About the author
Sources
Források

[1] de Pascual-Teresa, S., Moreno, D. A., & García-Viguera, C. (2010). Flavanols and Anthocyanins in Cardiovascular Health: A Review of Current Evidence. International Journal of Molecular Sciences, 11(4), 1679–1703. https://doi.org/10.3390/ijms11041679 [Forrás]

[2] Higdon, J. V., & Frei, B. (2003). Tea Catechins and Polyphenols: Health Effects, Metabolism, and Antioxidant Functions. Critical Reviews in Food Science and Nutrition, 43(1), 89–143. https://doi.org/10.1080/10408690390826464 [Forrás]

[3] Samanta, A., Das, G., & Das, S. K. (2011, January 1). Roles of flavonoids in Plants. ResearchGate. https://www.researchgate.net/publication/279499208_Roles_of_flavonoids_in_Plants [Forrás]

[4] Das, A. B., Goud, V., & Das, C. (2019). Phenolic Compounds as Functional Ingredients in Beverages. Value-Added Ingredients and Enrichments of Beverages, 285–323. https://doi.org/10.1016/b978-0-12-816687-1.00009-6 [Forrás]

[5] Hollman, P. C., & Arts, I. C. (2000). Flavonols, flavones and flavanols – nature, occurrence and dietary burden. Wiley Online Library. Published. https://onlinelibrary.wiley.com/doi/abs/10.1002/(SICI)1097-0010(20000515)80:7%3C1081::AID-JSFA566%3E3.0.CO;2-G [Forrás]

[6] Lin, Y. L., & Lin, J. K. (1997). Epigallocatechin-3-gallate blocks the induction of nitric oxide synthase by down-regulating lipopolysaccharide-induced activity of transcription factor nuclear factor-kappaB. PubMed. Published. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/9281609/ [Forrás]

[7] Fisher, N., Hughes, M., & Gerhard-Herman, M. (2003). Flavanol-rich cocoa induces nitric-oxide-dependent vasodilation in healthy humans. Journal of Hypertension. Published. https://journals.lww.com/jhypertension/Abstract/2003/12000/Flavanol_rich_cocoa_induces_nitric_oxide_dependent.16.aspx [Forrás]

[8] Fisher, N., Sorond, F., & Hollenberg, N. (2006). Cocoa Flavanols and Brain Perfusion. Journal of Cardiovascular Pharmacology. Published. https://journals.lww.com/cardiovascularpharm/Fulltext/2006/06001/Cocoa_Flavanols_and_Brain_Perfusion.17.aspx [Forrás]

[9] Nehlig, A. (2013). The neuroprotective effects of cocoa flavanol and its influence on cognitive performance. NCBI. Published. https://doi.org/10.1111/j.1365-2125.2012.04378.x [Forrás]

[10] Leeuwis, A. E., Smith, L. A., & Melbourne, A. (2018). Cerebral Blood Flow and Cognitive Functioning in a Community-Based, Multi-Ethnic Cohort: The SABRE Study. NCBI. Published. https://doi.org/10.3389/fnagi.2018.00279 [Forrás]

[11] Socci, V., Tempesta, D., Desideri, G., de Gennaro, L., & Ferrara, M. (2017). Enhancing Human Cognition with Cocoa Flavonoids. Frontiers in Nutrition, 4. https://doi.org/10.3389/fnut.2017.00019 [Forrás]

[12] Ottaviani, J. I., Balz, M., Kimball, J., Ensunsa, J. L., Fong, R., Momma, T. Y., Kwik-Uribe, C., Schroeter, H., & Keen, C. L. (2015). Safety and efficacy of cocoa flavanol intake in healthy adults: a randomized, controlled, double-masked trial. The American Journal of Clinical Nutrition, 102(6), 1425–1435. https://doi.org/10.3945/ajcn.115.116178 [Forrás]

Back

Mik azok a flavanolok?

A flavanolok a flavonoidokként ismert vegyi anyagok nagyobb csoportjának egyik alosztálya. A flavonoidok sokféle fajban megtalálhatóak, és állítólag hozzájárulnak[1] ezeknek az élelmiszercsoportoknak az egészséget támogató tulajdonságaihoz. A katechinek néven ismert flavanol-csoportról úgy gondolják, hogy hozzájárul a népszerű egészséges ételek és italok antioxidáns és szívvédő[2] hatásához.

A növények másodlagos metabolitokként szintetizálják a flavanolokat. Nem járulnak hozzá a szaporodáshoz és a fejlődéshez, de segíthetnek bizonyos fajoknak a környezeti stressz kezelésében. A flavanolok valószínűleg antioxidáns és védő hatást gyakorolnak[3] a növényekben, bár pontos szerepük továbbra sem világos.

Szín

Közeli hozzátartozóikkal - az antocianinokkal és flavanonokkal ellentétben - a flavanolok teljesen színtelenek[4]. Extraháláskor ezek a molekulák kondenzált, színtelen folyadékot képeznek.

Megtalálható még:

Mik azok a flavanolok?

