[1] Huang, Q., Yang, X., & Li, W. (2005). Study on anti-senescence and anti-oxidation effects of soybean isoflavones in rats. CNKI. http://en.cnki.com.cn/Article_en/CJFDTotal-ZSPZ200505008.htm [Forrás]
[2] Koblovská, R. (2008). Isoflavones in the Rutaceae family. INSTITUTE OF CHEMICAL TECHNOLOGY. Published. http://www.pollenbiology.cz/resources/Theses/2008_Koblovska_PhD.pdf [Forrás]
[3] Higdon, J. (2004). Soy Isoflavones. Oregon State University. Published. https://lpi.oregonstate.edu/mic/dietary-factors/phytochemicals/soy-isoflavones [Forrás]
- Home
- CBD Enciklopédia
- Mik azok az izoflavonok?
Mik azok az izoflavonok?
Az izoflavonok a flavonoidok olyan osztálya, amely elsősorban a Fabaceae (Leguminosae) babcsalád tagjaiban található. Ideiglenes bizonyítékok arra utalnak, hogy a Rutaceae, a Cannabaceae és a Solanaceae család is termel izoflavonokat. Az izoflavonokról azt tartják, hogy fogyasztásuk során fitoösztrogénekként működnek. Az ösztrogénreceptorokhoz kötődve előfordulhat, hogy az izoflavonok befolyásolhatják a nemi hormonok és enzimek termelését.
Szín
Az izoflavonok nem olyan elterjedtek, mint a flavonoidok más osztályai, ám a szokásos izoflavonok, például a daidzein, a genisztein és a biochanin A különféle színekben fordulnak elő.
Megtalálható
Szójabab, vörös lóhere, fehér lóhere (mag) és kendermag.
A kutatás támogatása
Az izoflavon-fogyasztás előnyeinek pontos megértéséhez további vizsgálatok szükségesek.
2001-ben a bécsi Institute of Food Chemistry and Technology megvizsgálta a genisztein, daidzein és biochanin A izoflavon kivonatokat. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a vegyületek "magas gyökfogó képességgel" rendelkeznek - ezt a kifejezést használják annak leírására, hogy képesek csökkenteni a szabadgyököket.
Egy 2005-ös állatkísérlet[1] részeként a kínai kutatók a szójabab izoflavonjainak „antioxidációs” hatásait vizsgálták patkányokon négy héten keresztül. Összehasonlították az állatok májának a vizsgálat előtti és utáni értékeit és megállapították, hogy az izoflavonok befolyásolják az antioxidáns enzimek termelését. Ennek eredményeként csökkent az oxigén szabad gyökök száma.
A prágai Institute of Chemical Technology-ban elkészített disszertáció rámutatott[2] az izoflavonok jelenlétére a Fabaceae-en kívüli növénycsaládokban. A tanulmány feltárta az izoflavonok esetleges kedvező hatását az emlő- és prosztatarákra, a menopauzára, az oszteoporózisra és a szív- és érrendszeri betegségekre.
Biztonság és mellékhatások
Az izoflavonok jól tolerálhatóak az embereknél, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság nem talált káros hatásokat. Ellentmondásos bizonyítékok vannak azonban az ösztrogénreceptorokra gyakorolt hatásáról. A preklinikai vizsgálatok[3] arra utalnak, hogy a túlzott szója-izoflavon-bevitel kockázatot jelenthet olyan nők körében, akik emlőrákkal érintettek.
Valamennyi fél által elismert tény, hogy az izoflavonok hosszú távú hatására vonatkozóan nincs jelentős adat.
[1] Huang, Q., Yang, X., & Li, W. (2005). Study on anti-senescence and anti-oxidation effects of soybean isoflavones in rats. CNKI. http://en.cnki.com.cn/Article_en/CJFDTotal-ZSPZ200505008.htm [Forrás]
[2] Koblovská, R. (2008). Isoflavones in the Rutaceae family. INSTITUTE OF CHEMICAL TECHNOLOGY. Published. http://www.pollenbiology.cz/resources/Theses/2008_Koblovska_PhD.pdf [Forrás]
[3] Higdon, J. (2004). Soy Isoflavones. Oregon State University. Published. https://lpi.oregonstate.edu/mic/dietary-factors/phytochemicals/soy-isoflavones [Forrás]
[1] Huang, Q., Yang, X., & Li, W. (2005). Study on anti-senescence and anti-oxidation effects of soybean isoflavones in rats. CNKI. http://en.cnki.com.cn/Article_en/CJFDTotal-ZSPZ200505008.htm [Forrás]
[2] Koblovská, R. (2008). Isoflavones in the Rutaceae family. INSTITUTE OF CHEMICAL TECHNOLOGY. Published. http://www.pollenbiology.cz/resources/Theses/2008_Koblovska_PhD.pdf [Forrás]
[3] Higdon, J. (2004). Soy Isoflavones. Oregon State University. Published. https://lpi.oregonstate.edu/mic/dietary-factors/phytochemicals/soy-isoflavones [Forrás]