Alvajárás : okok, megelőzés és kezelés

Amikor az alvajárásról van szó, sokan továbbra is értetlenül állnak az éjszakai jelenség előtt. Az alvajárás a rosszul szabályozott mélyalvás során következik be, és olyan összetett viselkedéshez vezethet, amelyre az egyénnek ébredés után nincs emléke. Ebben a cikkben az alvajárás rejtélyes birodalmát vizsgáljuk meg, és hasznos információkat nyújtunk az okokról, hatásokról és kezelési megközelítésekről.

Megvizsgáljuk az alvajárási epizódokkal kapcsolatos gyakori tüneteket és azok kapcsolatát a nem gyors szemmozgással járó (NREM) ébredési zavarokkal. Továbbá megvitatjuk a szomnambulizmust befolyásoló genetikai tényezőket, valamint azokat a környezeti kiváltó okokat, amelyek bizonyos egyéneknél alvajárást idézhetnek elő.

Végezetül megtudhatja, hogyan előzheti meg az alvajárási epizódokat a megfelelő alváshigiéniai gyakorlatok és a pihentető hálószobai környezet kialakítása révén. Azok számára, akik már tapasztalják ezt a lenyűgöző, de potenciálisan zavaró állapotot, útmutatást nyújtunk arról, hogy a kognitív-viselkedésterápia (CBT) hogyan segíthet megállítani az alvajárást, valamint a hosszú távú hatásokról és a felnőtt szenvedők kezelési stratégiáiról.

Az alvajárás megértése

Az alvajárás vagy szomnambulizmus olyan viselkedési zavar, amely mély alvás közben jelentkezik, és néhány másodperctől fél óráig tarthat. A nem gyors szemmozgással járó (NREM) alvásébredési zavarokból ered, és gyermekeknél gyakoribb, mint felnőtteknél. Tünetei közé tartozik az ágyban való felülés, alvás közbeni járkálás, kábult vagy zavarodott tekintet, ügyetlen viselkedés, sőt, akár a nem kívánt helyekre való vizelés is.

Az alvajárás gyakori tünetei

• Felülni az ágyban alvás közben
• A házban járkálás a környezet tudatossága nélkül.
• Üres arckifejezés vagy üveges tekintet.
• Képtelen megfelelően reagálni, amikor mások szólnak hozzá.
• Összetett viselkedésformák, például főzés vagy vezetés teljes ébredés nélkül.

Az alvásgyógyászok becslése szerint az emberek körülbelül egy százaléka rendszeresen alvajár, de sok esetet nem jelentenek be, mert az illető ébredés után nem emlékszik a tetteire. A gyermekek nagyobb valószínűséggel tapasztalják ezt a jelenséget a rosszul szabályozott mélyalvási ciklusok miatt; azonban felnőtteknél is előfordulnak ilyen esetek.

A kapcsolat az NREM alvási arousal zavarok és az alvajárás között

Az NREM (nem gyors szemmozgás) három szakaszból áll: könnyű alvás, amely átmegy mélyebb pihentető fázisokba, mielőtt belép a REM (gyors szemmozgás) szakaszba. A harmadik szakaszra a delta aktivitásnak nevezett lassú agyhullámok jellemzőek, amelyek a fizikai egészség megfiatalításáért felelősek az éjszaka folyamán.

Az alvajárási epizódok jellemzően ezekben az időszakokban fordulnak elő, amikor hirtelen átmenet van a spektrum különböző szintjei között - különösen akkor, ha valaki olyan zavarokat tapasztal, mint például a hálószobaablakon kívüli zajok, amelyek egy pillanatra felkavarják, mielőtt újra elalszik, anélkül, hogy teljesen felébredne.

Ebben az időszakban a test aktív maradhat, miközben az agy mély alvási állapotban marad. Ez olyan összetett viselkedésekhez vezethet, mint a járkálás vagy akár potenciálisan veszélyes tevékenységek végzése anélkül, hogy tudatában lennénk annak, hogy mi történik.

