About the author
Sources
Források

[1] Weber, J., Schley, M., Casutt, M., Gerber, H., Schuepfer, G., Rukwied, R., Schleinzer, W., Ueberall, M., & Konrad, C. (2009). Tetrahydrocannabinol (Delta 9-THC) Treatment in Chronic Central Neuropathic Pain and Fibromyalgia Patients: Results of a Multicenter Survey. Anesthesiology Research and Practice, 2009, 1–9. https://doi.org/10.1155/2009/827290 [Forrás]

[2] Ekert, H., Waters, K. D., Jurk, I. H., Mobilia, J., & Loughnan, P. (1979). AMELIORATION OF CANCER CHEMOTHERAPY‐INDUCED NAUSEA AND VOMITING BY DELTA‐9‐TETRAHYDRO‐CANNABINOL. Medical Journal of Australia, 2(12), 657–659. https://doi.org/10.5694/j.1326-5377.1979.tb127271.x [Forrás]

[3] Russo, E. B., & Marcu, J. (2017). Cannabis Pharmacology: The Usual Suspects and a Few Promising Leads. Cannabinoid Pharmacology, 67–134. https://doi.org/10.1016/bs.apha.2017.03.004 [Forrás]

[4] Russo, E. B. (2016). Beyond Cannabis: Plants and the Endocannabinoid System. Trends in Pharmacological Sciences, 37(7), 594–605. https://doi.org/10.1016/j.tips.2016.04.005 [Forrás]

[5] Flores-Sanchez, I. J., & Verpoorte, R. (2008). Secondary metabolism in cannabis. Phytochemistry Reviews, 7(3), 615–639. https://doi.org/10.1007/s11101-008-9094-4 [Forrás]

Back

Mik azok a fitokannabinoidok?

Mik azok a fitokannabinoidok?

A kannabisznövény több száz kémiai vegyületet termel - a kannabinoidoktól és terpénektől a flavonoidokig és lipidekig. Ezek közül a fitokannabinoidok [fito = görög (φυτό) a "növény") a legegyedibbek. Nem csupán a kannabisznövényben fordulnak elő, de ebben a fajban található ezeknek a vegyületeknek a legnagyobb koncentrációja.

Mivel ezek a molekulák a növényekben termelődnek és nem az emberi testben vagy laboratóriumban, ezekre fitokannabinoidokként (a továbbiakban egyszerűen kannabinoidok) hivatkozunk. Az emberek évezredek óta használnak kannabinoidokat különböző célokra - spirituális, terápiás és rekreációs célokra.

Az ilyen hosszú és következetes használat is bizonyítja hogy mennyire értékesek ezek a molekulák. A modern tudomány sok kannabinoidot próbált ki és vizsgált meg a lehetséges terápiás és ipari felhasználás megtalálása céljából. Alig néhány évtizedes tanulmányozás után a kutatók több mint 100 kannabinoidot azonosítottak csak a kannabisz növényben.

Bemutatjuk a kannabinoidokat és az endokannabinoid rendszert

A sejtekkel, állatokkal és emberekkel végzett kísérletek során részben megállapították, hogy hogyan működnek a testben ezek a vegyi anyagok. A endokannabinoid rendszer azonosítása során fény derül arra is, hogy a kannabinoidok miként utánozzák a testünkben termelődő szabályozó molekulákat (endokannabinoidokat). Ezek az eredmények segítettek megérteni azt, hogyan hatnak ezek a molekulák.

Talán a legszélesebb körben ismert kannabinoid, a THC, a marihuánához társított pszichoaktív hatást hozza létre. A kutatók ugyanakkor megtalálták azt az egyedülálló kannabinoidot is, amely ígéretesnek bizonyul a fizikai fájdalmak[1] csillapításában, vagy gyomorpanaszok és alacsony étvágy[2] esetén.

