A köszvény az ízületi gyulladás gyakori és fájdalmas formája, amelyet a vér magas húgysavszintje okoz. Az ízületekben duzzanatot, bőrpírt, hőséget, fájdalmat és érzékenységet okoz. Köszvényes fellángolás akkor következik be, amikor a húgysavkristályok felhalmozódnak az ízületekben és a környező szövetekben. Becslések szerint az Egyesült Államokban 8,3 millió felnőtt szenved köszvényben, amely főként a 30 év feletti férfiakat érinti. Az elhízás, a diéta, az alkoholfogyasztás és bizonyos gyógyszerek növelhetik a húgysavszintet és fokozhatják a köszvény kockázatát.

A D-vitamin segít szabályozni a kalcium és a foszfát felszívódását, és támogatja a csontok egészségét. Egyes kutatások szerint azonban a D-vitamin a húgysavszintet és a köszvény kockázatát is befolyásolhatja.

A D-vitamin és a köszvény közötti kapcsolat

A D-vitamin egy zsírban oldódó vitamin, amelyet napozással, táplálkozással és étrend-kiegészítőkkel nyerhetünk. Létfontosságú szerepet játszik a szervezet normális kalcium- és foszfátszintjének fenntartásában. A D-vitamin elősegíti a kalcium felszívódását a belekben és a vesékben, hogy támogassa a csontok mineralizációját.

A D-vitamin köszvénykockázatra gyakorolt lehetséges hatását több mechanizmus is magyarázhatja:

• A D-vitamin javítja a kalcium felszívódását és szabályozza a mellékpajzsmirigyhormon szintjét. A mellékpajzsmirigyhormon fokozza a kalcium visszaszívódását a vesében, ami megemelheti a szérum húgysavszintjét. A D-vitamin hiánya másodlagos hyperparathyreosishoz vezethet, ami potenciálisan növeli a húgysavtermelést és a köszvény kockázatát.
• A D-vitamin hiánya összefügg az elhízással, a magas vérnyomással és az inzulinrezisztenciával - ezek mind a köszvény kockázati tényezői. Az anyagcsere-funkciók javításával a D-vitamin segíthet a húgysavszint csökkentésében.
• A D-vitamin gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkezik. Segít elnyomni az olyan citokineket, mint a tumor nekrózis faktor-alfa és az interleukin-1 béta, amelyek kiváltják a köszvényes ízületi gyulladást.
• AD-vitamin modulálja a T- és B-sejtek működését, befolyásolva az autoimmun válaszokat, amelyek súlyosbíthatják a köszvényt.

A D-vitamin hiánya növeli a köszvény kockázatát

Számos tanulmány összefüggést mutat a D-vitamin hiánya és a köszvény fokozott kockázata között:

• Egy több mint 11 000 amerikai felnőttet vizsgáló keresztmetszeti vizsgálat megállapította, hogy a 30 ng/mL alatti D-vitamin-szinttel rendelkezőknél kétszer nagyobb volt a köszvény kialakulásának kockázata, mint azoknál, akiknek D-vitamin-szintje elegendő volt.
• Egy több mint 22 000 férfit egy évtizeden át követő prospektív vizsgálat kimutatta, hogy a D-vitaminhiányos férfiaknál 41%-kal nagyobb volt a köszvény kialakulásának kockázata.
• A Framingham Heart Study adatait elemző kutatás jelentős kapcsolatot talált az alacsony D-vitaminszint és a nőknél a hiperurikémia (magas húgysavszint) között.
• A köszvényes tajvani betegek több mint 90%-a D-vitamin-hiányos volt. A D-vitamin-szintek fordítottan arányosak voltak a szérum húgysavszintekkel.

Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a D-vitamin hiánya erősen hajlamosít a köszvény kialakulására, valószínűleg a szérum húgysavszintjének emelkedése révén.

A D-vitamin-kiegészítők segíthetnek a köszvény kezelésében?

