukban vagy másokban
• A rend, a szimmetria vagy a tökéletesség igénye
• Vallási vagy erkölcsi aggályok

Akényszercselekvések olyan ismétlődő viselkedések vagy mentális cselekedetek, amelyeket a személy egy rögeszmére válaszul hajt. A leggyakoribb kényszercselekvések közé tartoznak:

• Túlzott tisztálkodás és kézmosás
• A zárak, kapcsolók, készülékek ismételt ellenőrzése
• A tárgyak meghatározott módon történő rendezése és elrendezése
• Túlzott imádkozás
• Mentális rituálék, például számolás vagy mondatok ismétlése.

A kényszeres viselkedés átmeneti enyhülést nyújt a kényszeres gondolatok alól, de a körforgás folytatódik. A kényszerbetegség akkor válik klinikailag jelentőssé, ha a tünetek naponta több mint 1 órát vesznek igénybe, és jelentős szorongást vagy károsodást okoznak.

Mik a rögeszmés gondolatok?

Akényszeres gondolatok kifejezetten a kényszerbetegségre jellemző tolakodó, nem kívánt gondolatokra vagy mentális képekre utalnak. Ezeket tolakodó gondolatoknak is nevezik.

A kényszeres gondolatok olyan nem kívánt gondolatok vagy impulzusok, amelyek ismételten felbukkannak az ember elméjében, és rendkívüli szorongást és szorongást okoznak. Az egyén gyakran megpróbálja elnyomni vagy figyelmen kívül hagyni őket, de képtelen elhessegetni őket.

Íme néhány példa a gyakori rögeszmés gondolatokra:

• Félelem attól, hogy kárt tesznek szeretteikben
• Félelem a trágárságok vagy sértések elszabadulásától
• Félelem az erőszakos vagy szörnyű impulzusok kiélésétől
• Szentségtöréssel vagy istenkáromlással való túlzott foglalkozás
• Túlzott összpontosítás a szimmetrikus vagy "éppen megfelelő" rendezésre
• A baktériumok vagy testnedvek okozta fertőzéssel kapcsolatos rögeszmék.
• Zavaró szexuális gondolatok idegenekkel, családdal, gyerekekkel kapcsolatban
• Agresszív képek mások vagy saját maguk megöléséről

A kényszeres gondolatok a kényszerbetegség egyik fő tünete. Az alkalmi tolakodó gondolatok azonban nem feltétlenül jelentik azt, hogy valaki kényszerbetegségben szenved. Szinte mindenki tapasztalt már valamikor nem kívánt, zavaró gondolatokat.

A kényszeres gondolatok akkor válnak a kényszerbetegség részévé, amikor:

• Gyakori - rendszeresen, hosszabb időn keresztül fordul elő
• Kitartó - nem tűnnek el, és mindig visszatérnek.
• Irányíthatatlan - a személy nem tudja akaratlagosan megállítani a gondolatokat.
• Nyugtalanító - szorongás, undor, félelem vagy pánik érzését váltják ki.
• Zavaró - megzavarják a normális tevékenységeket és működést.
• Ego-dystonikus - nem állnak összhangban a személy értékeivel és én-érzékével

Miért vannak az embereknek rögeszmés gondolataik?

A kutatók még mindig vizsgálják a kényszeres gondolatok és a kényszerbetegség mögöttes okait. A hozzájáruló tényezők valószínűleg a következők:

Biológia: A kényszerbetegségnek genetikai összetevője van. A kényszerbetegségben szenvedő közeli hozzátartozó növeli a kockázatot. Bizonyos neurotranszmitterek és hormonok eltérései is szerepet játszhatnak.

Környezeti tényezők: A gyermekkori trauma és a bántalmazás a kényszerbetegség kialakulásának fokozott kockázatával jár. Egyes fertőzések összefüggésbe hozhatók a gyermekkori autoimmun neuropszichiátriai rendellenességekkel és a későbbi életkorban jelentkező OCD-tünetekkel.