A flavanolok különféle népszerű gyümölcsökben, ételekben és italokban találhatók. Leginkább a gyümölcs és a zöldség héjában és magjában fordulnak elő, a húsukban kevésbé jellemző.

A flavanolok viszonylag nagy mennyiségben találhatók meg[5] gyümölcslevekben, dzsemekben, almában, avokádóban, fügében, mangóban, eperben, kakaóban, cseresznyében, fekete teában, zöld teában, vörösborban, fehérborban és portói borban.

A flavanol bevitele az étrendtől függően változik, de a kutatások azt mutatják, hogy Európa egyes részein átlagosan napi 50 mg bevitel történik.

Kapcsolódó kutatás

A korai kutatások rávilágítanak a flavanolok lehetséges terápiás hatásaira. Ezek az anyagok eddig nem részesültek akkora figyelemben, mint a csoport többi tagja, de a korlátozott kutatás eddig ígéretes eredményeket hozott.

• Szív-egészség

A katechinek, a flavonoidok egyik típusa, javíthatják a szív- és érrendszeri egészséget, részben gyulladásgátló és antioxidáns hatásuk miatt.

A zöld teában található elsődleges katechin, az epigallokatechin-gallát (EGCG) csökkentheti az érrendszeri gyulladást[6] azáltal, hogy gátolja a nitrogén-oxid (NO) képződését. Kevesebb NO segíthet csökkenteni az endotél exocitózist.

Az endotélsejtek az erek belső felületét vonják be. Exocitózis akkor fordul elő, amikor ezekből a sejtekből származó granulátumok összeolvadnak a plazmamembránnal. Ennek eredményeként olyan proinflammatorikus fehérjék szabadulnak fel, amelyek hozzájárulnak az érrendszeri gyulladáshoz - az atherosclerosis (az artériák megkeményedése) megelőző állapotához.

További kutatások megerősítették a flavanolok NO-gátló hatásait. A Journal of Hypertension -ban közzétett kutatás[7] egészséges alanyokban vizsgálta meg a flavanolban gazdag kakaó hatását az értágításra.

A kakaó - a csokoládé fő alkotóeleme - számos flavanolt tartalmaz, beleértve az epicatechint, a katechint és a procianidin oligomereket. A kutatók napi 821mg kakaót adtak az alanyoknak. Az öt napos kísérlet során úgy találták, hogy a kakaó következetesen és határozottan tágítja a perifériás ereket. Ez arra utal, hogy a flavanolban gazdag ételek segíthetnek a szívkoszorúér rendellenességei esetén, beleértve a szívrohamot is.

Mik azok a flavanolok?

• Antioxidáns hatás

Antioxidáns hatásaiknak köszönhetően a zöld teában található flavanolok segíthetnek az oxidatív stressz csökkentésében. Az oxidatív stressz számos tényezőből származhat, beleértve a szennyeződéseket, az étrendet és a vegyi anyagoknak való kitettséget. Ezek a tényezők hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a test kizökkenjen egyensúlyi állapotából és ne legyen képes semlegesíteni a szabad gyököket.

A szabad gyökök - az oxigén metabolizmusának mérgező melléktermékei - jelentős károsodást okozhatnak a sejtekben, és számos különféle krónikus betegség hátterét képezik.

A zöld tea flavanoljai antioxidáns hatást mutattak a sejtvizsgálatok során. Az antioxidánsok úgy érik el hatásukat, hogy elektronokat adnak át a szabad gyökök molekuláinak - megállítva vagy csökkentve az oxidatív károsodásokat. Az EGCG és EGC zöld tea flavanolok anélkül adhatnak át elektront, hogy ez sok energiát igényelne. Ez meghaladja a a híres antioxidáns E-vitamin szabad gyök-megsemmisítő képességét.

• Idegvédelem és kognitív teljesítmény

A Journal of Cardiovascular Pharmacology-ban közölt áttekintés[8] szerint a flavanolok segíthetnek a kognitív betegség elkerülésében. A mechanizmus abban a képességükben rejlik, növelni tudják az agyban a véráramlást.

Az emberekkel végzett kísérletek[9] során kimutatták, hogy a flavanolban gazdag kakaóval végzett egyhetes kezelés (napi 900mg) megnöveli az agyi véráramot a szürkeállományban és megfordítja az endothel rendellenességeket. Ezek az eredmények a flavanolok neuroprotektív hatásaira utalnak, mivel a kognitív hanyatlás és a demencia a csökkent agyi véráramláshoz kapcsolódik[10].

Amellett, hogy hozzájárulnak az agy védelméhez, a flavanolok a szerv teljesítményét is javíthatják. A Frontiers című kiadványban közzétett áttekintés[11] ismerteti a kakaó-flavanolok kognitív funkciókra gyakorolt ​​hatásait, és arra utal, hogy a rövid távú fogyasztás növeli a memória és a reakcióidő időtartamát, míg a hosszú távú fogyasztás segíthet „az idegi hatékonyság növelésében[sic]”.