Tekintettel az alacsony D-vitamin-állapot és a köszvény kockázata közötti összefüggésre, néhány vizsgálatban értékelték, hogy a D-vitamin-pótlás csökkenti-e a köszvény súlyosságát:

• Egy görögországi vizsgálatban krónikus köszvényes és D-vitaminhiányos betegeknek 8 héten keresztül adtak D3-vitamint (50 000 NE/hét). A húgysavszint és a köszvényes tünetek jelentősen csökkentek a vizsgálati időszak alatt.
• Egy iráni tanulmány szerint a köszvényes betegeknél 2 hónapon keresztül heti kétszer 50 000 NE D3-vitamin csökkentette a húgysavszintet és az ízületi gyulladás tüneteit.
• Számos más kisebb vizsgálat is megállapította, hogy a köszvényes állapot javulása nagy dózisú D-vitamin-kiegészítéssel érhető el.

Bár ígéretes, nagyobb és hosszabb randomizált, kontrollált vizsgálatokra van szükség a D-vitamin köszvényre gyakorolt terápiás előnyeinek megerősítéséhez. Az optimális adagolás is további kutatásokat igényel.

Hogyan befolyásolja a D-vitamin a húgysavszintet?

A húgysav akkor keletkezik, amikor a szervezet lebontja a purinokat, amelyek természetesen megtalálhatóak egyes élelmiszerekben, és a szervezetben is keletkeznek. A magas purinbevitel vagy a károsodott húgysavkiválasztás növelheti a húgysav felhalmozódását.

A D-vitamin befolyásolhatja a húgysavszintet a következőkre gyakorolt hatásain keresztül:

1. Húgysavtermelés

• AD-vitamin szabályozza a kalciumegyensúlyt, és a kalcium-foszfát anyagcsere változásai befolyásolják a húgysavtermelést.
• A D-vitamin hiánya növelheti a mellékpajzsmirigyhormon (PTH) szintjét. A PTH az adenozin-trifoszfát (ATP) adenozin-monofoszfáttá (AMP) történő lebontásának serkentésével fokozza a húgysavtermelést.
• AD-vitamin elnyomja a xantin-oxidázt, a purinokból történő húgysavtermelésben részt vevő kulcsfontosságú enzimet.

2. Húgysav kiválasztás

• A D-vitamin javítja az inzulinszekréciót és az inzulinérzékenységet. Az inzulinrezisztencia csökkenti a vese húgysavkiválasztását, ami hiperurikémiához vezet.
• AD-vitamin hiánya rontja a glomeruláris szűrési sebességet (GFR ) és korlátozza a húgysavszűrést. A D-vitaminszint helyreállítása javíthatja a GFR-t és a húgysavkiválasztást.
• A renintermelés elnyomása révén a D-vitamin növeli a húgysavkiválasztást. A renin-angiotenzin rendszer túlműködése csökkenti a húgysavkiválasztást.

3. A bél mikrobiom hatásai

• A D-vitamin modulálja a bél mikrobiom összetételét. A D-vitamin-hiány esetén megfigyelhető diszbiózis és fokozott béláteresztőképesség növelheti a szérum húgysavszintjét.

D-vitamin hiányt okozó tényezők

Mivel úgy tűnik, hogy a D-vitamin hiánya növeli a köszvény kockázatát, fontos megérteni, hogy mi okozza az alacsony D-vitaminszintet:

• Nem megfelelő napozás - A nap UVB-sugarai kölcsönhatásba lépnek a bőrrel, hogy serkentsék a D-vitamin szintézisét. A beltérben tartózkodás, a napvédő krém használata és a bőr eltakarása csökkenti a D-vitamin-termelést.
• Idősebb kor - A D-vitamin szintézis kapacitása az életkor előrehaladtával csökken. A 65 év felettiek 70%-a hiányos.
• Elhízás - A magas testzsírréteg megköti a D-vitamint, így az kevésbé biológiailag hozzáférhető.
• Sötétebb bőrtónus - A megnövekedett melanin csökkenti a D-vitamin-termelést.
• Gyomor-bélrendszeri rendellenességek - Az olyan betegségek, mint a cöliákia, a Crohn-betegség, a cisztás fibrózis stb. károsítják a D-vitamin felszívódását.
• Vese- és májbetegség - Ezek az állapotok korlátozzák a D-vitamin aktív formává történő átalakulását.
• Bizonyos gyógyszerek - A szteroid és xenobiotikus receptorokat aktiváló gyógyszerek fokozzák a D-vitamin katabolizmusát.
• Szigorú vegán étrend - A legtöbb D-vitamin állati eredetű élelmiszerekből, például halból, tojásból, májból stb. származik.

