Stressz: Mik a tünetei és hogyan kezelhető a stressz?

A stressz életünk elkerülhetetlen, de végső soron szükséges része. Azonban csak azért, mert testünknek vannak eszközei a stressz kezelésére, nem jelenti azt, hogy a krónikus stressz elhúzódó hatásával is tud mit kezdeni. Olvasson tovább és tudjon meg mindent a stresszről, annak megelőzéséről és a testre gyakorolt ​​hatásáról.

Mi a stressz?

A stressz egy tág kifejezés, amelyet testünk nyomásra vagy feszültségre adott reakciójának leírására használunk. Ez a velünk született "üss vagy fuss" válasz keményen kódolva van a DNS-ünkben; Őseink enélkül soha nem éltek volna túl!

Bár a kardfogú tigrisek és más ragadozók már nem veszélyeztetnek, de helyettük itt a napi 24 órás elérhetőség, a hosszabb munkaidő, a globális járványok és még sok más. Fontos azonban tudatosítani, hogy mindenki életében eljön a pont, amikor stresszesnek érzi magát, de az esetek túlnyomó részében ezek az érzések elmúlnak.

Legyen szó természetes megoldásról, vagy stresszcsökkentő technikákról, az a jó hírünk, hogy a stressz és tünetei kezelhetőek.

Mi okoz stresszt?

A stressz fizikai és mentális tünetekben is megnyilvánulhat. Mindenki számára más és más okoz stresszes állapotot, de van néhány általános forgatókönyv, például:

• Zsonglőrködés a pénzügyi kötelezettségekkel
• A munkahelyi határidők betartása
• Aggodalom a barátok, a család vagy önmagunk egészségéért
• Gyereknevelés
• Személyiségi jellemzők (az introvertáltak és az extrovertáltak stresszesnek találnak különböző helyzeteket)

A stressz okaira vonatkozóan nincsenek határozottan körvonalazható szabályok. Vannak helyzetek, amik kezdetben nem okoznak stresszt, de ha megoldatlanok maradnak, nyomasztóan hatnak. Másrészt egy olyan probléma, amelyről tudja, hogy stresszt okozhat, könnyebben kezelhető. A stresszkezelés kulcsa és első lépése az ok azonosítása.

Melyek a legstresszesebb életesemények?

A stressz okozói gyakran az elkerülhetetlen életesemények, mint például az alábbiak. Sajnos, ha nem is mindannyian, de a legtöbben megtapasztaljuk az élet egy vagy több stressz-eseményét:

• Válás vagy párkapcsolat felbomlása
• A házastárs vagy családtag halála
• Súlyos betegség

Ezek a helyzetek nagy érzelmi stresszt okoznak, tucatnyi kognitív és viselkedési tünettel. Ezeknek a tüneteknek a kezeléséhez először meg kell értenie, hogy hogyan hat a stressz a testére.

Hogyan befolyásolja a stressz a testet

Rövid távon testünknek megvannak az eszközei és módszerei a stressz kezelésére. Az enyhe esetek segítenek a koncentrálásban a pulzusszám emelésével és a reakcióidő javításával. Testünk így védekezik a stresszes helyzetek ellen, de ez csak ideiglenes megoldás.

Különböző biológiai rendszereinket nem úgy tervezték, hogy hosszú távon küzdeni tudjanak a stresszel, ezért, ha az tartósan fennáll, lelki és fizikai egészségünk látja kárát - ekkor a tünetek sokfélesége jelentkezik.

Melyek a stressz tünetei?

A stresszhez kapcsolódó tünetek többsége a négy kategória egyikébe tartozik:

• Érzelmi tünetek
• Fizikai tünetek
• Kognitív tünetek
• Viselkedési tünetek

A lehetséges tünetek személyenként eltérőek a stressz súlyossága, időtartama és a genetikai beállítottság alapján. Előfordulhat, hogy valaki csak egyféle tünetet észlel, míg mások több tucattal küzdenek, ezért a stressz kezelése komplex és kihívást jelent.