Biztonság és mellékhatások

12 héten keresztül naponta akár 2000mg kakaó-flavanol fogyasztása egészséges emberek számára biztonságosnak[12] tűnik. A flavanol-források - a kakaó és a tea - stimuláló molekulákat, például koffeint tartalmaznak. Ezen források nagy mennyiségű fogyasztása a koffeinhez kapcsolódó mellékhatásokhoz vezethet, mint például émelygés, idegesség, álmatlanság és szapora pulzus.

Author
Luke Sholl

Title/author.

Luke Sholl
Luke elismert újságíró, több mint egy évtizede publikál a CBD-ről és a kannabinoidokról - ő jelenleg a Cibdol és más kannabinoid kiadványok vezető szerzője. Elkötelezett a tényszerű, bizonyítékokon alapuló tartalmak bemutatása mellett, a CBD mellett a fitneszre, a táplálkozásra és a betegségmegelőzésére is odafigyel.
Luke Sholl

Title/author.

Luke Sholl
Luke elismert újságíró, több mint egy évtizede publikál a CBD-ről és a kannabinoidokról - ő jelenleg a Cibdol és más kannabinoid kiadványok vezető szerzője. Elkötelezett a tényszerű, bizonyítékokon alapuló tartalmak bemutatása mellett, a CBD mellett a fitneszre, a táplálkozásra és a betegségmegelőzésére is odafigyel.
Források

[1] de Pascual-Teresa, S., Moreno, D. A., & García-Viguera, C. (2010). Flavanols and Anthocyanins in Cardiovascular Health: A Review of Current Evidence. International Journal of Molecular Sciences, 11(4), 1679–1703. https://doi.org/10.3390/ijms11041679 [Forrás]

[2] Higdon, J. V., & Frei, B. (2003). Tea Catechins and Polyphenols: Health Effects, Metabolism, and Antioxidant Functions. Critical Reviews in Food Science and Nutrition, 43(1), 89–143. https://doi.org/10.1080/10408690390826464 [Forrás]

[3] Samanta, A., Das, G., & Das, S. K. (2011, January 1). Roles of flavonoids in Plants. ResearchGate. https://www.researchgate.net/publication/279499208_Roles_of_flavonoids_in_Plants [Forrás]

[4] Das, A. B., Goud, V., & Das, C. (2019). Phenolic Compounds as Functional Ingredients in Beverages. Value-Added Ingredients and Enrichments of Beverages, 285–323. https://doi.org/10.1016/b978-0-12-816687-1.00009-6 [Forrás]

[5] Hollman, P. C., & Arts, I. C. (2000). Flavonols, flavones and flavanols – nature, occurrence and dietary burden. Wiley Online Library. Published. https://onlinelibrary.wiley.com/doi/abs/10.1002/(SICI)1097-0010(20000515)80:7%3C1081::AID-JSFA566%3E3.0.CO;2-G [Forrás]

[6] Lin, Y. L., & Lin, J. K. (1997). Epigallocatechin-3-gallate blocks the induction of nitric oxide synthase by down-regulating lipopolysaccharide-induced activity of transcription factor nuclear factor-kappaB. PubMed. Published. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/9281609/ [Forrás]

[7] Fisher, N., Hughes, M., & Gerhard-Herman, M. (2003). Flavanol-rich cocoa induces nitric-oxide-dependent vasodilation in healthy humans. Journal of Hypertension. Published. https://journals.lww.com/jhypertension/Abstract/2003/12000/Flavanol_rich_cocoa_induces_nitric_oxide_dependent.16.aspx [Forrás]

[8] Fisher, N., Sorond, F., & Hollenberg, N. (2006). Cocoa Flavanols and Brain Perfusion. Journal of Cardiovascular Pharmacology. Published. https://journals.lww.com/cardiovascularpharm/Fulltext/2006/06001/Cocoa_Flavanols_and_Brain_Perfusion.17.aspx [Forrás]

[9] Nehlig, A. (2013). The neuroprotective effects of cocoa flavanol and its influence on cognitive performance. NCBI. Published. https://doi.org/10.1111/j.1365-2125.2012.04378.x [Forrás]

[10] Leeuwis, A. E., Smith, L. A., & Melbourne, A. (2018). Cerebral Blood Flow and Cognitive Functioning in a Community-Based, Multi-Ethnic Cohort: The SABRE Study. NCBI. Published. https://doi.org/10.3389/fnagi.2018.00279 [Forrás]

[11] Socci, V., Tempesta, D., Desideri, G., de Gennaro, L., & Ferrara, M. (2017). Enhancing Human Cognition with Cocoa Flavonoids. Frontiers in Nutrition, 4. https://doi.org/10.3389/fnut.2017.00019 [Forrás]

[12] Ottaviani, J. I., Balz, M., Kimball, J., Ensunsa, J. L., Fong, R., Momma, T. Y., Kwik-Uribe, C., Schroeter, H., & Keen, C. L. (2015). Safety and efficacy of cocoa flavanol intake in healthy adults: a randomized, controlled, double-masked trial. The American Journal of Clinical Nutrition, 102(6), 1425–1435. https://doi.org/10.3945/ajcn.115.116178 [Forrás]

Termék kereső