Tanulmányok kimutatták, hogy azok az emberek, akik gyakori alvajárást tapasztalnak, gyakran szenvednek más NREM-rendellenesség tüneteitől, például túlzott nappali álmosságtól és éjszakai ébredésektől, amelyek az obstruktív alvási apnoe vagy a nyugtalan láb szindróma miatt jelentkeznek. Ezeknek az alapproblémáknak a kezelése segíthet csökkenteni azokat az eseteket, amikor valaki öntudatlan cselekedeteket hajt végre az alvási időszak alatt, elősegítve ezzel a pihentetőbb, megszakítás nélküli éjszakákat - ami végső soron minden érintett számára előnyös, beleértve az ágyban fekvő partnereket is, akiket az ilyen esetek maguk is zavarhatnak.

Az alvajárás bonyolult dolog, és az eredetének és megnyilvánulásainak megértése segíthet a kezelésében. Az alvajárás okai vélhetően genetikai tényezőkhöz és környezeti kiváltó okokhoz egyaránt kapcsolódnak; az e területeken végzett további kutatások betekintést nyújthatnak abba, hogy miként lehet a legjobban megelőzni vagy kezelni ezt az állapotot.

Az alvajárás okai

Az alvajárás, más néven szomnambulizmus, egy összetett viselkedés, amely különböző tényezőkből eredhet. Egyes egyének hajlamosabbak lehetnek az alvajárásra genetikai hajlam vagy környezeti kiváltó okok miatt. Ezen okok megértése segíthet az alvajárási epizódok kezelésében és megelőzésében.

Az alvajárást befolyásoló genetikai tényezők

Az alvajárás egyes eseteiben örökletes komponenst azonosítottak. A kutatások azt mutatják, hogy az alvajárás valószínűsége megnő, ha az illető családtagjai között vannak olyanok, akiknek a kórtörténetében alvászavarok, köztük rémálmok és apnoe szerepelnek, különösen, ha mindkét szülő érintett. Valójában a valószínűség megnő, ha mindkét szülőnek van a kórtörténetében ez a nem gyors szemmozgás (NREM) zavar.

Sőt, vizsgálatok kimutatták, hogy az egypetéjű ikrek nagyobb valószínűséggel mutatnak hasonló alvásmegvonás okozta viselkedésmintákat, mint például a rosszul szabályozott mélyalvás, amely szomnambulizmushoz vezet. Ez arra utal, hogy a genetika alapvető szerepet játszik annak meghatározásában, hogy kinél alakulhat ki ez az állapot.

A szomnambulizmus környezeti kiváltó okai

A genetikai tényezőkön túl bizonyos környezeti feltételek is kiválthatják vagy súlyosbíthatják a szomnambulizmus eseteit:

• Amegfelelő pihentető alvás hiánya: Az elégtelen vagy megszakított mély (NREM) alvási ciklusok növelhetik az olyan komplex viselkedések kockázatát, mint az alvás közbeni járás.
• Mentális stresszorok: A szorongást kiváltó helyzetek hozzájárulhatnak az éjszakai ébredéshez a nem gyors szemmozgási szakaszokban, és epizódokat válthatnak ki az arra hajlamos egyéneknél.
• Láz okozta stressz: A magas lázzal járó betegségek alvajáráshoz vezethetnek, mivel a szervezet rendszerei küzdenek a megfelelő helyreállító funkciók fenntartásáért.
• Gyógyszerek: Egyes gyógyszerek, például a nyugtató-hipnotizáló szerek és bizonyos antidepresszánsok alvajárási epizódokat idézhetnek elő vagy súlyosbíthatnak. Forduljon egészségügyi szolgáltatójához, ha azt gyanítja, hogy valamely gyógyszer hozzájárul a szomnambulizmushoz.
• Migrén és fejsérülések: A migrén vagy korábbi fejsérülések okozta neurológiai zavarok növelhetik a mélyalvási szakaszok alatti tudattalan tevékenységek valószínűségét.

E tényezőkön kívül közvetett módon más állapotok, például a narkolepszia vagy az obstruktív alvási apnoe okozta túlzott nappali álmosság is hozzájárulhat. Ezek a rendellenességek megzavarják a normális alvásmintákat, és a szomnambulizmushoz vezető éjszakai ébredés megnövekedett kockázatát eredményezhetik.

Az egyéni fogékonyság jobb megértése és a lehetséges kiváltó okok hatékony kezelése érdekében elengedhetetlen, hogy azok, akik rendszeresen alvajáró epizódokat tapasztalnak, alvásgyógyász szakemberrel konzultáljanak. A korai beavatkozás segíthet megelőzni az ezzel az összetett viselkedési rendellenességgel kapcsolatos további szövődményeket.

