Mi a szorongás 5 tünete?

A szorongás az egyik leggyakoribb mentális egészségügyi állapot, amely világszerte több mint 284 millió embert érint. Jellemzője a túlzott aggodalom, nyugtalanság, félelem és feszültség. Bár a szorongás normális érzelem, amelyet időnként mindenki átél, problémássá akkor válik, ha a szorongásos tünetek súlyosak, több mint 6 hónapig tartanak, és zavarják a mindennapi tevékenységeket.

A szorongás pszichés és fizikai tünetekkel egyaránt jelentkezhet. A jelek és tünetek felismerése az első lépés a segítség és a kezelés felé. Íme a szorongásos zavarok 5 leggyakoribb tünete:

1. Túlzott aggódás

A túlzott és kontrollálhatatlan aggódás a szorongás egyik jellemző tünete. A szorongó személyek gyakran túlzottan aggódnak olyan mindennapi dolgok miatt, mint az egészség, a pénz, a család, a munka vagy az iskola. Az aggódás akkor is fennáll, ha kevés okuk van vagy nincs is okuk aggódni ezeken a területeken.

Az aggódás akkor válik problémássá, ha zavarja a mindennapi életet, jelentős szorongást okoz, és nehezen kontrollálható. Az aggódás gyakran aránytalannak tűnik a félelmetes esemény tényleges valószínűségéhez vagy hatásához képest. Például előfordulhat, hogy valaki túlzottan aggódik az egészsége miatt, még akkor is, ha nincs jele betegségnek.

2. Nyugtalanság

A nyugtalanság arra utal, hogy valaki feszültnek, idegesnek, idegesnek érzi magát, vagy képtelen ellazulni. A szorongó személyek gyakran írják le, hogy úgy érzik, hogy "fokozottan készenlétben vannak", és mintha valami rossz dolog készülne történni, még akkor is, ha nincs tényleges fenyegetés jelen.

Ez a nyugtalanság mentálisan és fizikailag is megnyilvánulhat. Mentálisan az egyéneknek száguldó gondolataik lehetnek, vagy megszállottan gondolkodnak a lehetséges fenyegetésekről. Fizikailag a nyugtalanság nyugtalanságot, járkálást, remegést és alvási nehézségeket okozhat. A nyugtalanság szintje nem áll arányban a tényleges helyzettel.

3. Fáradtság

Míg a nyugtalanság és a nagyfokú izgatottság gyakori a szorongás esetén, sokan jelentős fáradtságot is tapasztalnak. A szorongás mentálisan kimerítő lehet, és még az egyszerű feladatokat is kimerítőnek érzi.

Két tényező járul hozzá a fáradtsághoz szorongásos zavarok esetén. Először is, a krónikus aggodalom és a rágódás mentálisan megterhelő, így kevesebb energia marad más dolgokra. Másodszor, a szorongás gyakran okoz rossz alvásminőséget és álmatlanságot. A forgolódás, forgolódás és a megszakított alvás nem biztosítja a megfelelő pihenést.

A szorongásból eredő fáradtság az enyhe fáradtságtól a fogyatékosságot okozó kimerültségig terjedhet. Gyakran okoz alacsony motivációt, koncentrációs nehézségeket és csökkent érdeklődést a szokásos tevékenységek iránt.

4. Ingerlékenység

Sok szorongó ember fokozott ingerlékenységet is tapasztal. A fokozott izgalom és az állandó aggódás miatt az emberek "feszültnek" érzik magukat, és a mindennapi stresszhatásokra és frusztrációkra reagálva ingerlékenyebbek lesznek. Az ingerlékenység abból is adódhat, hogy a szorongó gondolatokat és érzéseket képtelennek érzik kontrollálni.

A szorongásból eredő ingerlékenység különbözik az életstresszorok okozta rosszkedvtől vagy dühtől. Az ingerlékenység kifejezetten a szorongás és az éberség érzéséből ered. Az egyének gyakran rosszul érzik magukat, ha másokra csettintenek, de szorongás esetén nehezen tudják kontrollálni reakcióikat.