A kannabisz számos nem pszichoaktív kannabinoidot is kínál. A kutatások során azt tapasztalták, hogy a CBD többféle pozitív hatást fejt ki a testre. Emiatt a CBD rendkívül népszerű kiegészítővé vált - a homeosztázis (belső egyensúly) támogatására használják.

A legtöbb modern fajtában a THC és a CBD a domináns kannabinoidok. Ugyanakkor más, kisebb mennyiségben előforduló kannabinoidok is ígéretes hatást mutattak a kutatások során. A CBG, CBN, CBC, THCV, CBDV és más vegyületek is hatások széles skáláját mutatták[3].

A kannabinoidok a növényvilág más részein is megjelennek. Az úgynevezett „ehető kannabinoid”, a kariofilén - egy, a kannabiszban szintén szintetizált terpén - megtalálható a fekete borsban, a komlóban, a citromfűben, a szegfűszegben és a rozmaringban. A kariofilént kannabinoidnak tekintik, mert kölcsönhatásba lép az endokannabinoid rendszer CB2 receptorával. Azok a kannabinoidok, amelyek befolyásolják a másik fő kannabinoid receptort, a CB1[4]-et, a látnokzsályában, a sárgarépában, a kava-ban, az új-zélandi májfűben és a maca-ban is előfordulnak.

Mik azok a fitokannabinoidok?

Hogyan termelődnek a kannabinoidok?

A növények másodlagos metabolitokként[5] képezik a kannabinoidokat. Közvetlenül nem vesznek részt a növekedésben, a fejlődésben vagy a szaporodásban. Ehelyett a növények túlélését segítik, mivel megvédik a kártevő fajoktól és a szélsőséges hőmérsékletektől.

A kannabisz növények apró gomba alakú mirigyekben, úgynevezett trichomokban termelik a kannabinoidokat. Ezek az áttetsző struktúrák más metabolitokat, például aromás terpéneket is termelnek. A kannabinoidokat létrehozó kémiai reakciók sorozatát kannabinoid bioszintézisnek[5] nevezik.

A folyamat akkor kezdődik, amikor az A koenzim és a zsírsavak konvergálnak. Ez olyan kémiai reakciók sorozatát eredményezi, amelyek végül CBGA-t és CBGVA-t képeznek - ez a két fő kannabinoid prekurzor. Az enzimatikus reakciók ezeket a molekulákat különböző kannabinoidokká alakítják. Például a THCV-szintáz enzim a CBGVA-t és a CBGA-t THCV -vé alakítja. Ezzel szemben a CBDA szintáz enzim ezeket a molekulákat CBDA-vá konvertálja.

Mindez a varázslat elsősorban a látványos és aromás élvezetet okozó kannabiszvirágokban történik meg. Végül a trichomok viszkózus gyanta formájában ürítik ki a kannabinoidokat és más metabolitokat. A gyártók ezt a gyantát használják fel számos termék előállításához, az olajoktól és más kivonatoktól kezdve a kristályokig és a kozmetikumokig.

A kannabinoidok összefoglalása

A kannabinoidok másodlagos metabolitok, amelyek a kannabisznövényben és néhány más fajban is megtalálhatóak. Az a feladatuk, hogy a kannabisznövényeket egészségesen tartsák, a tudomány pedig felfedezte az emberekre gyakorolt gyógyászati ​​potenciáljukat. Eddig csak néhány ilyen érdekes molekulát vizsgáltak mélyrehatóan. A további kutatások során folytatódik a kannabisz és más kannabinoid-termelő növények teljes értékének tisztázása.