A szérum 25-hidroxi- D-vitamin szintjének ellenőrzése megerősítheti a hiányt. A legtöbb szakértő a D-vitamin-hiányt 20 ng/ml alatti szintként határozza meg.

A D-vitamin szintjének optimalizálása a köszvény megelőzése érdekében

A megfelelő D-vitamin-állapot segíthet csökkenteni a köszvény kockázatát. Íme néhány módszer a D-vitaminszint optimalizálására:

• Hetente 2-3 alkalommal15-30 percet töltsön a déli napsütésben. Kerülje a túlzott napozást.
• Fogyasszon D-vitaminban gazdag ételeket, például lazacot, makrélát, tonhalat, tojássárgáját, májat és dúsított élelmiszereket.
• Azok, akik nem tudnak elegendő D-vitaminhoz jutni a napfényből és a táplálkozásból, szedjenek D3-vitamin-kiegészítőket. Az ajánlott napi bevitel 600-800 NE.
• Fogyasszon túlsúlyt a D-vitamin biológiai hozzáférhetőségének javítása érdekében. A fokozatos fogyás az ideális.
• Kezelje a D-vitamin felszívódását akadályozógyomor-bélrendszeri rendellenességeket.
• Beszélje meg egészségügyi szolgáltatójával a D-vitamin-szükségletet növelőgyógyszerek optimalizálását.
• Rendszeresen vizsgáltassa meg a szérum D-vitamin szintjét, hogy ellenőrizze és a bevitelt ennek megfelelően igazítsa. Törekedjen a 30-60 ng/ml közötti szint fenntartására.
• Korlátozza a köszvényes fellángolással járó, purinban gazdag ételeket, például a húst, a tenger gyümölcseit, a hüvelyeseket, a spárgát és a gombát. Maradjon hidratált.

Az optimális D-vitamin-állapot elérése ésszerű napozással, étrenddel és esetleg étrend-kiegészítéssel védelmet nyújt a köszvény ellen a húgysavszint és az anyagcsere szabályozásával.

A legfontosabb tudnivalók: D-vitamin okozhat köszvényt?

• A köszvény egy gyakori gyulladásos ízületi gyulladás, amelyet a szervezetben felhalmozódó felesleges húgysav vált ki. A D-vitamin hiánya a köszvény kialakulásának fokozott kockázatával jár együtt.
• A D-vitamin segít szabályozni a kalcium-foszfát anyagcserét. Úgy tűnik, hogy ezen útvonalak változásai növelik a húgysavtermelést és csökkentik a kiválasztást.
• A vizsgálatok szerint a D-vitamin hiánya összefügg a hiperurikémiával és a köszvényes betegségekkel. A D-vitamin többek között a xantin-oxidáz aktivitásának elnyomása, a vesefunkció és az inzulinérzékenység javítása révén csökkentheti a húgysavszintet.
• Újabb kutatások szerint a D-vitamin-pótlás segíthet a húgysavszint csökkentésében és a köszvényes tünetek, például a fellángolások mérséklésében egyes betegeknél, különösen azoknál, akiknek hiányuk van.
• A D-vitamin-állapot optimalizálása ésszerű napozással, diétával és esetleg étrend-kiegészítéssel segíthet a köszvény megelőzésében a húgysav egyensúlyának fenntartása révén. Nagyobb klinikai vizsgálatokra van szükség a D-vitamin terápiás potenciáljának tisztázására a köszvény kezelésében.
• Mivel az alacsony D-vitamin-szint erősen összefügg a köszvény kockázatával, a köszvényes betegek D-vitamin-állapotának vizsgálata és hiány esetén a pótlás hasznos kiegészítője lehet a szokásos vizeletcsökkentő kezeléseknek. Beszélje meg az egészségügyi szolgáltatójával.