5. Izomfeszültség

A krónikus szorongás a szervezetet fokozott izgalmi állapotba hozza, ami fizikai feszültséget vált ki, különösen az izmokban. Az olyan izomcsoportok, mint az állkapocs, a vállak, a nyak és a hát megfeszülése gyakori reakció a szorongásra.

Ez az izomfeszültség többféleképpen is megnyilvánulhat:

• Fejfájás
• Állkapocsfájdalom a szorítás miatt
• Nyak- és vállfájdalom
• Hátfájás
• Izomgörcsök vagy rángások

Az izomfeszültség fokozódik a fokozott szorongás mellett. Ez fájdalomhoz, mozgáskorlátozottsághoz és egyéb fizikai tünetekhez vezethet. Az izomlazító technikák segíthetnek csökkenteni ezt a feszültséget.

Mi okozza ezeket a szorongásos tüneteket?

A szorongás ezen gyakori tünetei mind az agy azon régióiból erednek, amelyek a szorongásos zavarokban szenvedő egyéneknél túlműködnek.

Az amygdala az agynak az a része, amely a fenyegetések észleléséért és a harc-vagy-menekülés válaszreakció kiváltásáért felelős. A fokozott amygdala-aktiváció a potenciális fenyegetésekkel szembeni túlságos éberséget okoz, még akkor is, ha nincs jelen veszély. Ez olyan tünetekben nyilvánul meg, mint a krónikus aggódás, nyugtalanság és izomfeszültség.

A prefrontális kéreg irányítja az olyan végrehajtó funkciókat, mint az érvelés és a döntéshozatal. E terület csökkent aktivitása koncentrációs nehézségekhez, ingerlékenységhez és fáradtsághoz vezet.

Az olyan neurotranszmitterek, mint a szerotonin, a dopamin és a GABA egyensúlyhiánya szintén hozzájárul a szorongásos tünetekhez. A gyógyszerek és a terápia segít korrigálni ezeket az egyensúlyhiányokat.

A tünetek súlyosságát befolyásoló tényezők

Bár ezek a leggyakoribb tünetek, a szorongás súlyossága és hatása nagymértékben változhat aszerint, hogy:

A szorongásos rendellenesség típusa

A szorongásos zavaroknak több típusa létezik, amelyek tünetei átfedik egymást, de egyedi jellemzőkkel is rendelkeznek:

• Ageneralizált szorongásos zavar (GAD) a mindennapi élettel kapcsolatos tartós, túlzott aggodalmaskodással jár.
• Aszociális szorongásos zavar a társas helyzetektől és az ítélkezéstől való rendkívüli félelmet okoz.
• Apánikbetegség hirtelen rémületes epizódokhoz, pánikrohamokhoz és a visszatérő rohamoktól való félelemhez vezet.
• Afóbiák bizonyos tárgyaktól vagy helyzetektől való intenzív félelmet váltanak ki.
• Aposzttraumás stresszbetegség (PTSD) trauma után alakul ki, és flashbackekkel, túlzott éberséggel és elkerüléssel jár.

A szorongásos zavar típusa befolyásolja az olyan tünetek súlyosságát és kiváltó okait, mint az aggódás, ingerlékenység és pánik.

Komorbid állapotok

A szorongásos zavarok gyakran társulnak olyan állapotokkal, mint a depresszió és a kábítószerrel való visszaélés. A több mentális egészségi állapot kombinációja súlyosbíthatja és bonyolíthatja a szorongásos tüneteket.

Korai élettapasztalatok

A gyermekkori traumatikus élmények, mint például a bántalmazás, elhanyagolás és veszteség, felnőttkorban növelik a súlyos szorongásos zavarok kialakulásának veszélyét. Minél korábban alakul ki a szorongás, annál súlyosabb jellemzően.

Genetikai hajlam

A gének hatással vannak a neurotranszmitterekre és a szorongásos zavarokban szerepet játszó agyi struktúrákra. A családban előfordult szorongás vagy más mentális egészségügyi állapot növeli az emberek hajlamát a szorongás kialakulására.

