Nem küldjük el az Ön címére
Az Ön országának törvényei és rendeletei miatt nem szabad küldeni az Ön jelenlegi helyére. Ha bármilyen kérdése van, kérlek Lépjen kapcsolatba velünkAzért vagyunk, hogy segítsünk
Kérdése van a termékkel, vagy annak tartalmával kapcsolatban? Lépjen kapcsolatba velünk!Search
Please insert a search term in the input field. If you have any question please contact us contact usNincs termék
You have to add to cart at least 0 bottles or any program to make checkout.
You have to add to cart at least 0 bottles or any program to make checkout.
We don't ship to your address!
Due to your country law and regulations, we are not permitted to send to your current location. If you have any questions please contact usWe are here to help you
We are here for you. If you have any question please contact usSearch
Please insert a search term in the input field. If you have any question please contact usWe don't ship to your address!
Due to your country law and regulations, we are not permitted to send to your current location. If you have any questions please contact usWe are here to help you
We are here for you. If you have any question please contact usSearch
Please insert a search term in the input field. If you have any question please contact usAz endokannabinoid rendszer (ECS) érdekes fiziológiai célpontként jelent meg az elmúlt évtizedekben. Kutatások azonosították a rendszer kapcsolódó receptorait, ligandumait és enzimjeit az egész testben - az immunrendszertől és az idegrendszertől a bőrig és a csontig. Egyre több kutatás támasztja alá, hogy az ECS alapvető szerepet játszik az emberi fiziológiában; mégpedig azáltal, hogy segítséget nyújt más rendszereknek az egyensúlyi állapot vagy a „homeosztázis” fenntartásában.
A tudomány felfedezte, hogy képes megváltoztatni ezt a rendszert a fitokannabinoidok (például CBD, CBN stb.) felhasználásával és ezt számos összefüggésben ígéretesnek találta. De hol kezdődött ez az egész?
Olvasson tovább, hogy megtudja, ki fedezte fel az ECS-t, és mikor botlottak bele ebbe a létfontosságú rendszerbe.
Érdekes módon a kannabinoidok felfedezése megelőzte az ECS felfedezését. Valójában ezek a molekulák létfontosságú eszközök voltak a homeosztatikus hálózat felfedéséhez. Úgy tartják hogy a CBN kannabinoidot először a 19. század végén izolálták, majd a CBD és a THC következett a 20. század közepén, ennek ellenére a kutatók csak évtizedekkel később határozták meg ezeknek a kannabinoidoknak a pontos sejtmechanizmusát.
A kannabinoid-kutatás első éveiben a THC-ra jutott reflektorfényt, főleg pszichoaktív hatása miatt. Nem kellett sok idő, amíg a kutatók felfedezték a molekula hidrofób természetét - nem szívódik fel jól a vízben. Emiatt arra a feltételezésre jutottak, hogy a THC a test zsírjához kötődik, és valószínűleg a sejtmembránokban fejt ki nem specifikus hatást, nem pedig közvetlenül a speciális kötési helyeken hat.
Bár ez a hipotézis reálisnak tűnt, a további kutatások hamarosan megcáfolták. A THC szintetikus analógjaival végzett kísérletek után a kutatókban felvetődött a „kannabinoid” kötőhelyek gondolata.
Ezután 1988-ban a kutatók radioaktívan jelölt molekulák segítségével azonosították a THC-analóg első specifikus kötődési helyét[1]. William Devane és munkatársai a St. Louis University Medical School Farmakológiai Tanszékén a patkányagyban végezték a kísérletet. Ez a kutatás utat nyitott Lisa Matsuda és mások által végzett kutatás előtt, amely az 1990-es években azonosította[2] a CB1-receptort. Úttörő felfedezést tettek egy „komplementer” DNS klónozásával, amely a G-fehérjéhez kapcsolt receptort (CB1) kódolja.
Hamarosan következett a CB2 receptor felfedezése. Sean Munro és munkatársai[3] feltételezték, hogy a nem pszichoaktív kannabinoidoknak egy másik, azonosítatlan kannabinoid receptoron keresztül kell kifejteniük hatásukat. 1993-ban a csapat beszámolt a CB2 receptor klónozásáról. Megállapították azonban, hogy hiányzik a receptor megjelenése az agyban, ehelyett elsősorban az immunsejtekben találták meg.
Ezeknek a molekuláris célpontoknak a felfedezése mindenképp hasznos az ECS megértéséhez, de hogyan működik egyáltalán? Az endorfinokat hasznosító endogén opioid rendszerhez hasonlóan az ECS saját jelzőmolekulákkal - endokannabinoidokkal - rendelkezik.
Lumir Hanus és a jeruzsálemi Héber Egyetem kutatótársai 1992[4]-ben fedezték fel az első endokannabinoidot. A csapat Raphael Mechoulam-mal, a THC-t először izoláló férfival szoros együttműködésben dolgozott. Tömegspektrometriával és magmágneses rezonancia spektroszkópiával azonosították az általuk „anandamidnak” nevezett molekulát, amely szanszkritul „boldogságot” jelent. Megállapították, hogy az anandamid a CB1 receptor természetes ligandumaként működik.
