Author: Luke Sholl
About the author
A picture of Luke Sholl
Luke elismert újságíró, több mint egy évtizede publikál a CBD-ről és a kannabinoidokról - ő jelenleg a Cibdol és más kannabinoid kiadványok vezető szerzője. Elkötelezett a tényszerű, bizonyítékokon alapuló tartalmak bemutatása mellett, a CBD mellett a fitneszre, a táplálkozásra és a betegségmegelőzésére is odafigyel.
Read more.

Mik azok az antocianinok?

Az antocianinok vízben oldódó pigmentek. Ezek a molekulák számos étkezésre alkalmas növényben megtalálhatók, és megjelennek bizonyos kannabiszfajtákban is. Ezek a természetes vízoldható pigmentek legnagyobb csoportját alkotják, a természetben eddig több mint 635-öt azonosítottak.

Lenyűgöző színeik mellett az antocianinok lenyűgöző terápiás potenciált mutatnak. A sejtkísérletek, az állatokon végzett kutatások, sőt az emberi klinikai vizsgálatok is arra utalnak, hogy ezek a molekulák szerepet játszhatnak a betegségek megelőzésében és a tünetek kezelésében.

Nézze meg az alábbi útmutatót, hogy megtudja, hol találhatók antocianinok, és mit mond a kutatás erről az érdekes vegyi termékcsaládról.

Szín

Pigmentekként az antocianinok felelősek a ragyogó vörös, lila és kék színekért, amelyek számos gyümölcs-, zöldség- és gyógynövényfajban megtalálhatók.

Ha a leveleken, gyümölcsökön és bogyókon meglátja ezeket az élénk színeket, biztos lehet benne, hogy az antocianinok dolgoznak.

Ezek a molekulák felelősek a lila színű kannabiszvirágokért is. Úgy van; az nem a Photoshop-csalás eredménye. Néhány törzs genetikai tulajdonságai miatt magas antocianinszint alakul ki a késő virágzási szakaszban. A növényben található jótékony alkotóelemek hosszú listájához hozzáadhatja antocianinokat.

Az „antocianin” szó is lenyűgöző megjelenésükre utal. A cím két görög szóból származik: „ánthos”, ami virágot, és „kyáneos”, ami pedig sötétkéket jelent.

Az antocianinok fontos szerepet játszanak természetes élelmiszer-színezékekként is, bizonyos esetekben helyettesítve a potenciálisan káros szintetikus színezékeket.

Ezek a molekulák nemcsak azért léteznek, hogy örömet szerezzenek az emberi szemnek. Fontos botanikai szerepet játszanak. A növények feltűnő és vonzó látványuk segítségével vonzzák a kíváncsi állatokat, amelyek segítenek szétszórni magjaikat. Ez a színes stratégia növeli a csírázási sikert.

Megtalálható még:

Ha kíváncsi, hogy mely élelmiszerek tartalmaznak nagy mennyiségben antocianint, gondoljon a legvibrálóbb ételekre, amiket ismer.

Az antocianinok jelentősen magas koncentrációban vannak jelen a fekete málnában, feketeribizliben, fekete áfonyában, szederben, a vörös káposztában, a fekete szilvában a retekben és a vörös málnában.

Bármely vörös-bíbor-kék levelű zöldségfélében, gyökérben és magban talál antocianinokat.

Kapcsolódó kutatás

A jelenlegi kutatások szerint az antocianinok fontos szerepet játszhatnak bizonyos egészségügyi problémák megelőzésében és kezelésében. A fitokemikáliák a következő hatásokkal járnak:

• Antioxidáns
• Gyulladáscsökkentő
• Antikarcinogén
• Megelőzheti a szív- és érrendszeri betegségeket
• Elhízás kontrollálása

A kannabisz növény más alkotóelemeivel - nevezetesen a kannabinoidokkal és a terpénekkel - összehasonlítva az antocianinok szigorúbb teszteken estek át. Ez magában foglalja a preklinikai és humán klinikai vizsgálatokat.

Vizsgáljunk meg részletesebben néhány kutatást.

Antioxidáns hatások

A sejt- és állatkísérletek az antocianinok antioxidáns hatását mutatták. Az antioxidánsok fontos étkezési molekulák, amelyek elősegítik a szabad gyökök - olyan "rossz" molekulák, amelyek károsíthatják a sejteket, fehérjéket és a DNS-t - semlegesítését

Idővel ez az oxidatív károsodás hozzájárulhat a szív- és érrendszeri betegségek, gyulladások kialakulásához, a bőr öregedéséhez és a rákhoz.

