Mi az a CBGA?

A CBGA egyike a kannabisznövényben előforduló számos kannabinoid-savnak. Az „anyakannabinoid” néven ismert CBGA a kannabinoid család számos más tagjának prekurzora. Amellett, hogy a CBGA kulcsszerepet játszik a kannabinoid bioszintézisében, az emberek számára is alkalmazható vegyület. Vizsgáljuk meg mélyebben ezt az érdekes molekulát!

CBGA: Az anya kannabinoid

A CBGA, vagy más néven kannabigerolsav, fontos szerepet játszik a kannabinoidok létrehozásában a kannabisznövényben. Kémiai reakciók révén a kannabisz-trichómok olivetolsavat (OA) és geranil-difoszfátot (GPP) hoznak létre. Mindkét molekulát egy meghatározott enzim - a CBGA-szintáz - alakítja át CBGA-vá. A szintézis során, a CBGA potenciálisan sokféle kannabinoid savvá válhat, attól függően, hogy melyik enzim katalizálja a reakciót. A THCA-szintáz, a CBDA-szintáz és a CBCA-szintáz a CBGA-t THCA-vá, CBDA-vá és CBCA -vá alakítja.

Mindazonáltal a CBGA átalakulhat CBG-kannabinoiddá is, ha megfelelő hatásoknak van kitéve e reakciók előtt. Hőnek kitéve egy karboxilcsoport leválik a molekuláról. Ez a folyamat - dekarboxilezés néven ismert - létrehozza a CBG-t. A többnyire kisebb hatású kannabinoidként ismert CBG kezd meghonosodni a kannabisz világában. Egyre több CBG-termék kerül piacra, és a termesztők olyan fajtákat fejlesztettek ki, amelyek 100% CBG-t tartalmazó kannabinoid profilokkal rendelkeznek.

A CBGA a kannabisznövényben más alapvető szerepet is játszik. Másodlagos anyagcseretermékként segít a virágok felé irányítani az erőforrásokat a gyanta és a magtermelés céljából. A molekula úgy éri el ezt a lenyűgöző teljesítményt, hogy támogatja a levelekben a programozott sejthalált, így segítve a növényt, hogy energiát spóroljon.

Mellékhatások

Sajnos a CBGA továbbra is viszonylag kevéssé kutatott. Az emberi kísérletek hiánya nagy űrt hagy a kannabinoiddal kapcsolatos ismeretek terén. Nincsenek szilárd adatok a lehetséges mellékhatásokról. Tudjuk, hogy a CBD-hez hasonlóan a CBGA sem kötődik a CB1 receptorokhoz, és így nem okoz pszichoaktív hatásokat. Az adatok hiánya azonban azt is jelenti, hogy nem tudjuk, hogy a kannabinoid kölcsönhatásba lép-e például a gyógyszerekkel. Remélhetőleg további tanulmányok hamarosan meg fogják adni a válaszokat ezekre a kérdésekre.

A CBGA jelenlegi kutatásai

A mellékhatás-kutatások hiányának ellenére néhány előzetes tanulmányt végeztek a CBGA potenciáljáról.

A Fitoterapia folyóiratban közzétett tanulmány az egyik fő CBGA-törzs hatását vizsgálta az aldóz-reduktáz enzim - a cukorbetegség szövődményeivel összefüggő molekula - gátlására. Ennek a törzsnek a kivonatai dózis-válasz képességet mutattak az enzim gátlására. A cikk szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy ezek a fajták felhasználhatók az aldóz-reduktáz inhibitorok előállítására.
A CBGA a jövőben az anyagcserében is módosító szerepet játszhat. A Biochimica et Biophysica Acta című 2019-es tanulmány részletezi a számítási és sejtkutatást, amely azt sugallja, hogy a kannabinoid sav kötődhet a peroxiszóma proliferátor-aktivált receptorokhoz (PPAR). Ezen mechanizmus révén a CBGA segíthet a zsírszövet tárolásának szabályozásában.

Jogi státusz

Nem pszichoaktív kannabinoid-savként a CBGA sok országban legális, épp úgy, mint a CBD. A CBG alacsony THC-tartalmú kendernövényekből nyerhető, amely jelenleg legális az Egyesült Államokban és számos európai országban is.