A stressz hatása az egészségére

Mindannyian nap mint nap találkozunk stresszel, legyen az munka, családi kötelezettségek, kapcsolatok eredménye, vagy a három kombinációja. Míg bizonyos fokú stressz normális, sőt előnyös is az emberek számára, a krónikus (elhúzódó) stressz komoly károkat okozhat egészségünk számos területén.

Olvasson tovább, hogy megtudja, hogyan befolyásolja a stressz a mentális és fizikai egészséget, és hogyan használhatja ezt a kapcsolatot az előnyére.

Hogyan befolyásolja a stressz a mentális egészséget

A mentális egészség olyan állapot, amely egyre fontosabbá válik a modern társadalomban. Az ember pszichológiai, szociális és érzelmi jólétének leírása szerint a jó mentális egészség segít koncentrálni, csökkenteni a betegség kockázatát és a lehető legjobban érezni magunkat. Azonban a mentális egészségre jelentős hatást gyakorol többek között a stressz.

Bár néhány napig rosszul érezhetjük magunkat, az akut stressz valójában jót tesz a szervezetünknek, és teljesen normális reakció a nehéz vagy kényelmetlen helyzetekben. Sajnos, ha ez a stressz krónikussá válik, jelentős hatással lesz a mentális egészségre.

Hogyan hat a stressz az agyra

Ahhoz, hogy megértsük, hogyan hat a stressz az agyunkra, először vissza kell térnünk az időben őskori elődeinkhez. A kardfogú tigris orrát megpillantva az embereknek akkor két lehetőségük volt: megállni és harcolni, vagy futni az életükért. Bár tudjuk, melyiket választanánk, mindkét lehetőség biológiai láncreakciót indít el az agyban.

Nehéz helyzetben az elme sürgölődő kaptárrá változik. Az amygdala (agyunk érzelmi feldolgozó része) azonnali jelet küld a hipotalamusznak (az agy vezérlő központja), és innentől ők ketten koordinálják a stresszválaszunkat. A legtöbb esetben szervezetünk adrenalin, norepinefrin és kortizol - szervezetünk elsődleges stresszhormonja - löketet kap, erősítve a fókuszt, növelve a pulzusszámot és a vérnyomást.

Szerencsére már nem kell kardfogú tigrisektől tartanunk, de a szervezetünk továbbra is hasonlóan reagál a stresszes helyzetekre. Bár ez a biológiai reakciósorozat rövid távon előnyös lehet, a stresszhormonok felhalmozódása pusztítólag hathat szellemi egészségünkre, befolyásolva az alábbi funkciókat:

• Szociális képességek
• Új agysejtek generálása
• Memória és tanulási képesség
• Gondolatok feldolgozása

A stressz és a mentális betegségek összefüggenek?

Tekintettel a stressz által okozott tünetek sokaságára, a krónikus esetek gyakran összefüggésbe hozhatók mentális betegségekkel. Ez nem jelenti azt, hogy a stressz mindenképpen mentális betegségekhez vezet, de különösen a szorongás vagy a depresszió kialakulásának nagy a kockázata a súlyos esetekben.

A mentális betegségeknek szintén van a stressz-szintre gyakorolt ​​káros hatása. Gyakori, hogy a mentális betegségek a stressz kiváltó tényezőivé válnak, különösen akkor, ha a betegség befolyásolja a munkaképességet vagy az egészséges kapcsolatok fenntartását. Sajnos a stressz és a mentális betegségek szorosan összefüggnek, mivel kölcsönösen hozzájárulnak a másik súlyosságához.

Ezt a szimbiotikus jelleget azonban előnyére is használhatja. A krónikus stressz kezelése javíthat egyes mentális betegségeken, ugyanúgy, ahogyan a mentális betegségek kezelése csökkentheti a stressz szintjét.

Hogyan befolyásolja a stressz fizikai egészségét

Bár a stressz először az agyra hat, nem tart sokáig, hogy hatásai a fizikai egészségünkben is jelentkezzenek, ami mindenféle tartós tünetet eredményez. Ezek lehetnek:

• Nehéz légzés
• Szédülés
• A szexuális érdeklődés elvesztése
• Mellkasi fájdalom
• Fáradtság

Sok ilyen tünet azonnal felismerhető lesz a betegeknél. Azonban nem csak külsőleg hat ránk a stressz. Testünk belül is küzd az egyensúly helyreállításával. A krónikus stressz okozta kémiai zavarok számos kritikus biológiai rendszerre kiterjednek, így az emésztőrendszerre, az immunrendszerre és az idegrendszerre is.