Az alvajárás sokrétű eredetű lehet, mivel genetikai és környezeti elemek következménye egyaránt. Az alvajárás lehetséges okainak megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy ezt az állapotot hatékonyan lehessen kezelni. A továbbiakban azt vizsgáljuk meg, hogy milyen következményekkel jár a felnőttkori alvajárás, és milyen kockázatokkal járhat, ha nem kezeljük.

A felnőttkori alvajárás következményei

A felnőttek alvajárása súlyos következményekkel járhat, hatással lehet az egészségükre és az általános életminőségükre. Egy 2007 júniusa és 2011 januárja között végzett tanulmány megállapította, hogy a felnőtt alvajárók erőszakos viselkedést tapasztalhatnak az epizódok során, ami veszélyt jelent önmagukra és másokra nézve.

A felnőttkori szomnambulizmus epizódok gyakorisága és súlyossága

A tanulmány kimutatta, hogy az alvajárásról beszámoló résztvevők 22,8%-a tapasztalt éjszakai epizódokat, míg 43,5%-uknál hetente fordult elő. Ezek a gyakori incidensek nemcsak az egyén alvási ciklusát zavarják meg, hanem potenciális veszélyeket is jelentenek az epizódok során öntudatlanul végrehajtott összetett viselkedések miatt.

Amellett, hogy alvás közben járkálnak, egyes felnőtt alvajárók olyan tevékenységeket is végeznek, mint például a főzés vagy a vezetés, anélkül, hogy ezt követően bármilyen emlékezetük lenne. Ez a tudatosság hiánya növeli a balesetek vagy sérülések kockázatát mind a szomnambulizmust átélő személy, mind a körülötte lévők számára.

A kezeletlen felnőttkori esetekhez kapcsolódó lehetséges kockázatok

A résztvevők megdöbbentő 58%-a számolt be arról, hogy eszméletlen állapotában erőszakos cselekedeteket követett el, ami rávilágít annak fontosságára, hogy foglalkozzunk ezzel az aluldiagnosztizált állapottal a felnőttek körében. A kezeletlen felnőttkori esetekhez kapcsolódó potenciális kockázatok közé tartoznak:

• Sérülés: Mivel az egyének tudatos kontroll nélkül végzik az összetett feladatokat, nagyobb valószínűséggel sérülhetnek meg akaratlanul, esés vagy más baleset következtében.
• Mentális egészségügyi problémák: A gyakori epizódokból eredő krónikus alváshiány túlzott nappali álmossághoz (EDS), szorongáshoz és depresszióhoz vezethet.
• Kapcsolati feszültség: Az alvajárás feszültséget okozhat az alvajárást átélő személy és az ágyban fekvő partnere vagy családtagjai között a megzavart alvásminták és a lehetséges biztonsági aggályok miatt.
• Alvászavarok: A kezeletlen szomnambulizmus más, orvosi ellátást igénylő alvászavarok, például obstruktív alvási apnoe vagy nem gyors szemmozgás (NREM) rendellenesség jele lehet.

E kockázatok mérséklése érdekében a felnőtt szenvedők számára elengedhetetlen, hogy alvásgyógyász szakembertől kérjenek szakszerű segítséget. A megfelelő diagnózis és kezelés nemcsak az egyén életminőségét javíthatja, hanem megvédheti az epizódok során felmerülő potenciálisan veszélyes helyzetektől is. A korai beavatkozás megelőzheti a rosszul szabályozott mélyalvással járó további szövődményeket is, biztosítva az általános egészséget és jólétet.

Az orvosi segítség igénybevétele mellett az egészséges életmódbeli változtatások, például a következetes lefekvési rutin fenntartása, a stressz hatékony kezelése, a lefekvés előtti alkoholfogyasztás elkerülése és a biztonságos alvási környezet megteremtése alapvető lépések a felnőttek körében előforduló szomnambulizmus epizódok gyakoriságának csökkentésére.

A felnőttkori alvajárás hatásai súlyosak és visszatérőek lehetnek, ezért kritikus fontosságú, hogy lépéseket tegyünk az ilyen események megelőzése érdekében. A jó alváshigiénés szokások kialakításával és a nyugodt hálószobai környezet megteremtésével az egyének csökkenthetik a felnőttkori szomnambulizmus epizódok kockázatát.