Az Agricultural and Food Chemistry című folyóiratban közzétett kutatás[1] két antocianin molekula antioxidáns hatását vizsgálta. A kutatók szerint a vegyi anyagok az E-vitaminhoz hasonló antioxidáns hatást mutatnak

Az emberi sejteken végzett további kutatások azt mutatták, hogy a vörösborban található antocianinok képesek megvédeni az emberi vörösvértesteket[2] az oxidatív stressztől.

Az antocianinok élő állatokban (in vivo) is antioxidáns hatást mutattak. A Free Radical Biology and Medicine folyóiratban megjelent tanulmány[3] a patkányokban vizsgálta antioxidáns képességeit. A rágcsálók 12 héten keresztül E-vitamin-hiányos étrendben részesültek, hogy fokozhassák az oxidatív károsodás iránti érzékenységüket.

A 12 hét után a kutatók antocianinban gazdag kivonatot adagoltak a patkányoknak. Megállapították, hogy az antocianinos étrend jelentősen javítja a plazma antioxidáns kapacitását.

A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az antocianin-tartalmú élelmiszerek fogyasztása hozzájárulhat az általános antioxidáns állapothoz. Az antocianinoknak az emberi étrendbe történő felvétele különösen érdekes lehet azokban a populációkban, amelyekben jellemzően alacsony az E-vitamin szint.

Gyulladásgátló hatások

Az antocianinok a gyulladást más módon is kezelhetik. A ciklooxigenáz néven ismert fehérjecsoport (röviden COX) segíti a gyulladások erősödését az arachidonsav zsírsavnak a prosztaglandinek néven ismert gyulladásos lipidekké történő átalakításával.

Érdekes módon az antocianinok megállíthatják ezt a tevékenységüket, a későbbiekben csökkentve a gyulladás szintjét.

A Phytomedicine folyóiratban közzétett kutatásban[4] számos antocianin kivonatnak a COX-re kifejtett hatását tesztelték. Többféle cseresznye, áfonya, szeder, áfonya, bodza, málna és eper kivonat felhasználásával a kutatók azt tapasztalták, hogy az összes kivonat hatékonyan gátolta a COX-aktivitást.

Az eperből, szederből és málnából származó termékek voltak a leghatékonyabbak, az ibuprofen hatásaihoz hasonlóak.

Egy hasonló vizsgálat[5] patkányok gyulladásainak kezelésével vizsgálta a szeder antocianin kivonatát. Lenyűgöző, hogy a kivonatnak sikerült csökkentenie a gyulladás minden értékét.

Antikarcinogén

A tudományos tanulmányok nagy archívuma az antocianinok antikarcinogén hatásait dokumentálja. Úgy tűnik, hogy a molekulák számos fronton képesek leküzdeni a rákot (laboratóriumi körülmények között). Eddig a kutatók azt tapasztalták[6], hogy - többek között - gátolják a sejtek transzformációját, proliferációját és indukálják a tumorsejtek apoptózisát.

A rákos sejtek kontrollálatlan sejtciklusainak van olyan tényezője, amely megkülönbözteti őket az egészséges sejtektől. A normál sejtek csak bizonyos számú alkalommal szaporodnak. Egy idő múlva abbahagyják az új sejtek termelését és végül meghalnak.

A rákos sejtek nem tartják be ezt a biológiai szabályt. Ezek korlátozás nélkül továbbszaporodnak, végül daganatokká alakulnak. Bizonyítékok utalnak arra, hogy az antocianinok véget vethetnek ennek az ellenőrizetlen szaporodásnak.

A Nutrition and Cancer folyóiratban közzétett kutatások[7] szerint az antocianinok képesek voltak gátolni a rákos sejtek szaporodását anélkül, hogy a normál sejteket megzavarnák. Úgy tűnik, hogy ezt a hatást olyan specifikus jelátviteli útvonalakon keresztül érik el, amelyek lehetővé teszik a rákos sejtek szaporodásának folyamatát.

Például, a bogyó antocianinok három különböző módon hatnak[8] - β-catenin, Wnt és Notch - hogy megakadályozzák az emberi nem-kissejtes tüdőrák sejtjeinek növekedését és szaporodását.

