Author: Luke Sholl
About the author
A picture of Luke Sholl
Luke elismert újságíró, több mint egy évtizede publikál a CBD-ről és a kannabinoidokról - ő jelenleg a Cibdol és más kannabinoid kiadványok vezető szerzője. Elkötelezett a tényszerű, bizonyítékokon alapuló tartalmak bemutatása mellett, a CBD mellett a fitneszre, a táplálkozásra és a betegségmegelőzésére is odafigyel.
Read more.

Hogyan működik az Endokannabinoid rendszer?

Hogyan működik az Endokannabinoid rendszer?

Az endokannabinoid rendszer egy szabályozó rendszer, amely a fő szervekhez, az immun- és idegrendszerhez, valamint az agy bizonyos területeihez kapcsolódik. Az ECS szinte minden primer élettani funkcióban szerepet játszik. A tudósok egyre több információt szereznek arról, hogy működése elengedhetetlen a homeosztázishoz, a test belső egyensúlyának fenntartásához. Mielőtt még túlságosan belemennénk a technikai részletekbe, kezdjük azzal, hogyan és mikor fedezték fel az ECS-t.

Az endokannabinoid rendszer (ECS) felfedezése

Amikor arról beszélünk, hogyan működik az emberi test, általában előbb fedezzük fel a „rendszert” , mint a receptorokat és vegyületeket, amelyek működtetik. Az endokannabinoid rendszer esetében az ellenkezője igaz. 1990-ben a tudósok feltárják és izolálják a CB1-receptort, majd néhány évvel később megtalálják a CB2-receptorokat.

A CB2 receptorok azonosításának idején Jeruzsálemben dolgozó amerikai kutatók felfedezték az anandamid endokannabinoidot. Minden felfedezés egy lépéssel közelebb vitt annak a rendszernek a megértéséhez, amely összeköti az összes korábbi komponenst, azaz endokannabinoid rendszerhez. További endokannabinoidok keresése során a tudósok végül felfedezik az ECS-t, azt a rendszert, amely testszerte képes felügyelni a molekuláris jelátvitelt.

Noha eltartott egy ideig, míg sikerült megérteni, miért léteznek ezek a receptorok és vegyi anyagok, az utóbbi időben sikerült egyre többet megtudni az ECS-ről. Olyannyira, hogy úgy gondolják, hogy az ECS elengedhetetlen a test belső funkcióinak kiegyensúlyozására irányuló képességének támogatásához. Az előzetes vizsgálatok[1] rámutattak arra, hogy az endokannabinoidok csökkent mennyisége számos betegség előfutára lehet.

A szintetikus kannabinoidok, fitokannabinoidok és endokannabinoidok mind befolyásolják az ECS-t

Alapjában véve az ECS egyszerűen működik. Ha a test belső rendszereinek monitorozása közben egyensúlyhiányt észlel, akkor megkönnyíti azon endokannabinoidok felszabadulását, amelyek segíthetnek az egyensúlyi állapot visszaállításában. Ezek az endokannabinoidok ezután a testben lévő receptorokhoz kapcsolódnak, és biológiai funkciók széles körét befolyásolják. Az ECS hatékonysága számos tényező függvénye, ezek közül igen jelentős a receptorokkal való kötődéshez szükséges kémiai vegyületek előállítása vagy kiegészítése.

Már említettük az anandamid endokannabinoidot, amelyet néhány más belsőleg előállított vegyi anyag mellett kifejezetten az ECS-rel való kölcsönhatásra terveztek. De nem csak ezek a vegyületek kötődhetnek az ECS-hez kapcsolódó receptorokhoz. A fitokannabinoidok (növényi eredetű kannabinoidok) molekuláris szerkezete hasonló az endokannabinoidokhoz, ám ezek testünkön kívül léteznek. A kender növény azon fajok egyike, amelyek rengeteg fitokannabinoidot tartalmaznak, mint például a CBD, a CBC és a CBG. Fogyasztásuk esetén ezek is reakciókat válthatnak ki a CB1 és CB2 receptorokon keresztül. 

Végül léteznek szintetikus kannabinoidok is. Ezek olyan ember által előállított vegyületek, amelyek lemásolják mind a fitoknabinoidok, mind az endokannabinoidok molekuláris szerkezetét. A szintetikus kannabinoidokat kifejezetten bizonyos receptorok megcélzására fejlesztették ki. Gyakran túlságosan megterhelőek a test számára, és bizonyos esetekbekben káros mellékhatásokhoz vezethetnek.

Hogyan működik az Endokannabinoid rendszer?