Környezeti stresszorok

Az életben előforduló nagyobb stresszhatások, mint például a trauma, a gyász, a válás, a munkahely elvesztése és az egészségi állapot, kiválthatják vagy súlyosbíthatják a szorongást, különösen a már hajlamos egyéneknél. Minél több a stresszor, annál súlyosabbak a tünetek.

Szorongásos tünetekkel kapcsolatos segítségkérés

Ha ezek közül a tünetek közül többel is azonosul, forduljon mentálhigiénés szakemberhez segítségért. A kezeletlen szorongás idővel hajlamos súlyosbodni. Minél korábban kezdik a kezelést, annál hatékonyabb lehet.

A szorongásos zavarok jól kezelhetők gyógyszerekkel, például antidepresszánsokkal és benzodiazepinekkel, valamint pszichoterápiás módszerekkel, például kognitív viselkedésterápiával (CBT). A relaxációs technikák és az életmódváltás szintén támogatják a kezelést.

A szorongás feletti kontroll megszerzése drámaian javítja az életminőséget. A segítség felkeresése bátorságot igényel, de ez az első lépés a megkönnyebbülés felé. Nem kell egyedül szenvednie tovább. A kezelés segíthet kezelni a tüneteket, és elkezdheti jobban érezni magát.

Következtetés:

A szorongás különböző módon jelentkezhet, de a leggyakoribb tünetek közé tartozik a túlzott aggódás, nyugtalanság, ingerlékenység, fáradtság és izomfeszültség. A tünetek az agyi régiók és a neurotranszmitterek megzavarodásából erednek. A tünetek súlyosságát több tényező, például a genetika, a korai élettapasztalatok és a környezeti stressz befolyásolja. Ha a szorongás jelentősen befolyásolja mindennapi életét, keressen szakszerű kezelést. Megfelelő segítséggel a szorongás enyhítése lehetséges.

Gyakran ismételt kérdések a szorongásos tünetekről

Melyek a szorongásos zavarok leggyakoribb tünetei?

A szorongásos zavarok 5 leggyakoribb tünete a túlzott aggódás, a nyugtalanság, a fáradtság, az ingerlékenység és az izomfeszültség. Ezek az agy olyan részeinek túlműködéséből erednek, mint az amygdala, valamint az olyan neurotranszmitterek egyensúlyhiányából, mint a szerotonin és a dopamin.

Miben különböznek a szorongás tünetei a normál stressztől?

A szorongás akkor válik rendellenességgé, ha a tünetek súlyosak, tartósak és zavarják a mindennapi működést. A tipikus stressz átmeneti aggódást és ingerlékenységet okozhat. A szorongásos zavarok esetében a tünetek szélsőségesek, ellenőrizhetetlenek, nyomasztóak és tartósak.

Jöhetnek és elmúlhatnak a szorongásos tünetek?

A szorongásos tünetek súlyossága idővel változhat. Alacsonyabb stresszhelyzetű időszakokban a tünetek javulhatnak. A fokozott életstressz gyakran súlyosbítja a szorongásos tüneteket. A tünetek a nap folyamán is változhatnak, gyakran reggel, ébredéskor rosszabbak.

Normális, ha egy traumatikus esemény után szorongásos tüneteket tapasztalunk?

A szorongásos tünetek közvetlenül egy traumatikus esemény, például baleset, haláleset vagy támadás után gyakoriak. Ez az akut szorongás általában néhány héten belül javul. Ha a súlyos tünetek több mint egy hónapig tartanak, az szorongásos zavarra utalhat, amely kezelést igényel.

A szorongásos tünetek különbözhetnek a férfiak és a nők esetében?

Bár a túlzott aggódás mindkét nemnél gyakori, a férfiak hajlamosabbak az ingerlékenységre és a szerekkel való visszaélésre, míg a nők gyakrabban tapasztalnak fizikai tüneteket, például izomfeszültséget. A nőknél kétszer nagyobb valószínűséggel alakulnak ki szorongásos zavarok is, mint a férfiaknál.

