Mi az a klinikai endokannabinoid hiány (CECD)?

Az endokannabinoid rendszer feladata, hogy monitorozza testünk létfontosságú biológiai rendszereit. Elsődleges célja az emberi test egyensúlyának helyreállítása és az optimális állapot fenntartása. Egyes kutatók úgy vélik, hogy az endokannabinoid rendszer hibája lehet bizonyos kóros állapotok, például a migrén, a fibromialgia és az irritábilis bél szindróma mögöttes oka. Bár az orvosi testületek nem fogadják el egyhangúlag ezt a koncepciót, egyre növekszik az elméletet alátámasztó kutatások száma.

Az endokannabinoid hiány az endokannabinoid rendszerrel kezdődik

Mielőtt áttekintenék a klinikai endokannabinoid hiány (CECD) kutatását, érdemes átismételni az ECS szerepét^[1] és fő részeit. Az immunrendszerünktől kezdve a központi idegrendszeren át a fontosabb szervek és az agyunk részei is mind receptorok. Ezek a receptorok tipikusan két kategóriába sorolhatók: CB1 és CB2. Feladatuk az, hogy hozzáférési pontként szolgáljanak a kannabinoidok (mind a belső, mind a külső) és az ECS interakciója során. Ezáltal lehetővé teszik az endokannabinoid rendszernek, hogy kémiai reakciók révén támogassa a testet a homeosztázis fenntartásában. Az endokannabinoid rendszer szerepéről itt olvashat bővebben.

Amikor endokannabinoid hiányról beszélünk, azt feltételezzük, hogy a kóros állapotok az ECS problémáinak eredményeként fordulhatnak elő. Ennek oka lehet, hogy a test nem termel elegendő endokannabinoidot, esetleg hiányoznak vagy sérültek a receptorok. Ha a test nem képes fenntartani fiziológiai rendszereinek egyensúlyát, betegségek léphetnek fel. Az eddig vizsgált esetekben ezek a betegségek általában immunrendszerünkhöz kapcsolódnak.

Milyen kutatások léteznek az „endokannabinoid hiány” elméletének alátámasztására?

A vezető kannabinoid kutató, Dr. Ethan Russo először az endokannabinoid hiány fogalmának bevezetését javasolta. Egy 2004-ben közzétett tanulmányban^[2] Dr. Russo arról ír, hogy a kannabinoidok hiánya számos kóros állapot alapvető oka lehet.

• Migrén

A migrén egy rendkívül összetett állapot, amely magában foglalja az agy különböző területei és számos neurokémiai anyag közötti jelátvitelt. A migrén pontos oka nem teljesen tisztázott, bár a genetikai hajlamot kulcsfontosságú tényezőnek tekintik a kialakulásában. Dr. Russo példákat talált arra, hogy az AEA (anandamid) részt vesz a szerotonin termelésben és a fájdalom szabályozásában. Úgy gondolják, hogy a magas szerotoninszint hozzájárul a migrénhez, amelyet potenciálisan ellensúlyozhat az AEA nagyobb koncentrációja. Emiatt feltételezhető, hogy az anandamid előállításának hiánya hozzájárulhat a migrén kialakulásához a szerotonin szabályozás hiánya miatt.

• Fibromyalgia

A fibromyalgia egy hosszú távú, krónikus betegség, amely folyamatos fájdalommal jár. A betegség jelenleg nem gyógyítható, és a tradicionális orvoslás eddig csak a tüneteket enyhítette. A Dr. Russo által végzett kutatás szerint „az endokannabinoid rendszer szabályozza a nociceptív küszöbértékeket”. A nociceptorok felelősek a fájdalom észleléséért és a jel továbbításáért az agyba, ahol feldolgozásra kerülnek.

A tanulmány hozzátette, hogy ennek a szabályozásnak a hiánya hozzájárulhat a krónikus fájdalomhoz. Ugyanúgy, mint a migrénnel kapcsolatos vizsgálatok eredményeiben, a szerotonin a fibromialgia esetén is jelentős szerepet játszik, mint ahogyan a különféle kannabinoidok is. A vizsgálat eredményei szerint, hogy „a kannabinoidok képesek blokkolni a fájdalmat előidéző gerinc-, perifériás és gastrointestinalis mechanizmusokat”.

