Nem küldjük el az Ön címére
Az Ön országának törvényei és rendeletei miatt nem szabad küldeni az Ön jelenlegi helyére. Ha bármilyen kérdése van, kérlek Lépjen kapcsolatba velünkAzért vagyunk, hogy segítsünk
Kérdése van a termékkel, vagy annak tartalmával kapcsolatban? Lépjen kapcsolatba velünk!Search
Please insert a search term in the input field. If you have any question please contact us contact usNincs termék
You have to add to cart at least 0 bottles or any program to make checkout.
You have to add to cart at least 0 bottles or any program to make checkout.
We don't ship to your address!
Due to your country law and regulations, we are not permitted to send to your current location. If you have any questions please contact usWe are here to help you
We are here for you. If you have any question please contact usSearch
Please insert a search term in the input field. If you have any question please contact usWe don't ship to your address!
Due to your country law and regulations, we are not permitted to send to your current location. If you have any questions please contact usWe are here to help you
We are here for you. If you have any question please contact usSearch
Please insert a search term in the input field. If you have any question please contact us
A flavonok a flavonoidok nagy alcsoportját képezik, amelyek jelenleg az emberekre kifejtett biológiai aktivitásuk miatt állnak a figyelem középpontjában. A flavonokat a molekuláris szerkezetbeli különbség határolja el a flavonoidok többi részhalmazától. A fehér és krémszínű virágokkal rendelkező növényekben elterjedtek, és természetes peszticidekként viselkednek, miközben elősegítik a baktériumok és gombák kialakulását a gyökérrendszerben. Számos élelmiszer-forrás is tartalmaz flavonokat.
Tartalomjegyzék:
A flavonokat színtelen osztályba sorolják, de más vegyületekkel együtt befolyásolhatják a növényi pigmentet.
Számos flavon létezik, de a leggyakoribb típusok a következők:
• Apigenin O-glikozidok
Kamillavirág, petrezselyem, borsmenta és cikória levelek.
• Apigenin C-glikozidok
Rooibos tea, bergamott juice, mandarin juice, csicseriborsó és búzadara.
• Luteolin
Zsálya, spenót, kínai zeller, görögszénamag és kivi.
Noha a kutatóknak sikerült több flavont izolálni, de ezek pontos hatását az emberi test működésére továbbra sem sikerült megállapítani. A flavonok biohasznosulása, felszívódása és metabolizmusa jelenleg is vizsgálat alatt áll. Az előzetes eredmények azt mutatják, hogy a flavonoidok befolyásolhatják az oxidatív stresszt, a kardiovaszkuláris kockázatot és a gyulladást elősegítő jelátvitelt.
Egy randomizált klinikai vizsgálat során a mikronizált flavonoidok pozitív eredményeket mutattak. Ötven beteget kezeltek flavonoidokkal annak megállapítására, hogy milyen hatással vannak a a vegyületek a belső aranyér vérzésére. A kutatók a flavonoidokkal kezelt betegeknél "a vérzés gyors elállását és a visszaesés kockázatának csökkenését" tapasztalták.[1]
Hét férfi és hét nő vett részt a dán Élelmiszerbiztonsági és Toxikológiai Intézet 1999-es tanulmányában. Petrezselyemet használva - ez fontos apigenin és apigenin-O-glikozid forrás, a kutatók megfigyelték a flavon oxidatív stresszre gyakorolt hatását. Gondosan ellenőrzött étrend mellett az eredmények azt mutatták, hogy úgy tűnik a petrezselyem, részben befolyásolja az oxidatív károsodásban részt vevő enzimeket és biomarkereket.[2]
A gyulladást elősegítő jelátvitelt és a flavonok hatását vizsgáló in vitro vizsgálat során azt állapították meg, hogy a flavonok gátolhatják a gyulladást okozó gén hatását. Mind az apigenin, mind a luteolin "szelektíven blokkolt" aktivitási útvonalakat, "funkcionális sokféleséget mutatva", amely további vizsgálatokat igényel.[3]
Az American Journal of Clinical Nutrition által közzétett 1998. évi tanulmányban a kvercetin és az apigenin egészséges önkéntesekre gyakorolt hatását vizsgálták. A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy noha a flavonok in vitro koncentrációi aggregáció gátló hatásúak, az in vivo eredmények nem. Az étkezési flavonok lehetséges hatása további vizsgálatot igénye.[4]
A flavonokkal végzett korlátozott kutatásnak köszönhetően kevés ismeret áll rendelkezésre a biztonságról és a lehetséges mellékhatásokról. Előzetes bizonyítékok arra utalnak, hogy a túlzott flavon bevitel ösztönözheti a mutagéneket és prooxidánsokat, illetve gátolja az enzimeket a májban (citokróm P450). Mivel azonban a flavonok hatásmechanizmusa nagyrészt ismeretlen, további vizsgálatokra van szükség.
