Nem küldjük el az Ön címére
Az Ön országának törvényei és rendeletei miatt nem szabad küldeni az Ön jelenlegi helyére. Ha bármilyen kérdése van, kérlek Lépjen kapcsolatba velünkAzért vagyunk, hogy segítsünk
Kérdése van a termékkel, vagy annak tartalmával kapcsolatban? Lépjen kapcsolatba velünk!Search
Please insert a search term in the input field. If you have any question please contact us contact usNincs termék
You have to add to cart at least 0 bottles or any program to make checkout.
You have to add to cart at least 0 bottles or any program to make checkout.
We don't ship to your address!
Due to your country law and regulations, we are not permitted to send to your current location. If you have any questions please contact usWe are here to help you
We are here for you. If you have any question please contact usSearch
Please insert a search term in the input field. If you have any question please contact usWe don't ship to your address!
Due to your country law and regulations, we are not permitted to send to your current location. If you have any questions please contact usWe are here to help you
We are here for you. If you have any question please contact usSearch
Please insert a search term in the input field. If you have any question please contact usA flavonolok a "flavonoidok" nagyobb kémiai osztályba tartozó molekulák egy csoportja. A modern tudomány magas szinten vizsgálta a flavonolokat, a leginkább kutatottak a kaempferol, a quercetin, a myricetin és a fiestin.
Tartalomjegyzék:
Úgy gondolják, hogy a kannabinoidok, terpének és más vegyületek mellett a flavonolok is hozzájárulnak a kannabisz növény fitokomplexének általános terápiás potenciáljához. A flavonolok más növényekben is előfordulnak, ideértve a gyümölcsöket, zöldségeket és gyógynövényeket, ahol fontos biológiai szerepet[1] játszanak.
Egyéb feladatok mellett a flavonolok pigmentekként is szerepet játszanak a növényekben. Gyakran élénksárga[2] pigmentációt produkálnak, amely bizonyos virágok szirmainak színét alakítja más pigmentekkel, például karotinoidokkal és antocianinokkal kombinálva. Ezt a vonzó sárga árnyalatot az emberek festékként alkalmazták a történelem során .
A flavonolok különösen magas koncentrációban fordulnak elő a következőkben:
• Hagyma
• Mogyoróhagyma
• Kelkáposzta
• Brokkoli
• Almák
• Bogyós gyümölcsök
• Teák
• Vörösbor
A növények ezeket a molekulákat nagy mennyiségben[3] állítják elő a leveleikben, virágaikban, kérgükben és a héjukban. A legtöbb faj magjában és föld alatti részeiben (a hagyma kivételével) csak kis mennyiség fordul elő.
Az általános élelmiszerekben való előfordulásuk miatt sok ember gyakran fogyasztja a flavonolokat. Az étkezési bevitel mérése azonban nehéznek bizonyult az egyének között eltérő étkezési szokások miatt.
A flavonolok lehetséges terápiás hatásait sejt-, állati- és klinikai vizsgálatok kutatták. A kutatás azonban még mindig előzetes, ami megnehezíti a konkrét következtetések levonását. Ettől függetlenül a jelenlegi adatok is értékes betekintést nyújtanak ezeknek a molekuláknak a hatására.
A flavonolok jelenlegi terápiás lehetőségeinek a kutatása a következő lehetséges hatásokra terjed ki:
• Antioxidáns
• rákellenes
• A szív- és érrendszeri betegségek megelőzése
• Cukorbetegség megelőzése
Vessen egy pillantást arra, mit mond a tudományos kutatás ezekről a hatásokról.
A kvercetin flavonol antioxidáns hatásait a World Journal of Pharmacy and Pharmaceutical Sciences -ben közzétett tanulmány[4] ismerteti. A tanulmány tárgya a vegyi anyag azon képessége, hogy minimalizálja a zsír oxidációját, hozzájárulva ezzel a szív-érrendszeri és neurodegeneratív betegségek megelőzéséhez.
A szerzők azt is sugallják, hogy a kvercetin a szabad gyökök eltávolításával hozzájárult a gyulladás és a DNS károsodás csökkentéséhez. Másfelől pedig csökkentette a gyulladásos fehérjék számát a krónikus gyulladásos betegségekben szenvedő betegekben.
A kvercitin antioxidáns hatásai a molekula rákellenes potenciálját is támogatják. Ezeket a hatásokat - részben - úgy éri el, hogy segít megvédeni a sejteket a reaktív oxigénfajták által okozott oxidatív stressz ellen.
Úgy tűnik, hogy a vegyület rákellenes hatást is kifejt, mivel gátolja a hősokkfehérjéket a rosszindulatú emlőrákban, leukémiában és vastagbélrákos sejtvonalakon. A hősokk fehérjékről tudjuk, hogy segítik a rákos sejtek túlélését.