Gondolat-cselekvés fúzió: Ez a kognitív torzítás azt jelenti, hogy valaki tévesen azt hiszi, hogy egy gondolat növeli annak valószínűségét, hogy ténylegesen végrehajt egy cselekvést. Például a "Mi van, ha bántom a gyermekemet?" gondolat elhiteti velük, hogy valóban nagyobb valószínűséggel fognak így cselekedni.

Felfújt felelősség: A kényszerbetegségben szenvedő emberek gyakran túlbecsülik az ártalom megelőzésére való képességüket vagy az ezzel kapcsolatos felelősségüket. Ez táplálja a szorongást, hogy gondolataiknak szörnyű következményei lehetnek.

A bizonytalanság tűrése: A kényszerbetegségben szenvedő emberek nehezen birkóznak meg a mindennapi élet bizonytalanságával és lehetőségeivel. Bizonyosságra vágynak, és minden vélt fenyegetést igyekeznek kényszerekkel elhárítani.

Kognitív torzulások: A kényszerbetegség olyan kognitív torzulásokkal jár együtt, mint a gondolatok túlzott fontossága, a gondolatok ellenőrzésének szükségessége és a gondolat-cselekvés fúziója. Ezek eltorzítják a valóságot és súlyosbítják a tüneteket.

Példák a gyakori rögeszmés gondolatokra

A rögeszmés gondolatok széles skálán mozognak, de gyakran az alábbi kategóriákba sorolhatók:

1. A fertőzéstől való félelem

Túlzott aggodalom a baktériumokkal, testnedvekkel, vegyi anyagokkal, környezeti mérgekkel stb. való érintkezés miatt. A gyakori rögeszmék közé tartozik a félelem a következők miatt:

• Kosz, por vagy piszok
• Testnedvek, mint vér, sperma, vizelet, ürülék
• Köhögésből vagy tüsszentésből származó légúti cseppek
• Nyál, verejték, könnyek
• Háztartási tisztítószerek vagy vegyi anyagok
• Szappan vagy víz, amely "túl piszkos" a megfelelő tisztításhoz
• "Szennyezett" étel vagy edények
• Szeméthez vagy bármihez nyúlni nyilvános helyen.

2. Harm megszállottság

Állandó félelem attól, hogy kárt okozhat magának vagy másoknak. Gyakori példák:

• Szerettei megkéselése vagy megmérgezése
• Gyermek megfojtása vagy vízbe fojtása
• Az autó szándékos összetörése
• Vonat elé ugrani
• Kár okozása betegség vagy fertőzés terjesztésével
• Véletlenül megmérgezi a vacsoravendégeket
• Tűz vagy egyéb baleset okozása

3. Szexuális rögeszmék

Zavaró, de a személy jellemével nem összeegyeztethető szexuális gondolatok vagy képek. A gyakori szexuális rögeszmék közé tartoznak:

• Gyermekek molesztálására vonatkozó gondolatok
• Félelem az azonos neműekhez való vonzódástól
• Agresszív vagy zavaró képek szex közben
• Impulzusok idegenek nem megfelelő érintésére
• Tabu gondolatok vagy képek ima vagy istentisztelet közben
• Tiltott cselekedetekre, például vérfertőzésre vonatkozó tolakodó gondolatok.

4. Vallási rögeszmék

Túlzott aggodalom az erkölcs, az istenkáromlás, a szentségtörés vagy Isten megsértése miatt. A gyakori vallási rögeszmék közé tartoznak:

• Félelem, hogy tudtán kívül vétkezünk
• Túlzott gyónás vagy bocsánatkérés
• Agresszív vagy szexuális gondolatok ima közben
• Félelem attól, hogy istentisztelet közben istenkáromló dolgokat mondanak.
• Túlzott aggodalom a helyes vs. helytelen cselekedetekkel kapcsolatban

5. Szimmetria vagy pontosság iránti igény

Az egyensúly, a rend és a pontosság megszállottsága. A gyakori tünetek közé tartoznak:

• A tárgyak elrendezése úgy, hogy azok tökéletesen egy vonalban vagy szimmetrikusan helyezkedjenek el.
• Mentális rituálék a lépések számolására vagy a cselekvések bizonyos számú megismétlésére.
• A "szerencsés" vs. "szerencsétlen" számok rögzülése
• Félelem a szavak vagy kijelentések pontos megfogalmazásától
• Túlzott listakészítés, jegyzetelés vagy ellenőrzés a hibák elkerülése érdekében