Az alvajáró epizódok megelőzése

Az alvajárási epizódok előfordulásának valószínűségének csökkentése érdekében elengedhetetlen a rendszeres alvás- és szunyókálási rend kialakítása, a lefekvés előtti folyadékfogyasztás csökkentése, a koffein lefekvés közeli kerülése, valamint a pihentető alvást elősegítő, nyugodt környezet biztosítása. Az egészséges alvási szokásokat elősegítő optimális feltételek megteremtésével minimálisra csökkenthető annak az esélye, hogy alvás közben öntudatlan tevékenységeket végezzenek.

Az alváshigiénia jelentősége a szomnambulizmus megelőzésében

Az alváshigiénia olyan gyakorlatokat jelent, amelyek elősegítik a jó minőségű alvást és a nappali éberséget. Kulcsfontosságú szerepet játszik a szomnambulizmus megelőzésében, mivel a rossz alvási szokások alvásmegvonáshoz vezethetnek, ami alvajárási epizódokat idézhet elő. Az Amerikai Alvásgyógyászati Akadémia (AASM) szerint az általános alváshigiénia javítása segíthet a nem gyors szemmozgások (NREM) rendellenességének szabályozásában.

• Tartsa be a következetes lefekvési és ébredési időket.
• Kényelmes alvási környezetet teremt minimális zajjal és fénnyel.
• Kerülje a nehéz ételeket lefekvés előtt.
• Korlátozza a képernyők (TV, okostelefonok) használatát lefekvés előtt.
• Építsen be relaxációs technikákat, például meditációt vagy mélylégzési gyakorlatokat az esti rutinjába.

Tippek a pihentető hálószobai környezet kialakításához

Az ideális hálószobának a pihentető alváshoz kell hozzájárulnia, olyan légkört biztosítva, amely elősegíti a pihenést és minimalizálja az éjszakai zavarokat. Ez segít megelőzni a rosszul szabályozott mélyalvást, amely alvajárást válthat ki. Íme néhány tipp a nyugtató hálószobai környezet kialakításához:

1. Válassza a hajlamaitoknak megfelelő, szunyókálást elősegítő ágyneműket, például habmatracokat vagy hipoallergén párnákat.
2. Biztosítson hűvös és kellemes szobahőmérsékletet, ideális esetben 15-19 °C (60-67 °F) között.
3. Használjon sötétítő függönyöket vagy árnyékolókat a külső fényforrások kizárására.
4. Használjon nyugtató illatokat, például levendula illóolajat egy diffúzorban a további relaxációs előnyökért.

Ha ezeket a lépéseket megteszi, javíthatja az alvás általános minőségét, és csökkentheti az alvajárási epizódok előfordulásának esélyét. Ha az alvajárás az egészséges alvási szokások követése ellenére is fennáll, hasznos lehet, ha további értékelés és lehetséges kezelések céljából beszél egy alvásgyógyász szakemberrel.

Az alvajárás megelőzhető a helyes alváshigiénia gyakorlásával és nyugodt hálószobai környezet kialakításával. A CBT életképes technika a felnőttek alvajárásának kezelésére, és e rendellenesség tartós következményeinek ismerete segíthet a sikeresebb kezelési tervek kidolgozásában.

Hogyan lehet megállítani az alvajárást

Szerencsére számos módszer áll rendelkezésre az alvajárási epizódok megállítására vagy csökkentésére. Az egyik ilyen beavatkozási módszer a kognitív viselkedésterápia (CBT), amely különböző alvászavarok kezelésében bizonyítottan hatékony.

A CBT szerepe az alvajárás kezelésében

A CBT a pszichoterápia egyik formája, amely az alvászavarokkal kapcsolatos rossz alkalmazkodási gondolkodási minták és viselkedésmódok azonosítására és módosítására irányul, ami az alvásminőség javulásához és a szomnambulizmus kockázatának csökkenéséhez vezet. Ezen problémák kezelésével az egyének javíthatják általános alvásminőségüket, és csökkenthetik az olyan éjszakai zavarok, mint a somnambulizmus előfordulásának valószínűségét.

Bizonyos esetekben a CBT relaxációs technikákat, például progresszív izomrelaxációt vagy mélylégzési gyakorlatokat is tartalmazhat, amelyek célja a jobb alváshigiénia elősegítése. Más komponensek közé tartozhat az ingerkontroll-terápia - ahol a betegek megtanulják, hogyan társítsák az ágyukat csak az alváshoz - vagy következetes lefekvési rutinok kialakítása, amelyek jelzik, hogy itt az ideje a pihentető alvásnak.