[1] Misra, M. C., & Parshad, R. (2000). Randomized clinical trial of micronized flavonoids in the early control of bleeding from acute internal haemorrhoids. British Journal of Surgery, 87(7), 868–872. https://doi.org/10.1046/j.1365-2168.2000.01448.x [Forrás]
[2] Nielsen, S. E., Young, J. F., Daneshvar, B., Lauridsen, S. T., Knuthsen, P., Sandström, B., & Dragsted, L. O. (1999). Effect of parsley (Petroselinum crispum) intake on urinary apigenin excretion, blood antioxidant enzymes and biomarkers for oxidative stress in human subjects. British Journal of Nutrition, 81(6), 447–455. https://doi.org/10.1017/s000711459900080x [Forrás]
[3] Ruiz, P. A., & Haller, D. (2006). Functional Diversity of Flavonoids in the Inhibition of the Proinflammatory NF-κB, IRF, and Akt Signaling Pathways in Murine Intestinal Epithelial Cells. The Journal of Nutrition, 136(3), 664–671. https://doi.org/10.1093/jn/136.3.664 [Forrás]
[4] Janssen, K., Mensink, R. P., Cox, F. J., Harryvan, J. L., Hovenier, R., Hollman, P. C., & Katan, M. B. (1998). Effects of the flavonoids quercetin and apigenin on hemostasis in healthy volunteers: results from an in vitro and a dietary supplement study. The American Journal of Clinical Nutrition, 67(2), 255–262. https://doi.org/10.1093/ajcn/67.2.255 [Forrás]
[1] Misra, M. C., & Parshad, R. (2000). Randomized clinical trial of micronized flavonoids in the early control of bleeding from acute internal haemorrhoids. British Journal of Surgery, 87(7), 868–872. https://doi.org/10.1046/j.1365-2168.2000.01448.x [Forrás]
[2] Nielsen, S. E., Young, J. F., Daneshvar, B., Lauridsen, S. T., Knuthsen, P., Sandström, B., & Dragsted, L. O. (1999). Effect of parsley (Petroselinum crispum) intake on urinary apigenin excretion, blood antioxidant enzymes and biomarkers for oxidative stress in human subjects. British Journal of Nutrition, 81(6), 447–455. https://doi.org/10.1017/s000711459900080x [Forrás]
[3] Ruiz, P. A., & Haller, D. (2006). Functional Diversity of Flavonoids in the Inhibition of the Proinflammatory NF-κB, IRF, and Akt Signaling Pathways in Murine Intestinal Epithelial Cells. The Journal of Nutrition, 136(3), 664–671. https://doi.org/10.1093/jn/136.3.664 [Forrás]
[4] Janssen, K., Mensink, R. P., Cox, F. J., Harryvan, J. L., Hovenier, R., Hollman, P. C., & Katan, M. B. (1998). Effects of the flavonoids quercetin and apigenin on hemostasis in healthy volunteers: results from an in vitro and a dietary supplement study. The American Journal of Clinical Nutrition, 67(2), 255–262. https://doi.org/10.1093/ajcn/67.2.255 [Forrás]