6. Tolakodó hangok, szavak vagy zene

Ismétlődő hallási zavarok, mint például:

• Erőszakos vagy zavaró dalszövegek hallgatása újra és újra.
• Hangok vagy szavak mentális ismétlése
• Félelem attól, hogy trágárságokat vagy sértéseket kiabáljon másokkal szemben.
• Ugyanazokat a dalokat vagy kifejezéseket hallani a fejünkben.
• Szükség van arra, hogy folyamatosan szavakat vagy imákat ismételgessünk a fejünkben.

Mikor problémásak a kényszeres gondolatok?

A legtöbb ember időről időre furcsa gondolatokat és mentális képeket tapasztal. A kényszerbetegségben szenvedők számára azonban a kényszeres gondolatok túlzottak, zavaróak, rendkívül nyomasztóak, és úgy tűnik, hogy lehetetlen figyelmen kívül hagyni vagy kontrollálni őket.

A kényszeres gondolatok akkor jelenthetnek problémát, ha:

• Jelentős szorongást, félelmet vagy kellemetlenséget okozhat.
• Megzavarja a koncentrációt a munkában vagy az iskolában
• Megzavarja az alvást
• zavarja a kapcsolatokat vagy a társadalmi életet
• Bizonyos helyek, emberek vagy tevékenységek elkerülését eredményezi.
• Naponta több mint egy órán át tartó kényszereket okozhat.
• nagyon visszataszítóak, elfogadhatatlanok vagy nyugtalanítóak.

A rögeszmés gondolatok önmagukban nem veszélyesek, de az ebből fakadó szorongás gyakran kényszercselekvésekhez és elkerülő viselkedéshez vezet. A kényszerbetegséggel foglalkozó szakember által végzett kezelés segíthet a tünetek kezelésében.

Mit tegyen a kényszeres gondolatokkal kapcsolatban?

A kényszeres gondolatokkal és a kényszerbetegséggel való együttélés kihívást jelent, de számos stratégia segíthet:

Állítson fel pontos diagnózist. Forduljon orvoshoz vagy mentálhigiénés szakemberhez, hogy megbeszélje a tüneteit. A kényszerbetegséget elsőre gyakran félrediagnosztizálják. A helyes diagnózis hatékony kezeléshez vezet.

Tanulja meg azonosítani a kényszerbetegséggel kapcsolatos gondolatmintákat. A kényszerbetegségnek vannak bizonyos gondolati torzulásai, mint például a felfújt felelősség, a gondolat-cselekvés fúzió, a gondolatok túlzott fontossága, a bizonyosság iránti igény és a perfekcionizmus. Ezeknek a mintáknak a felismerése segít a kezelés célzottságában.

Kezdje meg a kognitív-viselkedésterápiát (CBT). A CBT a kényszerbetegség arany standard kezelése. Az expozíció és válaszmegelőzés (ERP) segítségével a betegek addig szembesülnek a félelmetes gondolatokkal és helyzetekkel, amíg a szorongás nem csökken.

Kérdezzen a gyógyszerekről. Az SSRI-k, mint a Prozac, Luvox, Paxil és Zoloft egyeseknél segíthetnek a kényszerbetegség tüneteinek enyhítésében. Néha Anafranilt és antipszichotikumokat is felírnak.

Csatlakozzon egy támogató csoporthoz. A hasonló kihívásokkal küzdőkkel való kapcsolatteremtés perspektívát nyújt. Az olyan csoportok, mint az IOCDF, az ADAA és a NAMI, forrásokat és segítséget nyújtanak.

Változtasson az életmódján. A stressz csökkentése az étrend, a testmozgás, az alvás, a társas kapcsolatok, a természetben töltött idő és a mindfulness-gyakorlatok segítségével javítja a kényszerbetegség kezelését.

