Author: Luke Sholl
About the author
A picture of Luke Sholl
Luke elismert újságíró, több mint egy évtizede publikál a CBD-ről és a kannabinoidokról - ő jelenleg a Cibdol és más kannabinoid kiadványok vezető szerzője. Elkötelezett a tényszerű, bizonyítékokon alapuló tartalmak bemutatása mellett, a CBD mellett a fitneszre, a táplálkozásra és a betegségmegelőzésére is odafigyel.
Read more.

Mik azok a flavonolok?

mik-azok-a-flavonolok

A flavonolok a "flavonoidok" nagyobb kémiai osztályba tartozó molekulák egy csoportja. A modern tudomány magas szinten vizsgálta a flavonolokat, a leginkább kutatottak a kaempferol, a quercetin, a myricetin és a fiestin.

Úgy gondolják, hogy a kannabinoidok, terpének és más vegyületek mellett a flavonolok is hozzájárulnak a kannabisz növény fitokomplexének általános terápiás potenciáljához. A flavonolok más növényekben is előfordulnak, ideértve a gyümölcsöket, zöldségeket és gyógynövényeket, ahol fontos biológiai szerepet[1] játszanak.

Szín

Egyéb feladatok mellett a flavonolok pigmentekként is szerepet játszanak a növényekben. Gyakran élénksárga[2] pigmentációt produkálnak, amely bizonyos virágok szirmainak színét alakítja más pigmentekkel, például karotinoidokkal és antocianinokkal kombinálva. Ezt a vonzó sárga árnyalatot az emberek festékként alkalmazták a történelem során .

Megtalálható:

A flavonolok különösen magas koncentrációban fordulnak elő a következőkben:

• Hagyma
• Mogyoróhagyma
• Kelkáposzta
• Brokkoli
• Almák
• Bogyós gyümölcsök
• Teák
• Vörösbor

A növények ezeket a molekulákat nagy mennyiségben[3] állítják elő a leveleikben, virágaikban, kérgükben és a héjukban. A legtöbb faj magjában és föld alatti részeiben (a hagyma kivételével) csak kis mennyiség fordul elő.

Az általános élelmiszerekben való előfordulásuk miatt sok ember gyakran fogyasztja a flavonolokat. Az étkezési bevitel mérése azonban nehéznek bizonyult az egyének között eltérő étkezési szokások miatt.

Mik azok a flavonolok?

Kapcsolódó kutatás

A flavonolok lehetséges terápiás hatásait sejt-, állati- és klinikai vizsgálatok kutatták. A kutatás azonban még mindig előzetes, ami megnehezíti a konkrét következtetések levonását. Ettől függetlenül a jelenlegi adatok is értékes betekintést nyújtanak ezeknek a molekuláknak a hatására.

A flavonolok jelenlegi terápiás lehetőségeinek a kutatása a következő lehetséges hatásokra terjed ki:

• Antioxidáns
• rákellenes
• A szív- és érrendszeri betegségek megelőzése
• Cukorbetegség megelőzése

Vessen egy pillantást arra, mit mond a tudományos kutatás ezekről a hatásokról.

• Antioxidáns

A kvercetin flavonol antioxidáns hatásait a World Journal of Pharmacy and Pharmaceutical Sciences -ben közzétett tanulmány[4] ismerteti. A tanulmány tárgya a vegyi anyag azon képessége, hogy minimalizálja a zsír oxidációját, hozzájárulva ezzel a szív-érrendszeri és neurodegeneratív betegségek megelőzéséhez.

A szerzők azt is sugallják, hogy a kvercetin a szabad gyökök eltávolításával hozzájárult a gyulladás és a DNS károsodás csökkentéséhez. Másfelől pedig csökkentette a gyulladásos fehérjék számát a krónikus gyulladásos betegségekben szenvedő betegekben.

• rákellenes

A kvercitin antioxidáns hatásai a molekula rákellenes potenciálját is támogatják. Ezeket a hatásokat - részben - úgy éri el, hogy segít megvédeni a sejteket a reaktív oxigénfajták által okozott oxidatív stressz ellen.

Úgy tűnik, hogy a vegyület rákellenes hatást is kifejt, mivel gátolja a hősokkfehérjéket a rosszindulatú emlőrákban, leukémiában és vastagbélrákos sejtvonalakon. A hősokk fehérjékről tudjuk, hogy segítik a rákos sejtek túlélését.

A kvercetin az állatkísérletek során is mutatott rákellenes tulajdonságokat. A flavonol 20%-kal megnövelte a tumorsejtekkel injektált egerek élettartamát. A molekula szignifikánsan gátolta a hasi daganatokkal rendelkező egerekben a tumor növekedését, és elnyomta a daganat növekedését az emlőrákos sejtekben.