Források

[1] Weber, J., Schley, M., Casutt, M., Gerber, H., Schuepfer, G., Rukwied, R., Schleinzer, W., Ueberall, M., & Konrad, C. (2009). Tetrahydrocannabinol (Delta 9-THC) Treatment in Chronic Central Neuropathic Pain and Fibromyalgia Patients: Results of a Multicenter Survey. Anesthesiology Research and Practice, 2009, 1–9. https://doi.org/10.1155/2009/827290 [Forrás]

[2] Ekert, H., Waters, K. D., Jurk, I. H., Mobilia, J., & Loughnan, P. (1979). AMELIORATION OF CANCER CHEMOTHERAPY‐INDUCED NAUSEA AND VOMITING BY DELTA‐9‐TETRAHYDRO‐CANNABINOL. Medical Journal of Australia, 2(12), 657–659. https://doi.org/10.5694/j.1326-5377.1979.tb127271.x [Forrás]

[3] Russo, E. B., & Marcu, J. (2017). Cannabis Pharmacology: The Usual Suspects and a Few Promising Leads. Cannabinoid Pharmacology, 67–134. https://doi.org/10.1016/bs.apha.2017.03.004 [Forrás]

[4] Russo, E. B. (2016). Beyond Cannabis: Plants and the Endocannabinoid System. Trends in Pharmacological Sciences, 37(7), 594–605. https://doi.org/10.1016/j.tips.2016.04.005 [Forrás]

[5] Flores-Sanchez, I. J., & Verpoorte, R. (2008). Secondary metabolism in cannabis. Phytochemistry Reviews, 7(3), 615–639. https://doi.org/10.1007/s11101-008-9094-4 [Forrás]

Author
Luke Sholl

Title/author.

Luke Sholl
Luke elismert újságíró, több mint egy évtizede publikál a CBD-ről és a kannabinoidokról - ő jelenleg a Cibdol és más kannabinoid kiadványok vezető szerzője. Elkötelezett a tényszerű, bizonyítékokon alapuló tartalmak bemutatása mellett, a CBD mellett a fitneszre, a táplálkozásra és a betegségmegelőzésére is odafigyel.
Luke Sholl

Title/author.

Luke Sholl
Luke elismert újságíró, több mint egy évtizede publikál a CBD-ről és a kannabinoidokról - ő jelenleg a Cibdol és más kannabinoid kiadványok vezető szerzője. Elkötelezett a tényszerű, bizonyítékokon alapuló tartalmak bemutatása mellett, a CBD mellett a fitneszre, a táplálkozásra és a betegségmegelőzésére is odafigyel.
Források

[1] Weber, J., Schley, M., Casutt, M., Gerber, H., Schuepfer, G., Rukwied, R., Schleinzer, W., Ueberall, M., & Konrad, C. (2009). Tetrahydrocannabinol (Delta 9-THC) Treatment in Chronic Central Neuropathic Pain and Fibromyalgia Patients: Results of a Multicenter Survey. Anesthesiology Research and Practice, 2009, 1–9. https://doi.org/10.1155/2009/827290 [Forrás]

[2] Ekert, H., Waters, K. D., Jurk, I. H., Mobilia, J., & Loughnan, P. (1979). AMELIORATION OF CANCER CHEMOTHERAPY‐INDUCED NAUSEA AND VOMITING BY DELTA‐9‐TETRAHYDRO‐CANNABINOL. Medical Journal of Australia, 2(12), 657–659. https://doi.org/10.5694/j.1326-5377.1979.tb127271.x [Forrás]

[3] Russo, E. B., & Marcu, J. (2017). Cannabis Pharmacology: The Usual Suspects and a Few Promising Leads. Cannabinoid Pharmacology, 67–134. https://doi.org/10.1016/bs.apha.2017.03.004 [Forrás]

[4] Russo, E. B. (2016). Beyond Cannabis: Plants and the Endocannabinoid System. Trends in Pharmacological Sciences, 37(7), 594–605. https://doi.org/10.1016/j.tips.2016.04.005 [Forrás]

[5] Flores-Sanchez, I. J., & Verpoorte, R. (2008). Secondary metabolism in cannabis. Phytochemistry Reviews, 7(3), 615–639. https://doi.org/10.1007/s11101-008-9094-4 [Forrás]

Termék kereső