Nem küldjük el az Ön címére
Az Ön országának törvényei és rendeletei miatt nem szabad küldeni az Ön jelenlegi helyére. Ha bármilyen kérdése van, kérlek Lépjen kapcsolatba velünkAzért vagyunk, hogy segítsünk
Kérdése van a termékkel, vagy annak tartalmával kapcsolatban? Lépjen kapcsolatba velünk!Search
Please insert a search term in the input field. If you have any question please contact us contact usNincs termék
You have to add to cart at least 0 bottles or any program to make checkout.
You have to add to cart at least 0 bottles or any program to make checkout.
We don't ship to your address!
Due to your country law and regulations, we are not permitted to send to your current location. If you have any questions please contact usWe are here to help you
We are here for you. If you have any question please contact usSearch
Please insert a search term in the input field. If you have any question please contact usWe don't ship to your address!
Due to your country law and regulations, we are not permitted to send to your current location. If you have any questions please contact usWe are here to help you
We are here for you. If you have any question please contact usSearch
Please insert a search term in the input field. If you have any question please contact usAz izoflavonok a flavonoidok olyan osztálya, amely elsősorban a Fabaceae (Leguminosae) babcsalád tagjaiban található. Ideiglenes bizonyítékok arra utalnak, hogy a Rutaceae, a Cannabaceae és a Solanaceae család is termel izoflavonokat. Az izoflavonokról azt tartják, hogy fogyasztásuk során fitoösztrogénekként működnek. Az ösztrogénreceptorokhoz kötődve előfordulhat, hogy az izoflavonok befolyásolhatják a nemi hormonok és enzimek termelését.
Az izoflavonok nem olyan elterjedtek, mint a flavonoidok más osztályai, ám a szokásos izoflavonok, például a daidzein, a genisztein és a biochanin A különféle színekben fordulnak elő.
Szójabab, vörös lóhere, fehér lóhere (mag) és kendermag.
Az izoflavon-fogyasztás előnyeinek pontos megértéséhez további vizsgálatok szükségesek.
2001-ben a bécsi Institute of Food Chemistry and Technology megvizsgálta a genisztein, daidzein és biochanin A izoflavon kivonatokat. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a vegyületek "magas gyökfogó képességgel" rendelkeznek - ezt a kifejezést használják annak leírására, hogy képesek csökkenteni a szabadgyököket.
Egy 2005-ös állatkísérlet[1] részeként a kínai kutatók a szójabab izoflavonjainak „antioxidációs” hatásait vizsgálták patkányokon négy héten keresztül. Összehasonlították az állatok májának a vizsgálat előtti és utáni értékeit és megállapították, hogy az izoflavonok befolyásolják az antioxidáns enzimek termelését. Ennek eredményeként csökkent az oxigén szabad gyökök száma.
A prágai Institute of Chemical Technology-ban elkészített disszertáció rámutatott[2] az izoflavonok jelenlétére a Fabaceae-en kívüli növénycsaládokban. A tanulmány feltárta az izoflavonok esetleges kedvező hatását az emlő- és prosztatarákra, a menopauzára, az oszteoporózisra és a szív- és érrendszeri betegségekre.
Az izoflavonok jól tolerálhatóak az embereknél, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság nem talált káros hatásokat. Ellentmondásos bizonyítékok vannak azonban az ösztrogénreceptorokra gyakorolt hatásáról. A preklinikai vizsgálatok[3] arra utalnak, hogy a túlzott szója-izoflavon-bevitel kockázatot jelenthet olyan nők körében, akik emlőrákkal érintettek.
Valamennyi fél által elismert tény, hogy az izoflavonok hosszú távú hatására vonatkozóan nincs jelentős adat.
[1] Huang, Q., Yang, X., & Li, W. (2005). Study on anti-senescence and anti-oxidation effects of soybean isoflavones in rats. CNKI. http://en.cnki.com.cn/Article_en/CJFDTotal-ZSPZ200505008.htm [Forrás]
[2] Koblovská, R. (2008). Isoflavones in the Rutaceae family. INSTITUTE OF CHEMICAL TECHNOLOGY. Published. http://www.pollenbiology.cz/resources/Theses/2008_Koblovska_PhD.pdf [Forrás]
[3] Higdon, J. (2004). Soy Isoflavones. Oregon State University. Published. https://lpi.oregonstate.edu/mic/dietary-factors/phytochemicals/soy-isoflavones [Forrás]
[1] Huang, Q., Yang, X., & Li, W. (2005). Study on anti-senescence and anti-oxidation effects of soybean isoflavones in rats. CNKI. http://en.cnki.com.cn/Article_en/CJFDTotal-ZSPZ200505008.htm [Forrás]
[2] Koblovská, R. (2008). Isoflavones in the Rutaceae family. INSTITUTE OF CHEMICAL TECHNOLOGY. Published. http://www.pollenbiology.cz/resources/Theses/2008_Koblovska_PhD.pdf [Forrás]
[3] Higdon, J. (2004). Soy Isoflavones. Oregon State University. Published. https://lpi.oregonstate.edu/mic/dietary-factors/phytochemicals/soy-isoflavones [Forrás]