A rákos sejtek azáltal is megmenekülnek a pusztulástól, hogy elkerülik az apoptózis természetes folyamatát, más néven programozott sejthalált. A test az apoptózis révén sikeresen távolítja el a diszfunkcionális sejteket, de a rosszindulatú rákos sejtek elkerülik ezt a mechanizmust.

Érdekes, hogy az antocianinok képesek lehetnek apoptózist kiváltani[9] a tumorsejtekben. Ezt úgy érik el, hogy megcélozzák a mitokondriumokat (a sejt erőműveit) és az úgynevezett „halál-receptort”.

A szív- és érrendszeri betegségek megelőzése

A kutatások azt sugallják, hogy az antocianinok antioxidáns hatásai hozzájárulhatnak a szív- és érrendszeri betegségek megelőzéséhez.

Pontosabban, a molekula-család megvédhet az artériák megkeményedése - az ateroszklerózis néven ismert állapot - ellen. Ez az állapot önmagában is veszélyes, halálos eseményeket is eredményezhet, például szívrohamot és stroke-ot.

Az ateroszklerózis gyökerei az alacsony sűrűségű lipoproteinben, az úgynevezett „rossz” koleszterin típusban rejlenek. Az LDL túlzott bevitele plakkképződéshez vezethet az artéria falain. Az idő múlásával a szabad gyökök a vérbe oxidálják az LDL-t, és hozzájárulnak az ateroszklerózis és a szívbetegség kialakulásához.

Az étkezési antioxidánsok, például az antocianinok bevitele azonban növelheti a szérum antioxidáns szintjét és megakadályozhatja az LDL oxidációját, védve a szívbetegségek kialakulásától.

Az elhízás kontrollálása

Az antocianinok fontos szerepet játszhatnak az elhízás kezelésében - ez egy olyan állapot, amely a világ népességének körülbelül 13%-át érinti. Az elhízás az energiafelvétel és -kimenet közötti egyensúlyhiányt, valamint a zsírszövet (zsír) felhalmozódását jelenti.

Az antocianinok antioxidáns és gyulladásgátló hatásokkal, valamint a testtömeg és a zsírtartalom csökkentésével segíthetnek az elhízás bizonyos aspektusainak kezelésében.

A Journal of Agriculture and Food Chemistry-ben közzétett kutatásban[10] a tisztított antocianinok hatását vizsgálták a magas zsírtartalmú élelemmel táplálkozó egerekre. A kutatók azt tapasztalták, hogy az antocianinokat kapó egerek alacsonyabb testtömeg-növekedést és testzsírt produkáltak, mint a kontroll-egerek. A kutatók kijelentették, hogy az áfonyából vagy eperből kivont tisztított antocianinek etetése egerekkel csökkenti az elhízást.

Számos vizsgálat mutatta már be az antocianinok emberi elhízásra gyakorolt ​​hatását, vegyes eredményekkel.

Az egyik vizsgálatban[11] túlsúlyos és elhízott betegeknek gasztrointesztinális mikrobiomodulátort (GIMM) adtak amely egyebek között áfonya antocianinokat is tartalmazott. Négy héten belül a GIMM-et kapó csoport kisebb étvágyat tapasztalt, mint a placebo csoport.

Ezzel szemben más kutatások azt találták, hogy az antocianinban gazdag lila sárgarépa nem okoz változást a testtömegben, az étvágyban, a gyulladásban vagy a lipid anyagcserében.

A terület kutatói azt sugallják, hogy a tudósoknak modern sejt- és állatmodelleket kell kidolgozniuk a hatékonyabb emberi kísérletek létrehozása érdekében.

Biztonság és mellékhatások

Az antocianinok nagyrészt biztonságosnak ismertek. A fitonutrienseket évezredek óta fogyasztják az állatok és az emberek.
Az antocianinban gazdag ételek fogyasztása során nem észleltek káros hatást[12].

Becslések szerint az Egyesült Államok polgárai naponta átlagosan 12,5 mg antocianint fogyasztanak. Számos országban megengedett a vállalatok számára, hogy élelmiszer-színezőanyagként használják őket, és az antocianin-kivonatok toxicitása ismerten nagyon alacsony.

