Kannabigerol sav (CBGA): Minden, amit tudnia kell

A CBGA-t „anyakannabinoidnak” nevezik, amely gyakorlatilag a kannabinoidcsalád minden tagjának előfutáraként működik. A kannabinoid bioszintézisben betöltött szerepe azonban nem az egyetlen olyan jellemző, amelyet érdemes megvizsgálni – a CBGA-nak lehetnek az emberek számára is releváns alkalmazásai. Olvasson tovább, hogy többet megtudjon.

Mi az a CBGA?

A CBGA vagy a kannabigerolsav a kenderben és a kannabiszban található összes kannabinoid létrehozásában kulcsszerepet játszik. Széles körben „anyakannabinoidként” emlegetik, mivel az olyan kannabinoidok, mint a CBD, a CBC és a THC, nem léteznének nélküle. Valójában CBGA nélkül nem létezne más kannabinoid!

Jelentős időbe telt, míg feltárták a CBGA szerepét a kannabinoid bioszintézisben. A felismerés végül a kilencvenes évek végén, a kezdeti felfedezés után mintegy harminc évvel, a japán tudósok jóvoltából született meg.^[1] Ön most valószínűleg azon tűnődik, pontosan hogyan is nyitja meg egyetlen vegyület az utat több mint száz egyedi kannabinoid számára?

Honnan származik a CBGA?

A CBGA eredettörténete a kannabisz növény fejlődésének legkorábbi szakaszában kezdődik. Egy sor kémiai reakció során a kannabisz-trichomok olivetolsavat (OA) és geranil-difoszfátot (GPP) hoznak létre, majd ezek a molekulák CBGA-vá alakulnak.

A szintetizálás után a CBGA kannabinoidsavak sokaságává válhat attól függően, hogy melyik enzim katalizálja a reakciót. A THCA-szintáz, a CBDA-szintáz és a CBCA-szintáz a CBGA-t THCA-vá, CBDA-vá és CBCA-vá alakítja.

A CBGA azonban CBG kannabinoiddá is átalakítható, ha megfelelő körülményeknek van kitéve. Hő hatására egy karboxilcsoport leválik a molekuláról. Ez a – dekarboxilezésként ismert – folyamat CBG-t hoz létre.

A CBGA más fontos szerepet is betölt a kannabisznövényben. Másodlagos metabolitként segít az erőforrásokat a virágok felé irányítani a gyanta- és magtermeléshez. A molekula ezt a lenyűgöző teljesítményt úgy éri el, hogy támogatja a levelekben a programozott sejthalált, ami felszabadítja a kritikus energiát.

Mi a különbség a CBGA és a CBG között?

A CBGA és a CBG kémiailag különbözik, mivel az előbbi a csak növényi nyersanyagban jelen lévő savas vegyület, míg az utóbbi a dekarboxilált verzió. Úgy tűnik azonban, hogy a kannabinoidok közötti jelentős különbségek ezzel véget is értek. Mivel mind a CBG, mind a CBGA vizsgálata folyamatban van, jelenleg nagyon keveset tudunk róluk.

Tekintettel arra, hogy a tudósok csak 1996-ban fedezték fel a CBGA szerepét a kannabinoidok bioszintézisében, a vegyületről korlátozott ismereteink vannak. Tudjuk, hogy mindkettő kölcsönhatásba lép az emberi testtel az endokannabinoid rendszeren (ECS) és annak különböző receptorain keresztül. Hogy ezek a vegyületek milyen receptorokhoz kötődhetnek, és milyen mértékben, azt még meg kell vizsgálni.

Biztató, hogy egyik vegyület sem pszichotróp hatású, ami azt jelenti, hogy nem indukálnak high-t; de az adatok hiánya azt is jelenti, hogy nem tudjuk, hogy ezek a kannabinoidok kölcsönhatásba lépnek-e a gyógyszerekkel. Röviden, a CBGA és a CBG korai jelei pozitívnak tűnnek, de egyszerűen egyik kannabinoidról sem tudunk eleget ahhoz, hogy megerősítsük a biztonságosságukat.^[2]

Hogyan működik a CBGA?

Igaz, hogy nagyon keveset tudunk, de megvizsgálhatjuk a rendelkezésre álló kutatásokat, hogy megtudjuk, hogyan hathat a CBGA a szervezetben:

• Egyes korai jelzések arra utalnak, hogy a CBG egyedülálló kapcsolatban áll az adrenoreceptorokkal és az 5-HT receptorokkal, ami potenciálisan hasonló kölcsönhatásra utal a CBGA-val.^[3]

• Úgy gondolják, hogy a CBG a CB1 és CB2,^[4] gyenge vagy részleges agonistája, de ebből a kapcsolatból nagyon keveset sikerült tisztázni, ezért nem bizonyított.

• A CBGA kulcsfontosságú szerepet játszik a kísérőhatásban - ez az a jelenség, amikor a kannabinoidok, terpének és más, a kannabiszban lévő vegyületek együttes potenciálja megnő. A teljes spektrumú kannabinoid termékek is kihasználják ezt a jelenséget a jólétre gyakorolt ​​általános hatás javítására.

Milyen hatásai vannak a CBGA-nak?

A CBGA-val kapcsolatos kutatások hihetetlenül korlátozottak, csak néhány tanulmány áll rendelkezésre, amelyeket áttekinthetünk:

• CBGA és cukorbetegség: A Fitoterapia folyóiratban megjelent tanulmány egy magas CBGA-tartalmú törzs hatását vizsgálta az aldóz-reduktáz enzimre – egy cukorbetegséggel kapcsolatos molekulára.^[5]

• CBGA és anyagcsere: A Biochimica et Biophysica Acta 2019-es tanulmánya olyan számítástechnikai és sejtkutatást részletez, amely azt sugallja, hogy a kannabinoidsav kötődhet a peroxiszóma proliferátor által aktivált receptorokhoz (PPAR), amelyek az anyagcserével kapcsolatosak.^[6]

• CBGA és rákos sejtek: Izraeli kutatók "nem melegítéssel nyert kannabisz kivonatokat (C2F), 7. frakciót (F7) és 3. frakciót (F3)" teszteltek vastagbélráksejteken.^[7]

• CBGA és COVID-19: Két oregoni egyetem együttműködött a kannabinoidok SARS-CoV-2 elleni hatékonyságának tesztelésében.^[8]

Bár úgy tűnhet, hogy a CBGA iránt korlátozott az érdeklődés, nem véletlen, hogy csak csekély számú kutatás elérhető. Tekintettel arra, hogy a kannabigerolsav az összes kannabinoid előfutára, hihetetlenül nehéz izolálni.

A COVID-19-kutatásnak köszönhetően azonban a közelmúltban a CBGA iránti érdeklődés kétségtelenül ismét a gyakorlati alkalmazásaira fog összpontosítani.

Böngésszen a Cibdol áruházban, és fedezze fel a teljes spektrumú termékcsaládot, amely kihasználja a kísérőhatást. Ha pedig többet szeretne tudni a savas kannabinoidokról és a kenderben zajló kémiai reakciókról, látogasson el CBD Enciklopédiánk oldalára, ahol mindent megtudhat, amit tudnia kell.