Hosszú távú hatások és kezelési stratégiák felnőtt szenvedők számára

Míg a legtöbb gyermek tinédzserkorára kinövi az alvajárást, néhány felnőtt egész életében folytatja az epizódokat. Ezekben az esetekben a hosszú távú kezelési stratégiák nemcsak az incidensek csökkentése, hanem a felnőttkori alvászavarral kapcsolatos lehetséges kockázatok minimalizálása szempontjából is alapvető fontosságúak.

• Tartsa be a rendszeres alvási rendet: Ez segít szabályozni a szervezet belső óráját, és biztosítja, hogy elegendő NREM alvást kapjon - ez az a szakasz, amelyben az alvajárás történik.
• Hozzon létre biztonságos alvási környezetet: Távolítson el minden potenciális veszélyforrást a hálószobából, és gondoskodjon arról, hogy az ajtók és ablakok biztonságosan zárva legyenek, hogy megelőzze a sérüléseket vagy baleseteket az epizódok során.
• Kerülje a kiváltó okokat: Bizonyos tényezők, például a stressz, az alkoholfogyasztás vagy bizonyos gyógyszerek alvajárást idézhetnek elő. Ezeknek a kiváltó okoknak az azonosítása és a kezelésükhöz szükséges módszerek megtalálása döntő fontosságú az incidensek csökkentése szempontjából.
• Konzultáljon egészségügyi szakemberrel: Ha a szomnambulizmus az önsegítő intézkedések ellenére is fennáll, feltétlenül konzultáljon alvásgyógyász szakemberrel. Ők további értékelést vagy kifejezetten az Önre szabott kezelési lehetőségeket javasolhatnak.

A CBT és a fent említett egyéb kezelési stratégiák mellett fontos, hogy ne feledkezzünk meg az általános egészségi állapot szerepéről sem az alvászavarok megelőzésében. A megfelelő táplálkozás biztosítása, a rendszeres testmozgás és a stresszszint kezelése mind jelentősen hozzájárulhat a jobb minőségű, pihentető alvás eléréséhez - végső soron minimalizálva az alvás közbeni tudattalan tevékenységek kockázatát.

A CBT alvajárás kezelésében betöltött szerepének megértésével az érintettek hosszú távú kezelési stratégiákat dolgozhatnak ki az epizódok csökkentése érdekében. Ezzel párhuzamosan mérsékelni kell az alkoholfogyasztást, hogy minimalizálják az alvajárási epizódok súlyosbodásának lehetőségét.

Alvajárás részegen

Ismert, hogy az alkoholfogyasztás súlyosbítja vagy kiváltja az alvajárási epizódokat a szomnambulizmusra hajlamos egyéneknél. Ez annak köszönhető, hogy hatással van az agy azon képességére, hogy szabályozza a megfelelő alvási mintákat, növelve annak valószínűségét, hogy az illető tudattalan viselkedésformákba kezd anélkül, hogy ébredés után tudatában lenne annak, hogy mi történt.

Az alkohol hatása az alvajáró epizódokra

Az alkohol az alvási ciklusunk különböző aspektusait befolyásolja, többek között megzavarja a REM és NREM alvási szakaszokat. Ennek eredményeként az alkohol alvajárást idézhet elő azáltal, hogy rosszul szabályozott mélyalvást (NREM-zavar) és töredezett pihenést okoz. Ezenkívül az alkohol okozta rossz minőségű alvás okozta túlzott nappali álmosság tovább növelheti az olyan összetett viselkedések, mint a szomnambulizmus kockázatát.

A normál alvási szokások megzavarása mellett az alkohol a kognitív funkciókat és a koordinációt is rontja. Ez valószínűbbé teszi, hogy a szomnambulizmusra eleve hajlamos, ittas egyének epizódjaik során ügyetlen viselkedést tanúsítanak. Ezen túlmenően fokozottan ki lehetnek téve a balesetek vagy sérülések kockázatának, mivel a befolyásoltság alatt romlik az ítélőképességük.