A stressz hatása a testi egészségre

Sajnos a hosszan tartó stressz megviseli testünk fizikai védekezőképességét, ami az alábbi tünetekhez vezethet:

• Kevés energia
• Fájdalom, vagy gyomorproblémák
• Reszketés
• Fejfájás
• Sérült immunrendszer
• Álmatlanság

A stressz hatása a mentális egészségére

Ha a stressz sokáig fennáll, az a mentális egészségünkre hasonlóan káros hatással van - befolyásolja az érzelmeket, a racionális gondolkodást és sok minden mást is. A stressz gyakori pszichológiai tünetei a következők:

• Nehézségek ha pihenni próbál
• Koncentráció vagy fókuszálási probléma
• Kevés önbizalom
• Rossz ítélőképesség
• Az étvágy megváltozása
• Függőség
• Ideges viselkedés

Mi az a kortizol?

A kortizol egy, a szervezetünk által természetes úton előállított hormon, amely döntő szerepet játszik abban, hogy testünk hogyan reagál a stresszre. Bár legismertebb hatása a veleszületett "menekülés vagy harc" reakciónk támogatása, a kortizol a gyulladások kezelésében, a vérnyomás, az alvás-ébrenlét ciklusunk és még sok egyéb szabályozásában is szerepet játszik. Valójában a kortizol az egyik legfontosabb hormon a szervezetünkben!

A kortizol szintjét a hipotalamusz és az agyalapi mirigy szabályozza. Mindkettő az agyban található, és a vér kortizolszintjét figyelve jelzi a mellékvese számára, hogy az aktuális szintnek megfelelően növelje, vagy csökkentse a hormon termelését, így biztosítva annak megfelelő koncentrációját a szervezetben. A kortizol a testünkben keringve kölcsönhatásba lép a kortizol receptorokkal, befolyásolva ezzel bizonyos testi funkciókat.

Legtöbbször ez a folyamat anélkül zajlik le, hogy ennek tudatában lennénk, de ha a kortizol szintje túl alacsonyra süllyed vagy túl magasra emelkedik, akkor a gondolkodásunkra és érzéseinkre gyakorolt ​​hatása jelentős lehet.

Hogyan befolyásolja a kortizol a test működését

A kortizol hatása a stresszválaszunkra igen széles skálán mozoghat. A hormon rövid távú hatásai lehetnek:

• Fokozza az energiaszintet
• Csökkenti a gyulladást
• Ellenőrzi a vérnyomást
• Növeli az éberséget

A hormon átmenetileg leállíthatja a nem alapvető funkciókat is (például reproduktív és emésztési funkciókat), így a test kizárólag a pillanatnyi helyzetre tudja koncentrálni energiáit. Az őskorban ez azt jelentette, hogy őseinknél egy ragadozó támadása esetén az összes rendelkezésre álló energiát el lehetett vonni az emésztőrendszertől, és felhasználni a ragadozók elől való menekülésre.

A stressz és a kortizol kapcsolata

Noha a modern korban ritkán kell ragadozók elől menekülnünk, az elv ugyanaz maradt. A kortizol a stressztől függően az energiákat a fontos területre koncentrálja. Ezt a veleszületett stresszreakció azonban csak átmeneti, időleges megoldás. El lehet képzelni, hogy nem élnénk túl sokáig, ha emésztőrendszerünk hosszú távon szüneteltetné a működését.

A kortizolszint krónikus stressz által történő hosszantartó megzavarása számos egészségügyi problémához vezethet, beleértve a fejfájást, a szívbetegségeket, az alvási problémákat és a súlygyarapodást. Előfordulhatnak olyan körülmények is, amikor a kortizolszint tartósan túl magas vagy túl alacsony szinten marad, ami még több egészségügyi problémát okoz.

• A túl kevés kortizol örökös fáradtságot okoz, alacsony vérnyomással, étvágytalansággal és a bőr sötétedésével.

• A túl sok kortizol súlygyarapodáshoz vezet az arc, a mellkas, és a has körül, melyet izomgyengeség kísér, és bizonyos esetekben szerepe lehet a cukorbetegség kialakulásában is.

A stressz és a szorongás ugyanaz?

A stresszt és a szorongást gyakran összekeverik egymással, de a közös tünetek ellenére különböznek egymástól.

• A stressz általában rövid távú, és adott helyzetre vagy fenyegetésre reagál.
• A szorongás általában sokkal tovább tart, és előfordulhat, hogy nem tudja azonosítani az okát.