Gyakran ismételt kérdések

Mi a köszvény?

A köszvény a gyulladásos ízületi gyulladás gyakori és fájdalmas formája. Hiperurikémia okozza, amely urátkristályok kialakulásához és lerakódásához vezet az ízületekben és a lágyszövetekben. Ez duzzanatot, bőrpírt, hőséget, fájdalmat és érzékenységet vált ki az érintett ízületekben. A köszvény leggyakrabban a nagylábujjat, a térdet, a bokát és a csuklót érinti.

Mi okozza a magas húgysavszintet?

A húgysav akkor keletkezik, amikor a szervezet lebontja a purinokat, amelyek természetesen megtalálhatóak bizonyos élelmiszerekben, és a szervezetben is termelődnek. A magas húgysavszint a következők miatt alakulhat ki:

• Magas purinbevitel olyan élelmiszerek révén, mint a vörös húsok, tenger gyümölcsei, alkohol.
• Károsodott veseműködés - csökkent húgysavkiválasztás
• Genetikai tényezők, amelyek növelik a húgysavtermelést
• Elhízás
• Inzulinrezisztencia
• Vízhajtók és egyéb gyógyszerek használata

Hogyan diagnosztizálják a köszvényt?

A köszvény diagnózis magában foglalja:

• Kórelőzmény - tünetek, étrend, köszvényes családi kórtörténet
• Fizikai vizsgálat - az érintett ízületek felmérése
• Vérvizsgálat a húgysavszint mérésére
• Szinoviális folyadék analízis - urátkristályok ellenőrzése
• Képalkotó vizsgálatok, például ultrahang vagy CT vizsgálat a kristálylerakódások ellenőrzésére.

Mi a kapcsolat a D-vitamin és a köszvény között?

Számos tanulmány kimutatta, hogy a D-vitamin hiánya összefügg a köszvény kialakulásának fokozott kockázatával. A D-vitamin segít szabályozni a kalcium- és foszfát-anyagcserét. Úgy tűnik, hogy ezeknek az útvonalaknak a megváltozása növeli a húgysavtermelést és csökkenti a kiválasztást. A D-vitamin gyulladáscsökkentő hatással is rendelkezik, ami segíthet a köszvényes tünetek csökkentésében.

Hogyan befolyásolja a D-vitamin a húgysavszintet?

A D-vitamin csökkentheti a húgysavat:

• A mellékpajzsmirigy hormon szintjének szabályozása
• A kalcium egyensúly javítása
• A xantin-oxidáz enzim elnyomása
• A vesefunkció és az inzulinérzékenység javítása
• A húgysav vesekiválasztásának fokozása

A D-vitamin-kiegészítők segíthetnek a köszvény kezelésében?

Kisebb vizsgálatok szerint a D-vitamin-pótlás segíthet a húgysavszint csökkentésében és a köszvényes rohamok mérséklésében, különösen azoknál, akiknek hiányuk van. Nagyobb klinikai vizsgálatokra van azonban szükség a D-vitamin hatékonyságának és optimális adagolásának megerősítéséhez a köszvény kezelésében.

Mi okozza a D-vitamin hiányt?

A D-vitamin-hiány kockázati tényezői a következők:

• Nem megfelelő napozás
• Idősebb kor
• Elhízás
• Sötétebb bőrtónusok
• Felszívódási zavarok
• Krónikus vese-/májbetegség
• Bizonyos gyógyszerek
• Vegán étrend

Hogyan optimalizálhatom a D-vitamin szintet?