Csak 1995[5]-ben fedezték fel a kutatók egy korábban már ismert molekula kannabinoid receptor kötési affinitását. Mechoulam és csapata rájött, hogy a 2-arachidonoil-glicerin (2-AG) kötődik ezekhez a receptorhelyekhez, ezáltal megerősítette, hogy ez a második fő endokannabinoid. Azóta más új endokannabinoidokat is felfedeztek, de a farmakológiai érdeklődés az első kettő felé irányul.
Az endokannabinoid rendszer fő összetevőinek felfedezése új paradigmához vezetett az emberi fiziológia és a homeosztázis kezelésében. A kutatók most azt vizsgálják, hogyan lehet az ECS-re hatni, hogy megváltoztassák az endokannabinoid jelátvitelt[6] az emberek érdekében.
Az ECS felfedezése hatására olyan elméletek is születtek, mint például a klinikai endokannabinoid-hiány, amely azt feltételezi, hogy az embereknek megfelelő endokannabinoidokra van szükségük az optimális működéshez. Bár még korai fázisban van, az ECS és kémiai aktivátorainak kutatása nagyon ígéretesnek tűnik. Szinte biztos, hogy rövid időn belül még sok felfedezés lát napvilágot az ECS-ről.
[1] William, A., Devane, F. A., & Howlett, A. C. (1988). Determination and Characterization of a Cannabinoid Receptor in Rat Brain. Molecular Pharmacology. Published. https://citeseerx.ist.psu.edu/viewdoc/download?doi=10.1.1.572.7935&rep=rep1&type=pdf [Forrás]
[2] Matsuda, L. A., Lolait, S. J., & Brownstein, M. J. (1990). Structure of a cannabinoid receptor and functional expression of the cloned cDNA. Nature. https://www.nature.com/articles/346561a0 [Forrás]
[3] Munro, S., Thomas, K. L., & Abu-Shaar, M. (1993). Molecular characterization of a peripheral receptor for cannabinoids. Nature. https://www.nature.com/articles/365061a0 [Forrás]
[4] Devane, W. A., Hanuš, L., Breuer, A., Pertwee, R. G., Stevenson, L. A., Griffin, G., Gibson, D., Mandelbaum, A., Etinger, A., & Mechoulam, R. (1992). Isolation and Structure of a Brain Constituent That Binds to the Cannabinoid Receptor. Science, 258(5090), 1946–1949. https://doi.org/10.1126/science.1470919 [Forrás]
[5] Mechoulam, R., Ben-Shabat, S., Hanus, L., Ligumsky, M., Kaminski, N. E., Schatz, A. R., Gopher, A., Almog, S., Martin, B. R., Compton, D. R., Pertwee, R. G., Griffin, G., Bayewitch, M., Barg, J., & Vogel, Z. (1995). Identification of an endogenous 2-monoglyceride, present in canine gut, that binds to cannabinoid receptors. Biochemical Pharmacology, 50(1), 83–90. https://doi.org/10.1016/0006-2952(95)00109-d [Forrás]
[6] di Marzo, V. (2018). New approaches and challenges to targeting the endocannabinoid system. Nature. https://www.nature.com/articles/nrd.2018.115 [Forrás]
[1] William, A., Devane, F. A., & Howlett, A. C. (1988). Determination and Characterization of a Cannabinoid Receptor in Rat Brain. Molecular Pharmacology. Published. https://citeseerx.ist.psu.edu/viewdoc/download?doi=10.1.1.572.7935&rep=rep1&type=pdf [Forrás]
[2] Matsuda, L. A., Lolait, S. J., & Brownstein, M. J. (1990). Structure of a cannabinoid receptor and functional expression of the cloned cDNA. Nature. https://www.nature.com/articles/346561a0 [Forrás]
[3] Munro, S., Thomas, K. L., & Abu-Shaar, M. (1993). Molecular characterization of a peripheral receptor for cannabinoids. Nature. https://www.nature.com/articles/365061a0 [Forrás]
[4] Devane, W. A., Hanuš, L., Breuer, A., Pertwee, R. G., Stevenson, L. A., Griffin, G., Gibson, D., Mandelbaum, A., Etinger, A., & Mechoulam, R. (1992). Isolation and Structure of a Brain Constituent That Binds to the Cannabinoid Receptor. Science, 258(5090), 1946–1949. https://doi.org/10.1126/science.1470919 [Forrás]
[5] Mechoulam, R., Ben-Shabat, S., Hanus, L., Ligumsky, M., Kaminski, N. E., Schatz, A. R., Gopher, A., Almog, S., Martin, B. R., Compton, D. R., Pertwee, R. G., Griffin, G., Bayewitch, M., Barg, J., & Vogel, Z. (1995). Identification of an endogenous 2-monoglyceride, present in canine gut, that binds to cannabinoid receptors. Biochemical Pharmacology, 50(1), 83–90. https://doi.org/10.1016/0006-2952(95)00109-d [Forrás]
[6] di Marzo, V. (2018). New approaches and challenges to targeting the endocannabinoid system. Nature. https://www.nature.com/articles/nrd.2018.115 [Forrás]