Tippek a szomnambulizmus kockázatának csökkentésére bódult állapotban

1. Mérsékelje az alkoholfogyasztást: A fogyasztás korlátozása segíthet csökkenteni a természetes alvási ciklus zavarát, és csökkentheti az alvajárási epizódok kiváltásának esélyét.
2. Kerülje az ivást lefekvés előtt: Ha elegendő időt hagysz magadnak az alkoholtartalmú italok fogyasztása és a lefekvés között, a szervezetednek elegendő ideje lesz arra, hogy az anyagot metabolizálja, mielőtt belépsz a mély NREM szakaszba, ahol a legtöbb ember alvajáró.
3. Állítson fel rendszeres alvási rendet: A következetes lefekvési és ébredési idő betartása segíthet szabályozni a szervezet belső óráját, így kevésbé valószínű, hogy az alkohol megzavarja a normális alvási szokásokat. Ez különösen fontos, ha hajlamos alvajáró epizódokra.
4. Biztonságos környezet megteremtése: Ha tudja, hogy az alkoholfogyasztás növeli az alvajárás valószínűségét, tegyen óvintézkedéseket, és lefekvés előtt távolítson el minden potenciális veszélyforrást a környezetéből. Ez magában foglalja az ablakok és ajtók lezárását vagy az éles tárgyak elérhetetlen távolságba helyezését.
5. Beszéljen orvoshoz: Ha a megelőző intézkedések ellenére továbbra is alvajáró incidenseket tapasztal ittas állapotban, forduljon alvásgyógyászatra szakosodott egészségügyi szolgáltatóhoz további értékelés és útmutatás céljából az állapot hatékony kezeléséhez.

Összefoglalva, az alkoholfogyasztás és az alvajárás közötti kapcsolat megértése kulcsfontosságú az erre a viselkedésre hajlamos egyének számára. Ha ezeket a tippeket beépítik a napi rutinjukba, akkor minimalizálhatják a részegség okozta epizódokkal kapcsolatos kockázatokat, miközben a jobb minőségű alvás révén elősegíthetik az általános egészséget és jólétet.

GYIK az alvajárással kapcsolatban

Mi okozza az alvajárást?

Ezek közé tartozhat a családban előfordult alvászavar, a stressz, a rendszertelen alvásidő-beosztás, bizonyos gyógyszerek vagy anyagok, például az alkohol, valamint az olyan alapbetegségek, mint az alvási apnoe.

Mi az alvajárás három gyakori oka?

Az alvajárás három gyakori oka a következő: (2) külső kiváltó okok - például stressz vagy gyógyszerek mellékhatásai; és (3) megzavart alvási szokások - amelyek a rossz lefekvési szokásoknak vagy a következetlen időbeosztásnak tudhatók be.

Mi a legújabb kutatás az alvajárással kapcsolatban?

Az alvajárással kapcsolatos legújabb kutatások a neurobiológiai mechanizmusok megértésére és a lehetséges kezelési lehetőségek meghatározására összpontosítanak. A legújabb tanulmányok azt sugallják, hogy az alvás mély, nem-REM szakaszai alatti abnormális agyi aktivitás hozzájárulhat ehhez a viselkedéshez, míg mások azt vizsgálják, hogy a kognitív viselkedésterápia hogyan segíthet a hatékony kezelésében.

Az alvajárást trauma okozza?

Az alvajárást nem közvetlenül a trauma okozza, de a traumatikus események átélése növelheti az állapot kialakulásának valószínűségét. A traumával kapcsolatos stresszorok megzavarhatják a normális alvási szokásokat, vagy súlyosbíthatják a paraszomniára, például szomnambulizmusra hajlamos egyének meglévő sérülékenységét.

Következtetés

Összességében az alvajárás gyakori jelenség, amely gyermekeket és felnőtteket egyaránt érint. Bár az alvajárás pontos okai nem teljesen ismertek, az egészséges alvási szokások kialakításával, nyugodt hálószobai környezet kialakításával, az alvajárók biztonságos ágyba visszavezetésével és szükség esetén szakember segítségének igénybevételével kezelhető.

A biztonság és a megfelelő kezelés érdekében fontos, hogy lépéseket tegyen, ha Ön vagy egy ismerőse gyakori alvajárást tapasztal. Az alábbi tippek követésével és az alvajáráshoz hozzájáruló alapvető tényezők megértésével az egyének jobban kezelhetik ezt az állapotot az általános egészség és jólét javítása érdekében.