A túlfogyasztás mellékhatásai ismeretlenek, és csak rendkívül nagy mennyiségek[13] esetén jelentkezhetnek.

Források

[1] Tsuda, T., Watanabe, M., Ohshima, K., Norinobu, S., Choi, S. W., Kawakishi, S., & Osawa, T. (1994). Antioxidative Activity of the Anthocyanin Pigments Cyanidin 3-O-.beta.-D-Glucoside and Cyanidin. Journal of Agricultural and Food Chemistry, 42(11), 2407–2410. https://doi.org/10.1021/jf00047a009 [Forrás]

[2] Tedesco, I., Luigi Russo, G., Nazzaro, F., Russo, M., & Palumbo, R. (2001). Antioxidant effect of red wine anthocyanins in normal and catalase-inactive human erythrocytes. The Journal of Nutritional Biochemistry, 12(9), 505–511. https://doi.org/10.1016/s0955-2863(01)00164-4 [Forrás]

[3] Ramirez-Tortosa, C., Andersen, Y. M., Gardner, P. T., Morrice, P. C., Wood, S. G., Duthie, S. J., Collins, A. R., & Duthie, G. G. (2001). Anthocyanin-rich extract decreases indices of lipid peroxidation and DNA damage in vitamin E-depleted rats. Free Radical Biology and Medicine, 31(9), 1033–1037. https://doi.org/10.1016/s0891-5849(01)00618-9 [Forrás]

[4] SEERAM, N. (2001). Cyclooxygenase inhibitory and antioxidant cyanidin glycosides in cherries and berries. Phytomedicine, 8(5), 362–369. https://doi.org/10.1078/0944-7113-00053 [Forrás]

[5] He, J., & Giusti, M. M. (2010). Anthocyanins: Natural Colorants with Health-Promoting Properties. Annual Review of Food Science and Technology, 1(1), 163–187. https://doi.org/10.1146/annurev.food.080708.100754 [Forrás]

[6] Lin, B., Gong, C., & Song, H. (2017). Effects of anthocyanins on the prevention and treatment of cancer. NCBI. Published. https://doi.org/10.1111/bph.13627 [Forrás]

[7] Malik, M., Zhao, C., Schoene, N., Guisti, M. M., Moyer, M. P., & Magnuson, B. A. (2003). Anthocyanin-Rich Extract From Aronia meloncarpa E. Induces a Cell Cycle Block in Colon Cancer but Not Normal Colonic Cells. Nutrition and Cancer, 46(2), 186–196. https://doi.org/10.1207/s15327914nc4602_12 [Forrás]

[8] Kausar, H., Jeyabalan, J., Aqil, F., Chabba, D., Sidana, J., Singh, I. P., & Gupta, R. C. (2012). Berry anthocyanidins synergistically suppress growth and invasive potential of human non-small-cell lung cancer cells. Cancer Letters, 325(1), 54–62. https://doi.org/10.1016/j.canlet.2012.05.029 [Forrás]

[9] Lazze, M. C. (2004). Anthocyanins induce cell cycle perturbations and apoptosis in different human cell lines. Carcinogenesis, 25(8), 1427–1433. https://doi.org/10.1093/carcin/bgh138 [Forrás]

[10] Prior, R. L., Wu, X., Gu, L., Hager, T. J., Hager, A., & Howard, L. R. (2008). Whole Berries versus Berry Anthocyanins: Interactions with Dietary Fat Levels in the C57BL/6J Mouse Model of Obesity. Journal of Agricultural and Food Chemistry, 56(3), 647–653. https://doi.org/10.1021/jf071993o [Forrás]

[11] Azzini, E., Giacometti, J., & Russo, G. L. (2017). Antiobesity Effects of Anthocyanins in Preclinical and Clinical Studies. Oxidative Medicine and Cellular Longevity, 2017, 1–11. https://doi.org/10.1155/2017/2740364 [Forrás]

[12] Khoo, H. E., Azlan, A., & Tang, S. T. (2017). Anthocyanidins and anthocyanins: colored pigments as food, pharmaceutical ingredients, and the potential health benefits. NCBI. Published. https://doi.org/10.1080/16546628.2017.1361779 [Forrás]

[13] Burton-Freeman, B., Sandhu, A., & Edirisinghe, I. (2016). Anthocyanins. Nutraceuticals, 489–500. https://doi.org/10.1016/b978-0-12-802147-7.00035-8 [Forrás]