Kerülje a megnyugtatáskeresést és a kényszerképzeteket. A másoktól kapott megnyugtatás és a rögeszmékre válaszul végrehajtott rituálék csak átmeneti megkönnyebbülést nyújtanak. A kényszerekkel való küzdelem elengedhetetlen.

Tartsa szemmel a tünetek súlyosságát. A kényszerbetegség tüneteinek és kiváltó okainak nyomon követése segít a kezelés előrehaladásának megállapításában. Az okostelefonos alkalmazások segíthetnek a kényszeres gondolatok és kényszerek nyomon követésében.

Mikor kell sürgősségi ellátást kérni

A legtöbb rögeszmés gondolat nem veszélyes. A mentális egészségügyi válság azonban azonnali ellátást igényel, ha valaki:

• Közvetlen öngyilkossági vagy önkárosítási veszélynek van kitéve.
• Erőszakos rögeszméi miatt másoknak kárt okozott, vagy ennek veszélye fennáll.
• A pszichózis jeleit mutatja, például hallucinációkat vagy a valóságtól való elszakadást.
• Súlyos kényszerbetegség tünetei miatt nem képes megfelelően gondoskodni magáról.

A vészjelzések beavatkozást igényelnek a biztonság érdekében és a tartós károk megelőzése érdekében.

Következtetés: A kényszeres gondolatok kezelésének kulcsai

A kényszeres, tolakodó gondolatok a kényszerbetegség lényege. Bár gyakran zavaróak, maguk a gondolatok nem veszélyesek. A rögeszmékből eredő szorongás hajtja a kényszeres viselkedést, amely megzavarja a működést. A hatékony kezelés magában foglalja:

• Pontos diagnózis és kognitív-viselkedésterápia
• Az OCD gondolatminták azonosításának megtanulása
• A kényszereknek való ellenállás készségeinek fejlesztése az expozíciós terápia segítségével
• Gyógyszerek alkalmazása kiegészítő kezelésként, ha felírták őket
• Egészséges életmódbeli változtatások a stressz csökkentése érdekében
• Csatlakozás támogató csoportokhoz az elszigeteltség és a reménytelenség leküzdése érdekében

Szakmai segítséggel és az egészséges megküzdési stratégiák szorgalmas gyakorlásával a kényszeres gondolatok és a szorongás körforgása leküzdhető. A szorongató gondolatoktól való megszabadulás lehetséges.

GYIK a rögeszmés gondolatokról

Milyen példák vannak a gyakori kényszeres gondolatokra?

A kényszerbetegségben szenvedők leggyakoribb kényszeres gondolatai közé tartoznak:

• Szennyezési rögeszmék - túlzott félelem a baktériumoktól, vegyi anyagoktól vagy testnedvektől.
• Kármegszállottság - tartós gondolatok arról, hogy kárt okoznak maguknak vagy a családjuknak.
• Szexuális rögeszmék - tolakodó, zavaró szexuális gondolatok vagy képek
• Vallási rögeszmék - túlzott aggodalom a szentségtöréssel, istenkáromlással vagy bűnnel kapcsolatban.
• Szimmetria/rendezés iránti igény - az egyensúly, a pontosság, a precizitás, a pontosság megszállottsága.
• Megszállottság a tolakodó hangok, szavak vagy zene iránt

A kényszeres gondolatok azt jelentik, hogy kényszerbetegségem van?

Nem feltétlenül. Sok embernek vannak alkalmi tolakodó gondolatai, amelyek zavaróak, de nem feltétlenül jelentenek kényszerbetegséget. Ha a gondolatok hosszabb időn keresztül gyakran fordulnak elő, ellenőrizhetetlennek érzik őket, és jelentős szorongást és életzavart okoznak, akkor ez kényszerbetegségre utalhat. A mentális egészségügyi szakemberrel való konzultáció segíthet annak megállapításában, hogy fennáll-e kényszerbetegség.

Hogyan tudom elérni, hogy a rögeszmés gondolatok megszűnjenek?