A kettő megkülönböztetésének legegyszerűbb módja, ha a stresszre, mint egy fenyegetésre adott reakcióra (fizikai vagy szellemi) gondolunk, a szorongásra pedig a stresszre adott reakcióként. Mindkettő hasonló tüneteket mutat (gyorsabb szívverés, légzés, hasmenés vagy székrekedés), de pozitívum, hogy a stresszcsökkentő technikák és kezelések szorongás esetén is segíthetnek, ezáltal jelentős támogatást nyújtanak a mentális jóléthez.

Stresszkezelés: a stresszmegelőzés és -csökkentés módjai

A stressz vagy annak hatása nem elkerülhető, de több tucat módszer áll rendelkezésre, amellyel kezelheti, vagy csökkenteni azt. A legfontosabb, hogy megtalálja azt a módszert, amely nemcsak kényelmes, de megfelel életstílusának és igényeinek is.

A stressz okának azonosítása

Könnyebb mondani, hogy határozza meg a stressz okát, mint valóban megtalálni a felelőst. Ha bonyolult meghatározni, próbáljon stressznaplót vezetni. Használja arra, hogy rögzítse, mit gondol, mi okozta a stresszt, hogyan érezte magát, hogyan viselkedett és mit tett azért, hogy jobban érezze magát.

A stressz dokumentálása segít a minták azonosításában és a forrás pontos meghatározásában, de ennek nem kell a naplóra korlátozódnia. A másokkal való kapcsolat és a problémák újra és újra átbeszélése kiváló módszer a stressz kezelésére és a stresszes helyzetek kezelésének megtanulására.

Testmozgás és kiegyensúlyozott étrend

A testmozgás és a kiegyensúlyozott étrend előnyei valószínűleg nem okoznak meglepetést - a stressz leküzdésének legjobb módja az, ha testét a lehető legjobb állapotban tartja. Ez persze nem jelenti azt, hogy 8 perces mérföldeket kell futnia, vagy hogy soha nem ehet zsíros ételeket - az egyensúly megteremtéséről van szó. Egyébként meg az édes nasik gyakran tökéletesen megfelelnek a stressz rövid távú hatásainak leküzdésére és segítenek, hogy jobban érezzük magunkat.

Soha ne becsülje le a testmozgás jelentőségét, még akkor sem, ha csak egy gyors sétáról van szó. Ha nekiindul és mozog, az segít megtisztítani az elmét, megtölti a tüdejét friss levegővel, és nyer egy kis időt, hogy végiggondolja a stresszt okozó eseményeket vagy helyzeteket - ez kevésbé az intenzitásról szól, inkább magáról a cselekvésről.

Tudatosság

Az éber tudatosság egy meditációs technika, amelyet az emberek a stressz érzelmi és kognitív hatásainak kezelésére használnak. Az éber tudatosságot azonban az teszi igazán egyszerűvé, hogy bármikor és bárhol gyakorolhatja.

Akár öt perc, akár öt óra szabadideje van, az éber tudatossághoz hozzátartoznak a légzési technikák, az irányított képek és a meditatív tevékenységek (jóga stb.). Ha időt szán érzéseinek felmérésére és a pillanatra való összpontosításra, az segít ellazulni, ezáltal csökkentve a stresszt.

Táplálékkiegészítők

A stressz kezelésére nincsenek gyorsított eljárások, de vannak bizonyos anyagok, amelyek segíthetik a testet a stressz fiziológiai hatásainak kezelésében. Az élelmiszerekből vagy táplálékkiegészítőkből származó vitaminok és ásványi anyagok segíthetik a kimerült tartalékok feltöltését, ezáltal energiát adva más stresszcsökkentő technikák gyakorlásához vagy a nyugodt éjszakai alváshoz.

Számos olyan kiegészítő is létezik, amelyről úgy gondolják, hogy közvetlenül képesek befolyásolni a stressz kognitív és érzelmi hatását. A legjobb választás az Ön jelenlegi életmódjától, étrendjétől és wellness-állapotától függ, de fontos, hogy ne hagyja figyelmen kívül a kiegészítőkben - mint például a CBD - rejlő lehetőségeket.

Mi a CBD?

A kenderből származó CBD egy nem mérgező vegyület, amely változatos hatásokkal bír. Miután gondosan kivonják a növényből, a kannabinoidot olajokba, kapszulákba, szépségápoló krémekbe és egyéb termékekbe keverik, hogy wellness-kiegészítők széles tartományát hozzák létre.