Források

[1] Tsuda, T., Watanabe, M., Ohshima, K., Norinobu, S., Choi, S. W., Kawakishi, S., & Osawa, T. (1994). Antioxidative Activity of the Anthocyanin Pigments Cyanidin 3-O-.beta.-D-Glucoside and Cyanidin. Journal of Agricultural and Food Chemistry, 42(11), 2407–2410. https://doi.org/10.1021/jf00047a009 [Forrás]

[2] Tedesco, I., Luigi Russo, G., Nazzaro, F., Russo, M., & Palumbo, R. (2001). Antioxidant effect of red wine anthocyanins in normal and catalase-inactive human erythrocytes. The Journal of Nutritional Biochemistry, 12(9), 505–511. https://doi.org/10.1016/s0955-2863(01)00164-4 [Forrás]

[3] Ramirez-Tortosa, C., Andersen, Y. M., Gardner, P. T., Morrice, P. C., Wood, S. G., Duthie, S. J., Collins, A. R., & Duthie, G. G. (2001). Anthocyanin-rich extract decreases indices of lipid peroxidation and DNA damage in vitamin E-depleted rats. Free Radical Biology and Medicine, 31(9), 1033–1037. https://doi.org/10.1016/s0891-5849(01)00618-9 [Forrás]

[4] SEERAM, N. (2001). Cyclooxygenase inhibitory and antioxidant cyanidin glycosides in cherries and berries. Phytomedicine, 8(5), 362–369. https://doi.org/10.1078/0944-7113-00053 [Forrás]

[5] He, J., & Giusti, M. M. (2010). Anthocyanins: Natural Colorants with Health-Promoting Properties. Annual Review of Food Science and Technology, 1(1), 163–187. https://doi.org/10.1146/annurev.food.080708.100754 [Forrás]

[6] Lin, B., Gong, C., & Song, H. (2017). Effects of anthocyanins on the prevention and treatment of cancer. NCBI. Published. https://doi.org/10.1111/bph.13627 [Forrás]

[7] Malik, M., Zhao, C., Schoene, N., Guisti, M. M., Moyer, M. P., & Magnuson, B. A. (2003). Anthocyanin-Rich Extract From Aronia meloncarpa E. Induces a Cell Cycle Block in Colon Cancer but Not Normal Colonic Cells. Nutrition and Cancer, 46(2), 186–196. https://doi.org/10.1207/s15327914nc4602_12 [Forrás]

[8] Kausar, H., Jeyabalan, J., Aqil, F., Chabba, D., Sidana, J., Singh, I. P., & Gupta, R. C. (2012). Berry anthocyanidins synergistically suppress growth and invasive potential of human non-small-cell lung cancer cells. Cancer Letters, 325(1), 54–62. https://doi.org/10.1016/j.canlet.2012.05.029 [Forrás]

[9] Lazze, M. C. (2004). Anthocyanins induce cell cycle perturbations and apoptosis in different human cell lines. Carcinogenesis, 25(8), 1427–1433. https://doi.org/10.1093/carcin/bgh138 [Forrás]

[10] Prior, R. L., Wu, X., Gu, L., Hager, T. J., Hager, A., & Howard, L. R. (2008). Whole Berries versus Berry Anthocyanins: Interactions with Dietary Fat Levels in the C57BL/6J Mouse Model of Obesity. Journal of Agricultural and Food Chemistry, 56(3), 647–653. https://doi.org/10.1021/jf071993o [Forrás]

[11] Azzini, E., Giacometti, J., & Russo, G. L. (2017). Antiobesity Effects of Anthocyanins in Preclinical and Clinical Studies. Oxidative Medicine and Cellular Longevity, 2017, 1–11. https://doi.org/10.1155/2017/2740364 [Forrás]

[12] Khoo, H. E., Azlan, A., & Tang, S. T. (2017). Anthocyanidins and anthocyanins: colored pigments as food, pharmaceutical ingredients, and the potential health benefits. NCBI. Published. https://doi.org/10.1080/16546628.2017.1361779 [Forrás]

[13] Burton-Freeman, B., Sandhu, A., & Edirisinghe, I. (2016). Anthocyanins. Nutraceuticals, 489–500. https://doi.org/10.1016/b978-0-12-802147-7.00035-8 [Forrás]

Termék kereső