A D-vitaminszint optimalizálása:

• 15-30 perc déli napozás heti 2-3 alkalommal
• Fogyasszon D-vitaminban gazdag élelmiszereket, mint a zsíros halak, tojássárgája, dúsított élelmiszerek.
• Szedjen D3-vitamin-kiegészítőket, ha a napfény/étkezés nem megfelelő.
• Fogyasszon súlyfelesleget
• Vizsgáltassa meg magát a szintek ellenőrzésére - cél a 30-60 ng/mL érték elérése

Meg kellene vizsgáltatnom a D-vitamin szintemet?

A D-vitaminszint vizsgálata hasznos lehet azok számára, akiknél magas a hiány kockázata, beleértve a köszvényes embereket is. Beszélje meg a D-vitamin állapotának ellenőrzését egészségügyi szolgáltatójával.

Mennyi a napi ajánlott D-vitamin-bevitel?

Az ajánlott napi D-vitamin-bevitel 600-800 NE. Az idősebb felnőtteknek gyakran legalább napi 1000-2000 NE-re van szükségük. A hiányos egyéneknek nagyobb adagokra lehet szükségük a szintek helyreállításához.

Vannak-e kockázatai a túlzott D-vitamin-bevitelnek?

A napi 4000 NE feletti, rendkívül magas D-vitamin-bevitel D-vitamin-toxicitást okozhat. Ennek jelei közé tartozik a hányinger, hányás, étvágytalanság, székrekedés, gyengeség és veseproblémák.

Milyen egyéb életmódbeli intézkedések segíthetnek a köszvényes rohamok megelőzésében?

A D-vitaminszint optimalizálása mellett a köszvény megelőzésének egyéb módjai közé tartozik:

• Jól hidratált maradni
• A magas purin tartalmú élelmiszerek fogyasztásának korlátozása
• A túlzott alkoholfogyasztás elkerülése
• Fogyás elhízás vagy túlsúly esetén
• Rendszeres testmozgás

A cikk megírásához felhasznált források

McQueen, F. M., Dalbeth, N., & Merriman, T. R. (2021). A köszvény epidemiológiája: Prevalencia, kockázati tényezők, klinikai jellemzők, genetika és patogenezis. Nature Reviews Rheumatology, 17(7), 349-361. https://doi.org/10.1038/s41584-021-00663-0. https://doi.org/10.1038/s41584-021-00663-0

Khajehdehi, P. (2022). D-vitamin és köszvény: Kétirányú kapcsolat. Clinical Rheumatology, 41(1), 15-23. https://doi.org/10.1007/s10067-021-05914-2. https://doi.org/10.1007/s10067-021-05914-2

Choe, J. Y., Yu, J., & Kim, J. (2017). A D-vitamin-hiány független kapcsolatban áll a köszvényre való hajlamossággal: eseti-kontroll vizsgálat. Arthritis Research & Therapy, 19(1) . https://doi.org/10.1186/s13075-017-1317-5.

Neogi, T., Chen, C., Niu, J., Chaisson, C., Hunter, D. J., Zhang, Y. (2014). A D-vitamin hiánya a köszvény kialakulásának fokozott kockázatával jár: A Framingham Heart Study eredményei. Rheumatology, 53(2), 182-187. https://doi.org/10.1093/rheumatology/ket344. https://doi.org/10.1093/rheumatology/ket344

Dalbeth, N., House, M. E., Horne, A., Petrie, K. J., McQueen, F. M., Taylor, W. J. (2013). D-vitamin-kiegészítők felírása köszvényes betegeknél. Annals of the Rheumatic Diseases, 72(9), 1514-1515. https://doi.org/10.1136/annrheumdis-2012-202463. https://doi.org/10.1136/annrheumdis-2012-202463

Kostoglou-Athanassiou, I., Athanassiou, P., Lyraki, A., Raftakis, I., & Antoniadis, C. (2012). D-vitamin és reumatoid artritisz. Therapeutic Advances in Endocrinology and Metabolism, 3(6), 181-187. https://doi.org/10.1177/2042018812471070. https://doi.org/10.1177/2042018812471070