Kétféle receptor kapcsolódik az ECS-hez

Tudunk a rendszerről és a reakció kiváltásához szükséges vegyi anyagokról - most szükségünk van a kettő összekapcsolásának módjára. Ez a korábban említett CB1 és CB2 receptorokon keresztül érhető el. A receptorok elnevezése összefügg azzal, hogy milyen típusú vegyületekhez kötődnek. Az olyan fitokannabinoidok, mint a THC, előnyben részesítik a CB1-et, míg a CBD több affinitást mutat a CB2 receptorok iránt. Ezekben az esetekben a kannabinoid receptor jelet küld a testnek azon részéhez, amelyhez kapcsolódik, és cselekvésre szólítja az érintett sejteket.

A CB1 receptorok többsége az agy olyan területein található, amelyek a hangulathoz, érzelmekhez és étvágyhoz kapcsolódnak, míg a CB2 receptorok immun- és központi idegrendszerünk egész területén megtalálhatók. Vannak olyan területek, ahol mindkét receptor jelen lehet, mint például a GI traktusban, de ebben az esetben mindkét receptor más funkció indításáért felelős .

A CB1 és a CB2 receptorok egyaránt testszerte jelen vannak

Nem vicceltünk, amikor azt mondtuk, hogy receptorok az emberi test szinte minden nagyobb részében megtalálhatók. Az alábbiakban felsorolunk néhány, de egyáltalán nem az összes területet, melyekben megtalálhatóak a CB1 és a CB2 receptorok.

• CB1: agy, tüdő, érrendszer, izmok, emésztőrendszer, reproduktív szervek és máj

• CB2: bőr, csontok, lép, immunrendszer, hasnyálmirigy és az agytörzs

Ennél is fontosabb, hogy ezek csak a test azon területei, amelyeket a tudósok meg tudtak határozni. Az ECS kutatása[2] még folyamatban van, ezért folyamatosan történnek újabb felfedezések - az ECS hatása alól nem lehet kibújni.

Az ECS a zár és a kulcs elvén működik

Természetesen feltételezhetnénk, hogy ahhoz, hogy a test tudja, melyik vegyület melyik receptorhoz kötődik, bonyolult folyamatra van szükség. Éppen ellenkezőleg, a válasz szerencsére sokkal egyszerűbb. Minden kémiai vegyületnek, legyen az fitokannabinoid vagy endokannabinoid, sajátos profilja vagy alakja van. Ez biztosítja, hogy csak bizonyos vegyületek léphetnek kölcsönhatásba a megfelelő típusú receptorokkal. Ugyanúgy, ahogyan csak a bejárati ajtó kulcsa illeszkedik a ház főbejáratához, csak a CBD fog kölcsönhatásba lépni például az emésztőrendszerben található speciális receptorokkal. Ebben a példában a CBD alakja megfelelő a receptor zárjához. Elképzelhető, hogy más típusú kannabinoidok beilleszthetőek ugyanabba a zárba, de hasonló kémiai szerkezetűeknek kell lenniük.

Napról napra több példa áll rendelkezésre az ECS befolyásáról

Az ECS alapjait elmondtuk, már csak a részleteket kell elmagyarázni, hogy mi történik egy receptor feloldásakor. Ezek nem kizárólagos példák, mivel a kutatás még folyamatban van. Az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy az ECS hatása a következőkre terjed ki:

• Memória
Étvágy
• Energia egyensúly
• Metabolizmus
• Stressz (ideértve a szorongás szabályozását is)
• Immunfunkció
Alvás
• Mozgás
• Női termékenység

Még messze vagyunk attól, hogy teljesen megértsük az ECS lehetőségeit. Nemcsak a kedvező biológiai reakciók elősegítésére használható, de a receptorok blokkolásával meghatározott funkciókat korlátozhat is. Ennek akár negatív jelentése is lehet, hasonlóan bizonyos szintetikus kannabinoidok használatához. Amit eddig tudunk, azt mutatja, hogy a természetesen előállított kannabinoidok fogyasztása a legjobb módszer az ECS-ből származó jótékony reakciók előmozdítására.

Források

[1] Russo, E. B. (2016). Clinical Endocannabinoid Deficiency Reconsidered: Current Research Supports the Theory in Migraine, Fibromyalgia, Irritable Bowel, and Other Treatment-Resistant Syndromes. NCBI. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5576607/ [Forrás]

[2] Zou, S., & Kumar, U. (2018). Cannabinoid Receptors and the Endocannabinoid System: Signaling and Function in the Central Nervous System. NCBI. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5877694/ [Forrás]

Források

[1] Russo, E. B. (2016). Clinical Endocannabinoid Deficiency Reconsidered: Current Research Supports the Theory in Migraine, Fibromyalgia, Irritable Bowel, and Other Treatment-Resistant Syndromes. NCBI. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5576607/ [Forrás]

[2] Zou, S., & Kumar, U. (2018). Cannabinoid Receptors and the Endocannabinoid System: Signaling and Function in the Central Nervous System. NCBI. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5877694/ [Forrás]

Termék kereső