Emésztési problémák

A stressz erőteljes reakciót okozhat a gyomor-bél traktusban. Ilyen például a savak felhalmozódása a gyomorban, hányinger, hasmenés, székrekedés, görcsök a nyelőcsőben; mindezeket a tüneteket a krónikus stressz is okozhatja - a stressz, amely nem fog elmúlni. A legrosszabb forgatókönyv, ha már fennáll egy olyan betegség, mint az irritábilis bél szindróma (IBS) vagy a gyomorfekély, a stressz tovább súlyosbíthatja ezeket a rendellenességeket.

Szív- és érrendszeri problémák

A Nature Reviews Cardiology-ban megjelent tanulmány^[1] számos tudományos forrás felhasználásával vizsgálta a pszichológiai stressz és a szív- és érrendszeri betegségek közötti közvetlen összefüggést. A tanulmány legfontosabb pontjai a következők: "A pszichológiai stressz több szakaszban hozzájárul a szív- és érrendszeri megbetegedésekhez", és "A munkában és a magánéletben jelenlévő krónikus stressz 40-50%-kal növeli a koszorúér-megbetegedések megjelenését".

Az immunrendszer gyengülése

A krónikus stressz gyengíti immunrendszerünk hatékony működési képességét. A Kentucky Egyetem^[2] által közzétett tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy "... a stressz gyulladásra gyakorolt ​​hatásainak kutatása a klinikai populációkban kimutatta, hogy a stressz expozíció növelheti a betegség kialakulásának valószínűségét".

Nemi különbségek a stresszválaszban

A stressz bárkit érinthet, bármikor, nemtől függetlenül. Ez azt jelenti, hogy nem lehet elkerülni a hormonális trendeket a férfiak és a nők körében. Korábban már említettük a kortizol és az epinefrin alapvető szerepét stresszválaszunkban, de egy másik hormont is figyelembe kell venni: az oxitocint.

Az oxitocin azért fontos, mert elsődleges feladata, hogy tompítsa más stresszhormonok hatását, segítve a pihenést. A nőstények általában természetes úton nagyobb mennyiségű oxitocint képesek termelni, ami azt jelenti, hogy nagyobb valószínűséggel gondoskodnak és érnek el másokat stresszhelyzetben. A hímek ezzel szemben hajlamosabbak az "üss vagy fuss" reakcióra.

Sajnos a stressz hihetetlenül kifinomult reakció^[3], és szinte lehetetlen meghatározni a kizárólag nemen alapuló választ. Tudni kell, hogy bár a hormonszintek megváltoztathatják az eredeti stresszválaszunkat, nem szabad hagynunk, hogy ez megakadályozza a hatékony stresszkezelés gyakorlását.

Segíthet a CBD a stressz elleni küzdelemben?

Nem tagadható, hogy a stressz hatalmas hatást gyakorol mind a lélekre, mind a testre. A nemek szerinti stresszválasz-különbségekkel és a különböző társadalmi-gazdasági következményeivel együtt nem csoda, hogy a stressz kezelése gyakran túlnő rajtunk! A kutatók folyamatosan új módszereket keresnek a stressz leküzdésére, beleértve a kiegészítők, például a CBD használatát.

Bizakodásra ad okot, hogy a tanulmányok azt sugallják^[4], hogy a CBD támogathatja szervezetünk veleszületett egyensúlyra való törekvését - és ez a hajlam csak fokozódik, minél jobban stresszelünk. A test egyensúlyi helyzetbe történő visszaállítása segít visszaállítani a hormonszintet, korlátozva az neurokémiai anyagok, például a kortizol hatását.

Még sokat kell tanulni a CBD és a stressz kapcsolatáról, ideértve az adagolással kapcsolatos kérdéseket, a teljes spektrumú kivonat hatékonyságát az izolátummal szemben és a legjobb fogyasztási módszereket. Mindazonáltal az, hogy a CBD nem toxikus, a kialakult stresszkezelési rutin kiváló kiegészítőjévé teszi .

Ha szeretné, hogy a CBD is a napi rutinja részévé váljon, böngésszen a Cibdol áruházban, ahol a CBD olajok, kapszulák, krémek és sok más termék teljes választékát találja. A stressz kezelésével kapcsolatos tippekről és a gyakori stressztünetekről a CBD enciklopédiánkban részletesen megtalál mindent, amit tudnia kell.