Az endokannabinoid rendszerünkkel (a test egészében receptorokkal rendelkező szabályozó hálózat) folytatott egyedülálló kölcsönhatása miatt a CBD tucatnyi fizikai, érzelmi és kognitív funkció befolyásolására képes, ugyanúgy, ahogyan a stressz is számos biológiai rendszerre hat.

A stressz egy összetett emberi reakció, amely sokrétű megoldást igényel. Úgy tűnik, hogy a CBD minden probléma nélkül együtt tud működni a testünkkel, és több tucat stresszcsökkentő technikával, ezáltal képes segíteni a jólétünket, amikor a legnagyobb szükségünk van rá.

CBD olaj a stresszre: milyen hatásai vannak?

A stressz számos fizikai és érzelmi tünetettel jelentkezik, amelyek mind súlyosságukban, mind időtartamukban különböznek. Az eddigi tapasztalatok biztatónak tűnnek, megerősítik a CBD olaj szerepét a stressz kezelésében. A vegyület az agyi receptorokon keresztül képes befolyásolni az öröm- és jutalmazási rendszerünket, és a kutatók bizakodóak az eddig pozitív válaszok miatt.

A preklinikai kutatások szerint a CBD, valamint a szorongás és a stressz zavarai között előnyös kapcsolat áll fenn. A vegyület hatással van az olyan funkciókra is, mint az alvás és a hangulat - ezek mind szerepet játszhatnak az egyensúly helyreállításában. A jelentőssége napról napra nő, de tekintettel testünk stresszreakciójának összetettségére, még mindig sok mindenről meg kell bizonyosodnunk a CBD általános hatékonyságával kapcsolatban.

Mindenképp ígéretes, hogy a CBD csak néhány lehetséges mellékhatással jár, beleértve a fáradtságot, a gyomorproblémákat a szájszárazságot és az álmosságot. Ezek azonban csak apróságok és a tünetek gyorsan el is múlnak. Az, hogy nem mérgező (a CBD-től nem fog betépni) és minimális mellékhatásokkal jár, valamint, hogy roppant sokoldalú vegyületről beszélünk, kiváló lehetősségé emeli a stressz csökkentésére.

Hogyan adagoljuk a CBD-t stressz esetén

Nincs két egyforma stresszhelyzet; ennek eredményeként nincs egyértelmű ajánlás a CBD olaj adagolására. Van azonban néhány egyszerű irányelv, amellyel megtalálhatja az igényeinek megfelelő CBD-dózist. Az olyan tényezők, mint a testsúly, az anyagcsere és a fogyasztás módszere, mind befolyásolják, hogy a CBD mennyire hatásos és milyen gyorsan fejti ki hatását.

Az alábbi példák megmutatják, hogy ezek a tényezők hogyan befolyásolják az általános tapasztalatokat:

• Néhány csepp CBD olaj egy 70kg-os ember számára több órán át segíthet a stressz kezelésében, míg egy 100kg-os személynek nagyobb mennyiségre lehet szüksége ugyanannak a hatásnak az eléréséhez.

• Ha szájon át fogyasztja a CBD olajat, akár egy óráig is eltarthat, amíg a véráramba jut, hiszen először át kell jutnia az emésztőrendszeren. Ha stresszes helyzethez közeledik, vagy előre tudja, hogy a stressz több órán át fennállhat, ez előnyös lehet.

• Ha gyorsabb enyhülésre van szüksége, tegyen néhány csepp CBD olajat a nyelve alá és ez felgyorsítja az indulást. A CBD hatása már 15 perc után érezhető, de rövidebb ideig hat. A legfontosabb, hogy a CBD élményt az életstílusához finomhangolja.

Tippek, hogyan használja a CBD olajat stressz esetén

A stressz miatt a CBD olaj iránti érdeklődés napról napra nő. Ha valaki úgy gondolja, hogy számára ez előnyös lehet, íme néhány praktikus tipp a kezdéshez:

• Használjon dóziskalkulátort: ​​Ha nem biztos abban, hogy hogyan is kezdje adagolni a CBD-t, a Cibdol dóziskalkulátor néhány fontos részlet figyelembevételével megadhatja a kiindulási pontot.

• Kezdje kis adagokkal, és haladjon lassan: naponta egyszer vagy kétszer vegyen be alacsony koncentrációjú olajat. Lassan állítsa be az adagját és gyakoriságát, amíg el nem éri a kívánt hatást.