Milyen állapotok fordulnak elő gyakran együtt a szorongásos zavarokkal?

A szorongás gyakran együtt jár más mentális egészségi állapotokkal, például súlyos depresszióval, ADHD-val, PTSD-vel és kábítószerrel való visszaéléssel. Az olyan fizikai állapotok, mint a pajzsmirigybetegség, a szívbetegség és az autoimmun betegségek szintén gyakrabban fordulnak elő szorongással együtt.

Mit kell tennie, ha úgy gondolja, hogy szorongásos zavarban szenved?

Ha a szorongásos tünetek tartósan fennállnak és zavarják az életét, keresse fel háziorvosát vagy mentálhigiénés szakembert. Ők fel tudják mérni, hogy a tünetek megfelelnek-e a szorongásos zavar kritériumainak, és megfelelő kezelési lehetőségeket, például gyógyszeres kezelést, terápiát és életmódváltást tudnak javasolni.

Melyek a szorongás leghatékonyabb kezelési módjai?

A kognitív viselkedésterápiát (CBT) általában arra használják, hogy segítsenek az egyéneknek azonosítani és megváltoztatni a szorongáshoz hozzájáruló negatív gondolkodási mintákat. Az olyan gyógyszerek, mint az SSRI-k, SNRI-k és benzodiazepinek szintén segíthetnek a neurotranszmitterek egyensúlyhiányának korrigálásában. A relaxációs technikák és a megfelelő alvás, étrend és testmozgás támogatják a kezelést.

Mi történik, ha a szorongás kezeletlen marad?

A kezeletlen szorongás idővel gyakran súlyosbodik, és depresszió és kábítószerrel való visszaélés kialakulásához vezethet. Maguk a szorongásos tünetek is súlyosbodhatnak és legyengítővé válhatnak. A korai szakszerű kezelés előtérbe helyezése biztosítja a legjobb lehetőséget a tünetek kezelésére.

A természetes jogorvoslatok segíthetnek a szorongásos tüneteken?

Néhány természetes táplálékkiegészítő, mint például a magnézium, az omega-3 és a kamilla, egyeseknél a szakszerű kezelés mellett mérsékelten csökkentheti a szorongás szintjét. Ezek azonban nem helyettesíthetik a gyógyszereket vagy a terápiát. Az olyan dolgok, mint az elegendő alvás, a diéta, a testmozgás és a társas kapcsolatok szintén támogatják a szorongás kezelését.

A cikk megírásához felhasznált források

Amerikai Pszichiátriai Társaság. (2013). A mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve (5. kiadás) . https://doi.org/10.1176/appi.books.9780890425596.

Anxiety and Depression Association of America. (2018). Tények és statisztikák. https://adaa.org/about-adaa/press-room/facts-statistics

Bandelow, B., Michaelis, S. (2015). A szorongásos zavarok epidemiológiája a 21. században. Dialogues in Clinical Neuroscience, 17(3), 327-335. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4610617/. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4610617/

Hsieh, M. H., McQuoid, D. R., Levy, J. A. (2021). Komorbid depresszió és szorongás. The Medical clinics of North America, 105(4), 687-697. https://doi.org/10.1016/j.mcna.2021.04.006. https://doi.org/10.1016/j.mcna.2021.04.006

Nemzeti Mentális Egészségügyi Intézet. (n.d.). Szorongásos zavarok. https://www.nimh.nih.gov/health/topics/anxiety-disorders

Sartori, S. B., Singewald, N. (2019). Új farmakoterápiás célpontok a szorongásos zavarokban. Pharmacology & therapeutics, 200, 61-82. https://doi.org/10.1016/j.pharmthera.2019.03.006. https://doi.org/10.1016/j.pharmthera.2019.03.006

Vogel, S., Schwabe, L. (2016). Tanulás és emlékezet stressz alatt: következmények az osztályteremben. NPJ science of learning, 1, 16011. https://doi.org/10.1038/npjscilearn.2016.11. https://doi.org/10.1038/npjscilearn.2016.11