• A szív- és érrendszeri betegségek megelőzése

A Lancet kiadványban közzétett epidemiológiai kutatások[5] azt sugallják, hogy a flavonolok fokozott fogyasztása csökkentheti a koszorúér-betegség okozta halál kockázatát. A flavonolokról ismert, hogy gátolják az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) oxidációját, amely jelenség hozzájárul a szívkoszorúér-betegséghez, az atherosclerosishoz és az ischaemiás stroke-hoz. A kutatók mindazonáltal további tanulmányokat tartanak szükségesnek ezen eredmények megerősítésére.

• Cukorbetegség megelőzése

Egy nagy esettanulmány-vizsgálat[6] 16 835 cukorbetegség-mentes résztvevő és 12 043 cukorbeteg bevonásával azt a megállapítást tette, hogy a flavonoidok (napi 608,1 mg feletti bevitel) 10%-kal csökkentették a cukorbetegség kockázatát. Különösen azoknál, akik nagyobb mennyiségben fogyasztottak flavonolokat, alacsonyabb cukorbetegség-kockázatot tapasztaltak.

Biztonság és mellékhatások

Általános étrend-összetevőként a flavonolok általában biztonságosak. A kutatások[7] azonban rámutatnak a flavonoidok összességének lehetséges mellékhatásaira, ideértve a hasmenést, a vashiányt, a migrént, a dermatitist és más tüneteket.

Források

[1] Pollastri, S., & Tattini, M. (2011). Flavonols: old compounds for old roles. NCBI. Published. https://doi.org/10.1093/aob/mcr234 [Forrás]

[2] Alihosseini, F., & Sun, G. (2011). Antibacterial colorants for textiles. Functional Textiles for Improved Performance, Protection and Health, 376–403. https://doi.org/10.1533/9780857092878.376 [Forrás]

[3] Aherne, S., & O’Brien, N. M. (2002). Dietary flavonols: chemistry, food content, and metabolism. Nutrition, 18(1), 75–81. https://doi.org/10.1016/s0899-9007(01)00695-5 [Forrás]

[4] Shrivastava, N. (2012). A review of quercetin: Antioxidant and anticancer properties. ResearchGate. https://www.researchgate.net/publication/267333748_A_review_of_quercetin_Antioxidant_and_anticancer_properties [Forrás]

[5] Hertog, M. G., Feskens, E. J., & Kromhout, D. (1997). Antioxidant flavonols and coronary heart disease risk. The Lancet, 349(9053), 699. https://doi.org/10.1016/s0140-6736(05)60135-3 [Forrás]

[6] Higdon, J. (2005). Flavonoids. Oregon State University. https://lpi.oregonstate.edu/mic/dietary-factors/phytochemicals/flavonoids [Forrás]

[7] Martinez, S. E., Davies, N. M., & Reynolds, J. K. (2012). Toxicology and Safety of Flavonoids. FLAVONOID PHARMACOKINETICS, 249–280. https://doi.org/10.1002/9781118468524.ch6 [Forrás]

Források

[1] Pollastri, S., & Tattini, M. (2011). Flavonols: old compounds for old roles. NCBI. Published. https://doi.org/10.1093/aob/mcr234 [Forrás]

[2] Alihosseini, F., & Sun, G. (2011). Antibacterial colorants for textiles. Functional Textiles for Improved Performance, Protection and Health, 376–403. https://doi.org/10.1533/9780857092878.376 [Forrás]

[3] Aherne, S., & O’Brien, N. M. (2002). Dietary flavonols: chemistry, food content, and metabolism. Nutrition, 18(1), 75–81. https://doi.org/10.1016/s0899-9007(01)00695-5 [Forrás]

[4] Shrivastava, N. (2012). A review of quercetin: Antioxidant and anticancer properties. ResearchGate. https://www.researchgate.net/publication/267333748_A_review_of_quercetin_Antioxidant_and_anticancer_properties [Forrás]

[5] Hertog, M. G., Feskens, E. J., & Kromhout, D. (1997). Antioxidant flavonols and coronary heart disease risk. The Lancet, 349(9053), 699. https://doi.org/10.1016/s0140-6736(05)60135-3 [Forrás]

[6] Higdon, J. (2005). Flavonoids. Oregon State University. https://lpi.oregonstate.edu/mic/dietary-factors/phytochemicals/flavonoids [Forrás]

[7] Martinez, S. E., Davies, N. M., & Reynolds, J. K. (2012). Toxicology and Safety of Flavonoids. FLAVONOID PHARMACOKINETICS, 249–280. https://doi.org/10.1002/9781118468524.ch6 [Forrás]

Termék kereső