A kvercetin az állatkísérletek során is mutatott rákellenes tulajdonságokat. A flavonol 20%-kal megnövelte a tumorsejtekkel injektált egerek élettartamát. A molekula szignifikánsan gátolta a hasi daganatokkal rendelkező egerekben a tumor növekedését, és elnyomta a daganat növekedését az emlőrákos sejtekben.
A Lancet kiadványban közzétett epidemiológiai kutatások[5] azt sugallják, hogy a flavonolok fokozott fogyasztása csökkentheti a koszorúér-betegség okozta halál kockázatát. A flavonolokról ismert, hogy gátolják az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) oxidációját, amely jelenség hozzájárul a szívkoszorúér-betegséghez, az atherosclerosishoz és az ischaemiás stroke-hoz. A kutatók mindazonáltal további tanulmányokat tartanak szükségesnek ezen eredmények megerősítésére.
Egy nagy esettanulmány-vizsgálat[6] 16 835 cukorbetegség-mentes résztvevő és 12 043 cukorbeteg bevonásával azt a megállapítást tette, hogy a flavonoidok (napi 608,1 mg feletti bevitel) 10%-kal csökkentették a cukorbetegség kockázatát. Különösen azoknál, akik nagyobb mennyiségben fogyasztottak flavonolokat, alacsonyabb cukorbetegség-kockázatot tapasztaltak.
Általános étrend-összetevőként a flavonolok általában biztonságosak. A kutatások[7] azonban rámutatnak a flavonoidok összességének lehetséges mellékhatásaira, ideértve a hasmenést, a vashiányt, a migrént, a dermatitist és más tüneteket.
[1] Pollastri, S., & Tattini, M. (2011). Flavonols: old compounds for old roles. NCBI. Published. https://doi.org/10.1093/aob/mcr234 [Forrás]
[2] Alihosseini, F., & Sun, G. (2011). Antibacterial colorants for textiles. Functional Textiles for Improved Performance, Protection and Health, 376–403. https://doi.org/10.1533/9780857092878.376 [Forrás]
[3] Aherne, S., & O’Brien, N. M. (2002). Dietary flavonols: chemistry, food content, and metabolism. Nutrition, 18(1), 75–81. https://doi.org/10.1016/s0899-9007(01)00695-5 [Forrás]
[4] Shrivastava, N. (2012). A review of quercetin: Antioxidant and anticancer properties. ResearchGate. https://www.researchgate.net/publication/267333748_A_review_of_quercetin_Antioxidant_and_anticancer_properties [Forrás]
[5] Hertog, M. G., Feskens, E. J., & Kromhout, D. (1997). Antioxidant flavonols and coronary heart disease risk. The Lancet, 349(9053), 699. https://doi.org/10.1016/s0140-6736(05)60135-3 [Forrás]
[6] Higdon, J. (2005). Flavonoids. Oregon State University. https://lpi.oregonstate.edu/mic/dietary-factors/phytochemicals/flavonoids [Forrás]
[7] Martinez, S. E., Davies, N. M., & Reynolds, J. K. (2012). Toxicology and Safety of Flavonoids. FLAVONOID PHARMACOKINETICS, 249–280. https://doi.org/10.1002/9781118468524.ch6 [Forrás]
[1] Pollastri, S., & Tattini, M. (2011). Flavonols: old compounds for old roles. NCBI. Published. https://doi.org/10.1093/aob/mcr234 [Forrás]
[2] Alihosseini, F., & Sun, G. (2011). Antibacterial colorants for textiles. Functional Textiles for Improved Performance, Protection and Health, 376–403. https://doi.org/10.1533/9780857092878.376 [Forrás]
[3] Aherne, S., & O’Brien, N. M. (2002). Dietary flavonols: chemistry, food content, and metabolism. Nutrition, 18(1), 75–81. https://doi.org/10.1016/s0899-9007(01)00695-5 [Forrás]
[4] Shrivastava, N. (2012). A review of quercetin: Antioxidant and anticancer properties. ResearchGate. https://www.researchgate.net/publication/267333748_A_review_of_quercetin_Antioxidant_and_anticancer_properties [Forrás]
[5] Hertog, M. G., Feskens, E. J., & Kromhout, D. (1997). Antioxidant flavonols and coronary heart disease risk. The Lancet, 349(9053), 699. https://doi.org/10.1016/s0140-6736(05)60135-3 [Forrás]
[6] Higdon, J. (2005). Flavonoids. Oregon State University. https://lpi.oregonstate.edu/mic/dietary-factors/phytochemicals/flavonoids [Forrás]
[7] Martinez, S. E., Davies, N. M., & Reynolds, J. K. (2012). Toxicology and Safety of Flavonoids. FLAVONOID PHARMACOKINETICS, 249–280. https://doi.org/10.1002/9781118468524.ch6 [Forrás]