• Irritábilis bél szindróma

Az IBS vagy az irritábilis bél szindróma volt a következő betegség, amelyet Dr. Russo az endokannabinoid hiánnyal hozott összefüggésbe. A kannabinoidoknak az IBS kialakulásában való szerepe vélhetően ugyanaz, mint a migrén és a fibromialgia esetében. A szerotonin vélhetően itt is szerepet játszik, mivel az IBS-es betegek vérében megemelkedett szerotoninszintet mutattak ki. Ez azonban nem igaz az IBS minden formája esetében.

Mindhárom betegséggel kapcsolatban arra a feltevésre jutott, hogy a szerotonin kulcsszerepet játszik kialakulásukban, éppen ezért a szerotonin szintjének ellenőrzésével vagy manipulálásával lehetséges lenne kezelések kidolgozása. A kannabinoidok természetesen a kezelés kulcsfontosságú részét képezik, mivel hatással vannak az olyan kritikus endokannabinoidokra, mint amilyen például az anandamid.

Dr. Russo arra a következtetésre jutott, hogy „a mögöttes okként felmerülő klinikai endokannabinoid-hiány vélhetően kezelhető kannabinoid gyógyszerekkel”. A vizsgálat azt is nyilvánvalóvá tette, hogy az endokannabinoid hiány fogalmának pontos megértése érdekében sokkal több kutatást kell végezni.

Hogyan segíthet a CBD az endokannabinoid hiányon?

Noha az endokannabinoid hiány elmélete tudományos kutatásokon alapul, egyik kutatás sem foglalkozik azzal, hogy a betegség (ha valósnak bizonyul a feltételezés) kezelhető-e. A kannabinoidok pontos szerepének meghatározása még hátra van. A jelenlegi kutatások alapján van néhány elképzelés, hogy az anandamid termelés alapvető fontosságú lehet a CECD-alapú betegségek csökkentésében.

A CBD esetében már kimutatták, hogy képes az FAAH enzim gátlására^[3]. A zsírsav-amid-hidroláz (FAAH) támogatja az anandamid lebontását, és ez az egyik oka annak, ha az AEA nagyon hosszú ideig nincs jelen a testben. Ha a konkrét mechanizmusok vagy kiváltók azonosíthatók, akkor lehetséges, hogy a CBD segítheti a kezelést a fent vázolt körülmények között. Azt is kimutatták, hogy a CBD közvetlenül befolyásolja agyi specifikus szerotonin (5-HT1A) receptorokat.

Ha ezek a hatások bebizonyosodnak, az nagy jelentőségű lesz, de további kutatásokra van szükség

Noha az endokannabinoid hiány fogalmával 2004-ben foglalkoztak először, a téma kutatása még mindig hiányos. Az egyes betegségek jellemzői nagy eséllyel a migrén, a fibromialgia és az irritábilis bél szindróma közötti mögöttes összefüggésre utalnak. A Dr. Russo által bemutatott bizonyítékok a speciális neurotranszmitter rendszer komplikációjára mutatnak, amelyhez az ECS kapcsolódik. Az első felvetés óta a elméletet^[4] kibővítették az Alzheimer-kórral és a Parkinson-kórral, ami két olyan betegség, amelyek potenciálisan kapcsolódnak a CECD-hez.

Ha a CECD létezését bebizonyítanák, ez lehetővé tenné a kutatók számára célzott terápiák kidolgozását, ahelyett, hogy néhány preklinikai vizsgálat adatai alapján kellene dolgozniuk. Bár kialakulhat egy minta, de ha az egyedi kutatásokra hagyatkoznak, akkor számos további kérdés is felmerül. Minden tanulmánynak megvannak a saját egyedi változói, és ez hihetetlenül nagy kihívást jelent a végleges eredmények pontos meghatározásában. Az endokannabinoid rendszer bonyolultsága és a létező kannabinoidok százai miatt a CECD tanulmányozása problematikus feladat, amely nagyfokú összpontosítást igényel. A krónikus betegségben, például IBS-ben vagy fibromialgiában élő emberek milliói számára a megoldás része lehet a kannabinoidokkal történő kezelés. Egyelőre azonban meg kell várnunk a konkrétabb eredményeket.