Author: Luke Sholl
About the author
A picture of Luke Sholl
Luke elismert újságíró, több mint egy évtizede publikál a CBD-ről és a kannabinoidokról - ő jelenleg a Cibdol és más kannabinoid kiadványok vezető szerzője. Elkötelezett a tényszerű, bizonyítékokon alapuló tartalmak bemutatása mellett, a CBD mellett a fitneszre, a táplálkozásra és a betegségmegelőzésére is odafigyel.
Read more.

Mi a humulén?

Mi a humulén?

A kannabisz növény fitokomplexének fő alkotóelemeként a humulén - más néven α-humulene vagy α-kariofilén - hozzájárul a kannabisz virág érezhető illatához. A korai kutatások azt is feltételezik, hogy a terpén hozzájárulhat a növény terápiás potenciáljához.

A humulén a kannabiszgyantában található több száz kémiai alkotóelem egyike. Szerkezete három izoprén egységének köszönhetően a szeszkviterpén osztályba tartozik.

Az utóbbi időkben a kutatók a terpénekre, mint potenciális gyógyszerforrásokra fordították figyelmüket - a humulén sem kivétel. Bár a kannabinoidok biztosítják a kannabisznövény elsődleges hatásait, úgy gondolják, hogy a terpének szinergizálnak ezekkel a molekulákkal, és sajátos egyedi hatásokat nyújtanak.

Aroma

A humulénre fás, földes és fűszeres illat jelllemző. A molekula számos kannabiszfajta, konyhai növény és hagyományos gyógynövény aromája mögött megtalálható.

Megtalálható még:

Előfordult már, hogy felbontott egy palackot a kedvenc IPA-jából és megesküdött, hogy kannabisz-illatot érez? Nos, a humulén lehetett a dolgok mögött.

Miért? A humulén nagy mennyiségben fordul elő a komló illóolajában - ezt a növény a sörfőzés során használják. Érdekes módon a kannabisz és a komló is a Cannabaceae család tagjai.

A komló a komló növény (Humulus lupulus) virága, és kivonatában akár 40% humulént tartalmazhat.

Nem a kannabisz és a komló a humulén egyetlen növényi forrása. A molekula a Föld minden kontinensén megtalálható növényekben, gyakran hasonmása, a karofilén mellett. A két terpénnek ugyanaz a képlete, de atomjaik eltérő elrendezésűek.

A kutatások magas humulén-szintet találtak a levegőben bizonyos ültetvények és vadon élő növények körül, ideértve a fenyőfákat, a narancsfákat, a rézgyomot, a dohányt és a napraforgókat.

A terpén a zsálya, a japán fűszerbokor, a gyömbér, a kínai babérfa és a vietnami koriander illóolajainak nagy hányadát adja.

Ezekben a növényekben a humulén másodlagos metabolitként játszik szerepet, és megvédi őket a kártevő rovaroktól. Érdekes módon úgy tűnik, hogy ezt a reprodukció megszakításával teszi. A kutatások[1] azt állapították meg, hogy a humulén csökkenti a mediterrán gyümölcslegyek párzási sikerét.

Mi a humulén?

Lehetséges hatások

Eddig a humulén a következő hatásokat bizonyította:

• gyulladáscsökkentő
• tumorellenes
• sntibakteriális

Vessen egy pillantást az alábbiakban bemutatott kapcsolódó kutatásokra:

Kapcsolódó kutatás

A humulén terápiás potenciált mutatott sejt- és állatkísérletekben. Sajnos nincs klinikai vizsgálat, amely emberekben is igazolná ezeket a hatásokat. Jelenleg ez a korai kutatás azt jelzi, hogy a jövőben mi várható az emberi kutatások során.

• Gyulladáscsökkentő

Az European Journal of Pharmacology című újságban megjelent tanulmány[2] a humulén gyulladáscsökkentő képességét vizsgálta. A kutatók duzzanatot okoztak patkányok és egerek lábán, majd orálisan terpént adtak be nekik.

Megállapították, hogy a humulén képes csökkenteni a gyulladásos molekulák számát, és a hatásai hasonlóak voltak a gyulladásgátló szerek által kifejtett hatásokhoz. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a humulén és a β-kariofilén "fontos eszköz lehet a gyulladásos betegségek befolyásolásában és/vagy kezelésében".

A British Journal of Pharmacology -ben közzétett kutatásban[3] a humulént allergiás asztmás egerekkel végzett kísérletben vizsgálták. Ennek a betegségnek a tünetei a légúti hiperreaktivitás, az eozinofil (a fehérvérsejtek egyik típusa) gyulladás és a nyálkahártya túlzott szekréciója.

Orálisan vagy aeroszol formájában történő beadásakor a humulén gyulladásgátló hatást tanúsított a légúti gyulladásokkal szemben. A kutatók kijelentették, hogy eredményeik azt mutatják, hogy a terpén ígéretes molekula lehet az asztma és a gyulladásos allergiák kezelésében.

• Tumorellenes

A Planta Medica folyóiratban közzétett 2003. évi tanulmány bemutatja a humulén tumorellenes képességét.

A kutatás azzal kezdődött, hogy a tudósok a balzsamfenyő - egy Kanadában elterjedt fa - illóolaját többféle daganatsejten tesztelték. Megállapították, hogy az olaj hatásos az összes vizsgált sejtvonal ellen.