A rögeszmés gondolatok leállításának erőltetése általában hatástalan. Minél inkább próbálja valaki elnyomni a gondolatokat, annál erősebbé válnak. A kognitív viselkedésterápia expozícióval és válaszmegelőzéssel segít csökkenteni a szorongást. Ahelyett, hogy a gondolatokat teljesen eltüntetnénk, a kezelés a gondolatok létezésének elfogadására összpontosít, miközben megtanuljuk, hogy ne kényszerrel válaszoljunk.

Vezethetnek-e a kényszeres gondolatok öngyilkossághoz vagy erőszakhoz?

A kényszeres gondolatok önmagukban általában nem vezetnek öngyilkossághoz vagy erőszakhoz a kényszerbetegségben szenvedőknél. A kényszerbetegségre jellemzőek az ego-dystonikus gondolatok, vagyis a személy számára visszataszítóak. A kényszeres gondolatok okozta krónikus szorongás és szorongás azonban egyes személyeknél növelheti az öngyilkosság kockázatát, ha az túlterhelővé válik. Az erőszakos rögeszmék ritkán nyilvánulnak meg tényleges erőszakban. De nagyon ritkán, súlyos, pszichotikus vonásokkal járó esetekben előfordulhat ön- vagy mások sérülése, ami sürgősségi kivizsgálást igényel.

A rögeszmés gondolatok azt jelentik, hogy titokban vágyom arra, hogy kiéljem őket?

Nem. A rögeszmés gondolatok nagyon tolakodóak, és teljesen idegenek a személy valódi jellemétől. Csak azért, mert valakinek erőszakos vagy zavaró gondolata van, még nem jelenti azt, hogy azt titokban végre is akarja hajtani. Valójában azért olyan nyugtalanítóak, mert ellentmondanak az illető értékrendjének. Gyakori tévhit, hogy a tolakodó gondolatok valódi vágyakat képviselnek. Nem így van.

Nem tudok leállni a rögeszmékre reagáló mentális rituálékkal. Mit kellene tennem?

A mentális és fizikai rituálék elvégzésének késztetése erőteljes. A kényszer azonban csak átmeneti megkönnyebbülést nyújt, miközben a rögeszmék állandósulnak. Egy kognitív viselkedésterapeuta támogatásával megtanulhatja, hogyan üljön együtt a gondolatok által kiváltott szorongással anélkül, hogy reagálna. Ezt hívják expozíció- és válaszmegelőzésnek. Ha kicsiben kezdjük, és fokozatosan nézünk szembe a félelmekkel, az elviselhetőbbé teszi a helyzetet. Idővel a rituáléknak való ellenállás könnyebbé válik.

Hogyan magyarázzam meg a tolakodó gondolatokat a szeretteimnek?

Sok embernek vannak téves elképzelései a rögeszmés gondolatokról, ezért az oktatás segíthet. Magyarázza el, hogy a tolakodó gondolatok nem az Ön valódi vágyait, érdekeit vagy szándékait képviselik. Ossza meg a kényszerbetegséggel kapcsolatos forrásokat, hogy megértsék, ez egy gyakori tünet. Tudassa velük, hogy nem akarja, hogy megnyugtassák, vagy hogy részt vegyenek a rituálékban. Az ő támogatásuk az Ön kezelésének előrehaladásában a leghasznosabb.

Be kellene vallanom vagy bocsánatot kellene kérnem az erőszakos, megszállott gondolatokért?

Nem. A megfigyelő gondolatok bevallása vagy a tartalmukért való bocsánatkérés inkább ront a kényszerbetegségen, mivel megnyugtatást keres. Fogadja el, hogy a gondolatok nem azt képviselik, aki Ön. A bevallásra irányuló hamis késztetéseknek ellen kell állni. Ha azonban a gondolatok pszichotikus téveszmékké alakulnak, akkor értékelésre van szükség.

Normális, hogy a kényszerbetegség idővel fel- és lecseng?

A kényszerbetegségre jellemzőek a növekvő és csökkenő tünetek. A kisebb stressz időszakaiban a tünetek kezelhetőbbnek tűnhetnek. De gyakori, hogy nagyobb stressz idején fellángolnak. Ne csüggedjen a rögeszmék és kényszerek kiugrása miatt. Tartson ki a kezelés mellett, és bízzon abban, hogy kemény munkája hosszú távon megtérül.