Gázkromatográfiával elemezték az olajat, és azt állapították meg, hogy a humulén a tumorsejtek elleni aktív alkotóelem.

A kutatók azt találták, hogy a humulén a tumorellenes hatását azáltal fejti ki, hogy csökkenti a celluláris glutationszintet és fokozza a reaktív oxigén fajok (ROS) szintjét. A ROSról ismert, hogy szerepet játszik az apoptózisban[4] - a sejtek természetes és kontrollált halálában.

A Cancer Cell & Microenvironment folyóiratban közzétett újabb kutatás során humulénben gazdag illóolajat teszteltek a kolorektális rákos sejtekben. Az olajat a Myrcia rubra (Yumberry) leveleiből nyerték. Ez egy ázsiai szubtrópusi gyümölcsfa, amelyet a tradicionális orvoslásban használnak.

A kutatók azt tapasztalták, hogy az olaj csökkenti a daganatok terjedését, csökkenti a metasztázisokat (másodlagos növekedés) és indukálja az apoptózist.

• Antibakteriális

Úgy tűnik, hogy a humulén antibakteriális tulajdonságokkal rendelkezik. A Phytotherapy Research-ben bemutatott tanulmány[5] arról számol be, hogy a humulén képes leküzdeni a Staphylococcus aureus baktériumtörzset, amely bőrfertőzéseket, csontfertőzéseket és tüdőgyulladást okoz.

A tanulmány a balzsamfenyőolajat különféle baktériumok ellen vizsgálta. A kutatók azt feltételezik, hogy a humulén - bár csak kisebb mennyiségben van jelen az olajban - hatékony volt a Staphylococcus aureus ellen.

Források

[1] Russo, E. B., & Marcu, J. (2017). Cannabis Pharmacology: The Usual Suspects and a Few Promising Leads. Cannabinoid Pharmacology, 67–134. https://doi.org/10.1016/bs.apha.2017.03.004 [Forrás]

[2] Fernandes, E. S., Passos, G. F., Medeiros, R., da Cunha, F. M., Ferreira, J., Campos, M. M., Pianowski, L. F., & Calixto, J. B. (2007). Anti-inflammatory effects of compounds alpha-humulene and (−)-trans-caryophyllene isolated from the essential oil of Cordia verbenacea. European Journal of Pharmacology, 569(3), 228–236. https://doi.org/10.1016/j.ejphar.2007.04.059 [Forrás]

[3] Rogerio, A. P., Andrade, E. L., Leite, D. F., Figueiredo, C. P., & Calixto, J. B. (2009). Preventive and therapeutic anti-inflammatory properties of the sesquiterpene α-humulene in experimental airways allergic inflammation. British Journal of Pharmacology, 158(4), 1074–1087. https://doi.org/10.1111/j.1476-5381.2009.00177.x [Forrás]

[4] Redza-Dutordoir, M., & Averill-Bates, D. A. (2016). Activation of apoptosis signalling pathways by reactive oxygen species. Biochimica et Biophysica Acta (BBA) - Molecular Cell Research, 1863(12), 2977–2992. https://doi.org/10.1016/j.bbamcr.2016.09.012 [Forrás]

[5] Pichette, A., Larouche, P. L., Lebrun, M., & Legault, J. (2006). Composition and antibacterial activity ofAbies balsamea essential oil. Phytotherapy Research, 20(5), 371–373. https://doi.org/10.1002/ptr.1863 [Forrás]

Források

[1] Russo, E. B., & Marcu, J. (2017). Cannabis Pharmacology: The Usual Suspects and a Few Promising Leads. Cannabinoid Pharmacology, 67–134. https://doi.org/10.1016/bs.apha.2017.03.004 [Forrás]

[2] Fernandes, E. S., Passos, G. F., Medeiros, R., da Cunha, F. M., Ferreira, J., Campos, M. M., Pianowski, L. F., & Calixto, J. B. (2007). Anti-inflammatory effects of compounds alpha-humulene and (−)-trans-caryophyllene isolated from the essential oil of Cordia verbenacea. European Journal of Pharmacology, 569(3), 228–236. https://doi.org/10.1016/j.ejphar.2007.04.059 [Forrás]

[3] Rogerio, A. P., Andrade, E. L., Leite, D. F., Figueiredo, C. P., & Calixto, J. B. (2009). Preventive and therapeutic anti-inflammatory properties of the sesquiterpene α-humulene in experimental airways allergic inflammation. British Journal of Pharmacology, 158(4), 1074–1087. https://doi.org/10.1111/j.1476-5381.2009.00177.x [Forrás]

[4] Redza-Dutordoir, M., & Averill-Bates, D. A. (2016). Activation of apoptosis signalling pathways by reactive oxygen species. Biochimica et Biophysica Acta (BBA) - Molecular Cell Research, 1863(12), 2977–2992. https://doi.org/10.1016/j.bbamcr.2016.09.012 [Forrás]

[5] Pichette, A., Larouche, P. L., Lebrun, M., & Legault, J. (2006). Composition and antibacterial activity ofAbies balsamea essential oil. Phytotherapy Research, 20(5), 371–373. https://doi.org/10.1002/ptr.1863 [Forrás]

Termék kereső